Járulékelszámolási lap
Kérdés
Kötelező-e vezetni a járulékelszámolási lapot?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2007. július 10-én (108. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1852
[…] biztosítottól levont járulékok alapját és összegét, továbbá a biztosított után fizetett tételes összegű egészségügyi hozzájárulást. E nyilvántartást a Tbj-tv. 47. § (1) bekezdése értelmében a foglalkoztatónak havonta le kell zárnia, archiválnia, és arról az Art. 31. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak szerint az állami adóhatósághoz bevallást, a Tny-tv. 97. §-a (2) bekezdésében előírtak esetén a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervhez adatszolgáltatást (NYENYI) kell teljesítenie. Másrészt a Tbj-tv. 24. § (3) bekezdése arról rendelkezik, hogy a foglalkoztatónak a járulékfizetési felső határt évente január 1-jétől (év közben kezdődő jogviszony esetében a biztosítással járó jogviszony kezdete napjától) az adott év december 31. napjáig meg kell állapítania. Ennek számításánál figyelmen kívül kell hagyni azokat az időtartamokat, amelyekre a foglalkoztatott személynek járulékalapul szolgáló jövedelme nem volt, így különösen, ha táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, baleseti táppénzben részesült, a fizetés, díjazás nélküli időszakot. A megállapított járulékfizetési felső határt folyamatosan "karban kell […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2007. július 10-én (108. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1852
[…] biztosítottól levont járulékok alapját és összegét, továbbá a biztosított után fizetett tételes összegű egészségügyi hozzájárulást. E nyilvántartást a Tbj-tv. 47. § (1) bekezdése értelmében a foglalkoztatónak havonta le kell zárnia, archiválnia, és arról az Art. 31. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak szerint az állami adóhatósághoz bevallást, a Tny-tv. 97. §-a (2) bekezdésében előírtak esetén a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervhez adatszolgáltatást (NYENYI) kell teljesítenie. Másrészt a Tbj-tv. 24. § (3) bekezdése arról rendelkezik, hogy a foglalkoztatónak a járulékfizetési felső határt évente január 1-jétől (év közben kezdődő jogviszony esetében a biztosítással járó jogviszony kezdete napjától) az adott év december 31. napjáig meg kell állapítania. Ennek számításánál figyelmen kívül kell hagyni azokat az időtartamokat, amelyekre a foglalkoztatott személynek járulékalapul szolgáló jövedelme nem volt, így különösen, ha táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, baleseti táppénzben részesült, a fizetés, díjazás nélküli időszakot. A megállapított járulékfizetési felső határt folyamatosan "karban kell […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
