Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2007. november 13-án (116. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2004

[…] feljegyzi a tértivevényre, hogy a címzett hova költözött, ha pedig erre nézve semmi adat sem tudható meg, ezt tünteti fel a tértivevényen. A megfelelő jelentést ezekben az esetekben is keltezéssel látja el, és aláírja. A címzett elköltözése vagy ideiglenes távolléte esetén a posta a címzett ismert – az utánküldési szolgáltatás igénylése során tudomására jutott – új címére küldi a küldeményt, a címzett eltérő rendelkezése ellenére is. IV. Az adóhatóság eljárása a tértivevények, illetve az iratok visszaérkezése után 1. Az ügy előadójának ellenőrizni kell a küldemény átvételét igazoló tértivevény helyességét és szabályosságát a visszaérkezés után. Csak szabályosan kitöltött, a jogosult átvevő általi átvételt igazoló tértivevény alapján, illetve a "nem kereste" vagy az "átvételt megtagadta" jelzéssel visszaérkezett küldemény esetén – az Art. 124. § (1)–(2) bekezdés szerinti esetben – is szabályos tértivevény alapján lehet a küldeményt kézbesítettnek tekinteni. Ha a tértivevény adatai szerint a kézbesítő levélszekrénybe kézbesítette a tértivevényes iratot, vagy nem jogosult átvevőnek kézbesítette azt, vagy a tértivevény egyéb hiányosságban szenved, úgy a szabályszerű kézbesítés, illetve a szükséges kiegészítés vagy pótlás iránt a postához kell fordulni. A tett intézkedést fel kell jegyezni. 2. A "nem kereste" jelzéssel visszaérkezett hivatalos iratot (határozatot is) akkor lehet a kézbesítés második megkísérlésének, illetve a második figyelmeztetés postafiókba helyezésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek tekinteni, ha a tértivevényt a feladó szabályosan töltötte ki (lásd II.4. pont), és a tértivevény hátoldalán szereplő kézbesítői jelentéseket a kézbesítő szabályosan állította ki [lásd Rendelet 29. § (5) bekezdés és Irányelv III.6. pont]. 3. Az adózó, illetőleg az eljárásban részt vevő más személy a kézbesítési vélelem megdöntése iránt kérelmet terjeszthet elő az illetékes adóhatóságnál. Nem magánszemély adózó akkor terjeszthet elő kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet, ha a kézbesítési vélelem megállapítása a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok megsértésével történt. Magánszemély adózó vagy az eljárásban részt vevő más személy kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmet akkor is előterjeszthet, ha önhibáján kívül nem szerzett tudomást a hivatalos irat kézbesítéséről (az irat az adóhatósághoz "nem kereste" jelzéssel érkezett vissza). A kérelmet az adózó vagy az eljárásban részt vevő más személy a kézbesítési vélelem beálltáról történő tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, de legkésőbb a kézbesítési vélelem beálltától számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül terjeszthet elő. Ha a kézbesítési vélelem következtében jogerőssé vált határozat alapján végrehajtási eljárás indul, a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelem a végrehajtási eljárásról történő tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül akkor is előterjeszthető, ha a kézbesítési vélelem beálltától számított hat hónap eltelt. A végrehajtási eljárás során kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelem előterjesztésének – a visszatartásról rendelkező határozat, az Art. 153. § alapján hozott határozat, az árverési vevőt vételár-különbözet megfizetésére kötelező határozat, illetőleg a végrehajtás során felmerült költségekről rendelkező határozat kivételével – nincs helye. 4. Az adóhatóságnak az eljárást megindító irat, illetve az eljárást befejező érdemi határozat kézbesítési vélelmének beállásáról 8 napon belül az ügyfelet nem kell értesíteni. 5. A kérelemben az adózónak, illetőleg az eljárásban részt vevő más személynek elő kell adni azokat a tényeket, illetve körülményeket, amelyek a kézbesítés szabálytalanságát igazolják, vagy az adózó részéről az önhiba hiányát valószínűsítik. 6. A kérelmet az adóhatóságnak a kézbesítés tárgyát képező iratot kiadmányozó szervezeti egysége bírálja el. A kérelmet elutasító határozat ellen fellebbezésnek van helye. Ha a kérelmet az adózó, illetőleg az eljárásban részt vevő más személy a IV.3. pontban meghatározott időponton túl terjesztette elő, azt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. Ha a kérelemnek az adóhatóság helyt ad, az adózó által kifogásolt kézbesítést követően tett intézkedéseket, illetve az eljárást a kézbesítési vélelem beálltának időpontjától a szükséges mértékben meg kell ismételni. A kézbesítési vélelem megdöntésének elbírálásával kapcsolatos másodfokú határozat ellen bírósági felülvizsgálatnak nincs helye [Art. 143. § (1) bekezdés]. 7. A kérelemnek az eljárás folytatására, illetve a végrehajtásra nincs halasztó hatálya. A végrehajtási eljárás kérelemre vagy hivatalból a kérelem jogerős elbírálásáig felfüggeszthető, ha a kérelemben előadott tények, körülmények annak elfogadását valószínűsítik. Ha az adóhatóság az adót megállapító határozat vagy a végrehajtás során hozott határozat kézbesítése tekintetében ad helyt a vélelem megdöntése iránti kérelemnek, nyugszik az adómegállapításhoz, illetve a végrehajtáshoz való jog elévülése a kézbesítési vélelem beálltától az annak megdöntésére irányuló kérelemnek helyt adó határozat jogerőre emelkedéséig. 8. Ha a tértivevény adatai szerint a címzett más belföldi címre költözött, vagy erről az adóhatóság más módon értesül, és a posta az utánküldés iránt nem intézkedett, úgy a visszaérkezett iratot az új címre kiállított új borítékkal és tértivevénnyel ajánlottan újból kézbesíttetni kell. A visszaérkezett borítékra fel kell jegyezni az ismételt postázás idejét és az új címet is. Lejárt, vagy túlzottan közeli határnapot tartalmazó idézés stb. esetén új idézést kell a címzettnek küldeni. 9. Az "átvételt megtagadta" jelzéssel visszaérkező adóhatósági iratot akkor lehet – a kézbesítés megkísérlésének napján - kézbesítettnek tekinteni, ha a tértivevényt a feladó szabályosan töltötte ki (lásd II.4. pont), és a tértivevény hátoldalán szereplő kézbesítői jelentéseket a kézbesítő szabályosan állította ki [lásd Art. 124. § (2) bekezdés, Rendelet 29. § (7) bekezdés]. 10. Ha a küldemény "ismeretlen" vagy "ismeretlen helyre költözött" jelzéssel érkezik vissza az adóhatósághoz, úgy ellenőrizni kell az adóhatóság nyilvántartása alapján, hogy a címzés helyes volt-e, illetve hogy a címzettnek más címe nem szerepel-e a nyilvántartásban. a) Ha a nyilvántartás szerint más alkalmas címe is van a címzettnek, úgy a IV.8. pontban írtak figyelembevételével a visszaérkezett iratot e címre újból kézbesíttetni kell. b) Ha az adóhatóság nyilvántartásaiban egyéb cím nem szerepel, úgy természetes személy címzett esetén a Központi Adatfeldolgozó és Nyilvántartó Hivatalt, illetve a Polgármesteri Hivatal Okmányirodáját kell megkeresni az adózó aktuális lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének megismerése céljából. Ha az említett szervek által megküldött lakóhely, tartózkodási hely adata azonos az adóhatóság által nyilvántartott címmel, amelyre a posta a kézbesítést korábban sikertelenül kísérelte meg, akkor a lakóhely szerinti önkormányzat jegyzőjét kell megkeresni ügygondnok kijelölése céljából. Jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén az új cím megismerése érdekében gazdasági társaságok esetében a cégbíróságot, egyéb szervezeteknél pedig a nyilvántartásukat vezető megyei bíróságot kell megkeresni. Az e szervek által megjelölt címre a visszaérkezett iratot a IV.8. pontban írtak figyelembevételével újból kézbesíttetni kell. Ha a cégbíróság nyilvántartásában más alkalmas cím nem szerepel, úgy kezdeményezni kell a cégbíróságnál a cégnek a cégnyilvántartásból való törlését. Amennyiben az egyéb szervezetek nyilvántartását vezető megyei bíróság nyilvántartásában más alkalmas cím nem szerepel, akkor a szervezet megszüntetése érdekében a szervezet felett törvényességi felügyeletet ellátó ügyészséget kell megkeresni. 11. Ha "ismeretlen" vagy "ismeretlen helyre költözött" jelzéssel érkezett vissza a küldemény, és a IV.10. pont a) és b) alpontjaiban meghatározott eljárás során a címzettnek más alkalmas címe nem volt felderíthető, akkor az adóhatóság az Art. 124. § (3) bekezdés alkalmazásával ügygondnok kirendelését kezdeményezi. Az adóhatóság az ügygondnok kirendelése iránti kérelem előterjesztőjeként a költségviselés, illetőleg előlegezés során az ügygondnok-rendelés […]