Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2011. május 10-én (196. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3366

[…] az ügy jellege az ellenszolgáltatás nélküli kötelezettségvállalást támasztja alá. A felek viszonyának fogalma nem szűkíthető a hozzátartozói, rokoni kapcsolatra. A munkatársak, lakótársak, barátok, ismerősök közötti kölcsönös és ellenszolgáltatás nélküli szívességek gyakorlata is indokolhatja, hogy a bíróság a korábbiakkal azonos súlyú kötelezettség megbízottkénti elvállalását a felek eltérő megállapodása hiányában ingyenesnek tekintse". Ebből a figyelmes olvasó azonnal láthatja, hogy a Ptk. szóban forgó rendelkezése nem értelmezhető bármilyen munkavégzésre kiterjesztően, hanem elsősorban a kölcsönösségen alapuló szokványos szívességekre, illetőleg azokra az esetekre vonatkozik, amikor az ingyenességhez a megbízottnak törvényes érdeke fűződik (pl. egy későbbi megrendelésből származó vagyoni előnyök megszerzése). A bírói gyakorlat szerint, ha a felek a szerződésben a díjazásról nem állapodtak meg, azt kell vélelmezni, hogy a megbízás díjazás ellenében történik. Ha az ellenkezőjét nem sikerül bizonyítani, a bizonyíthatatlanság következményét a megbízónak kell viselnie. Ezen túlmenően a megbízási díjban történő megállapodás hiányában a megbízási jogviszony akkor minősülhet ingyenesnek, ha az alacsony vagyoni értékre irányul, és kevés időráfordítást igényel. Mindebből következően egészen más megítélés alá esik az olyan ingyenesen végzett munka, amikor pl. a rokonok, barátok, ismerősök alkalomszerűen besegítenek egy saját célra készülő családi ház építésébe, mint amikor egy üzletszerűen végzett gazdasági tevékenység gyakorlásában történik a barátok, rokonok, ismerősök részéről rendszeres és ingyenes közreműködés. Ez utóbbi esetben az ingyenesség feltétlenül további vizsgálatra szorul, mivel az életszerűségnek mond ellent az, ha valaki a munkaerejét rendszeresen más személy haszonszerzésre irányuló tevékenységének szolgálatába állítja mindennemű ellenszolgáltatás nélkül. (Az ellenszolgáltatásba természetesen bele kell érteni a nem pénzben adott vagyoni értéket is, tehát pl. amikor valaki a munkájáért ellátást, szállást stb. kap.) Ilyen eset még közeli rokonok között is nehezen elképzelhető, hiszen ezzel az illető személy megélhetése kerül veszélybe. Természetesen azt utólag nehéz bizonyítani, hogy részesült-e díjazásban az érintett, azonban egy ügy elbírálása az összes körülmény figyelembevételével történik, így annak ellenére is megszűnhet az ellátásra jogosultság, hogy a munkavégzésért látszólagosan díjazás fizetésére nem került sor. Nem szabad elfeledkezni az Eb-tv. megalkotásának, illetve az egészségbiztosítási ellátások céljáról sem, mely egyebek mellett a foglalkoztatottak betegsége miatt kieső jövedelmük pótlására irányul, továbbá arról sem, hogy a jogalkotó szándéka szerint a gyermekgondozási díj folyósítására […]