Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2009. július 28-án (155. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2667

[…] biztosítási kötelezettségének elbírálásával kapcsolatban a Tbj-tv. 9. §-a a következő rendelkezést tartalmazza: "9. § (1) Az egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban álló személy biztosításának fennállását mindegyik jogviszonyában külön-külön kell elbírálni. (2) Az 5. § (1) bekezdés g) pontjában és (2) bekezdésében szabályozott munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személyek biztosítását havonta kell elbírálni, és a biztosítási kötelezettség elbírálásánál az ugyanannál a foglalkoztatónál a naptári hónapban elért járulékalapot képező jövedelmeket össze kell számítani." Ez a rendelkezés kizárólag a biztosítási kötelezettség elbírálásánál alkalmazható, vagyis annak eldöntése érdekében, hogy a jövedelem után járulékot vagy egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Ennek megfelelően, ha pl. egy hónapon belül ugyanaz a foglalkoztató 5 db 2-2 napos megbízási szerződést köt a magánszeméllyel, megbízásonként 100 000 forint járulékalapot képező jövedelemmel, a járulékfizetést külön-külön kell teljesíteni, tehát a megbízások után mindegyik esetben 26 százalék a társadalombiztosítási járulék mértéke. Start kártyákkal foglalkoztatottak: A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Pftv.) 4/A. §-ának módosulása következtében a Start, Start Plusz, Start Extra kártyákkal foglalkoztatottak utáni járulékmértékek is csökkentek. Ez adott esetben azt jelenti, hogy ha egy felsőfokú végzettséggel és Start kártyával rendelkező pályakezdő havi munkabére 200 000 forint, a minimálbér kétszerese (143 000 forint) után a foglalkoztató a 10, illetve 20 százalékos közterhet fizeti meg, a fennmaradó 57 000 forint után az általános szabályok szerint kell a munkaadói és társadalombiztosítási járulékot megfizetni. Mivel a Tbj-tv. alapján csak az 57 000 forintos munkabérrész képez járulékalapot, ez után 26 százalék társadalombiztosítási járulékot kell fizetni, vagyis a Start-kedvezménnyel érintett jövedelemrészt nem kell figyelembe venni a Tbj-tv. szerinti járulékalapként. Az Szja-tv. 69. § (1) bekezdés b) pontja szerinti természetbeni juttatás: A személyi jövedelemadóról szóló 2005. évi CXVII törvény 69. § (1) bekezdés b) pontja szerint természetbeni juttatás "a kifizető által egyidejűleg több magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, ha a juttatás körülményei alapján a kifizető – jóhiszemű eljárása ellenére – nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett bevételt; e rendelkezést kell különösen alkalmazni a kifizető által több magánszemély számára szervezett rendezvény, esemény keretében nyújtott vendéglátás (étel, ital), a rendezvényhez, eseményhez kapcsolódó szolgáltatás (pl. utazás, szállás, szabadidőprogram) esetében, ha az nem minősül reprezentációnak..." A jelenlegi gyakorlat szerint, ha a kifizető az előzőekre tekintettel nem tudja megállapítani az egyes biztosítottnak minősülő magánszemélyek által megszerzett bevételt, akkor a Tbj-tv. 4. § k) pont szerinti szabály figyelembevételével megállapított járulékalapot képező jövedelem után 29 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot fizet. Az adóköteles […]