Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2010. május 4-én (173. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2971

[…] megszüntetését eredményező jognyilatkozatok akkor válnak hatályossá (a munkavállalóra kötelezővé, illetve végrehajthatóvá), ha azt a másik féllel, a munkavállalóval közlik. A vonatkozó jogszabályi rendelkezés célja, hogy a munkavállaló az együttműködési kötelezettségének megszegésével ne akadályozhassa meg a munkáltatói nyilatkozatok közlését és azok hatálybalépését. A munkáltatói nyilatkozatokat ugyanis abban az esetben is közöltnek kell tekinteni, ha azok átvételét a munkavállaló megtagadja vagy szándékosan megakadályozza, amely körülményről jegyzőkönyvet kell felvenni. Az irányadó ítélkezési gyakorlat értelmében a jegyzőkönyv felvételének mint bizonyítási eszköznek a tekintetben van alapvető jelentősége, hogy a jegyzőkönyv felvételével, a jegyzőkönyvben foglalt tartalommal a munkáltató bizonyítani tudja azt az időpontot, amikor megkísérelte a munkavállaló számára átadni a munkaviszony megszüntetését eredményező munkáltatói jognyilatkozatot, amely jognyilatkozat átvételét a munkavállaló megtagadta, illetve szándékosan megakadályozta. Ugyanis a közlés bizonyított időpontjától kezdődően nyílhat meg a munkavállaló számára adott esetben a munkáltatói intézkedéssel szemben a keresetindítási határidő is. A jegyzőkönyvben javasolt rögzíteni a felvétel helyét, időpontját, a jelenlévők személyét, a jelenlévőknek a jegyzőkönyvet alá is szükséges írniuk, a jegyzőkönyv hitelességét nem érinti önmagában az a körülmény, ha annak felvételét a munkavállaló nem várja meg, illetve a jegyzőkönyv aláírását adott esetben megtagadja. A jegyzőkönyvben röviden javasolt leírni, hogy milyen tartalmú jognyilatkozat közlését kísérelte meg a munkáltató a munkavállaló részére átadni, illetve azt a körülményt is megjelölni, hogy a munkavállaló a jognyilatkozat átvételét tagadta meg, vagy csak a jognyilatkozaton az átvétel tényét nem kívánta aláírásával igazolni. A jegyzőkönyv felvételének jogszerűségét és ahhoz fűződő joghatásokat önmagában nem érinti az a körülmény, ha a történt események rögzítésére időben később kerül sor, értelemszerűen a jegyzőkönyvben ezeket a körülményeket, illetve a meghiúsult kézbesítés, valamint a jegyzőkönyv felvételének időpontját is pontosan rögzíteni kell. A jegyzőkönyv felvételét követően a munkavállaló számára postai úton is megküldhető az átvétel megtagadásáról készített jegyzőkönyv és az a munkáltatói intézkedés, amelyet a munkavállaló nem volt hajlandó átvenni, azonban önmagában a postai úton megküldött irat munkavállaló általi átvételének időpontja munkajogi szempontból a közlés korábban bekövetkezett joghatályát már nem érinti, […]