Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2008. május 20-án (128. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2218

[…] változtatásra. Amennyiben pl. a szombati napot nyilvánítják munkanappá, ami általában jellemző a különböző naptári napra eső munkaszüneti napok miatt, nem változik a foglalkoztató e körben felmerülő felelőssége, már ami a heti előzetes munkarend kiírását, illetve a dolgozók ez irányú tájékoztatását illeti, tehát ezt neki figyelembe kell vennie. Sajnos valóban előfordul, hogy a foglalkoztató ezt figyelmen kívül hagyva, behajtja a dolgozón ezt az elveszett munkanapot. Csak és kizárólag rendkívüli munkavégzésként értelmezhető a munkanap-áthelyezések miatti pihenőnapon történő munkavégzés. A munkaidő-beosztást – kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában – legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre az Mt. 118/A. § (4) bekezdésében meghatározott módon kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. Mint ahogy azt a jogszabály is kifejti, évenként történik a változtatás a miniszter részéről, ennek és természetesen a generális szabálynak a figyelembevételével köteles a foglalkoztató a munkarendet előzetesen hetente meghatározni. A kérdésnél maradva, amennyiben a szombat munkanapnak minősül az átrendezés miatt, az adott héten természetesen felborul az 5/2-es munkarend, de a munkavállaló pihenéshez való joga nem csorbul, hiszen a következő héten ezt a napot pihenőnapként megkapja. Abban az esetben viszont, ha például a rendelet egy adott munkanapot pihenőnapnak nyilvánít, természetesen csak meghatározott módon – a rendkívüli munkavégzés szabályainak megfelelően – lehet foglalkoztatni a dolgozót, és ennek megfelelően bérezni. Az Mt. 125. § (3) bekezdése alapján munkaszüneti nap: január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26. Ha a munkaszüneti nap vasárnapra esik, az e […]