Munkavállaló terhessége
Kérdés
Terhességének mely stádiumában köteles a munkavállaló tájékoztatni a munkáltatót állapotáról? A terhesség igazolásaként kérhető-e és elegendő-e a terhességi kiskönyv felmutatása? Kérheti-e a munkáltató, illetve kötelezheti-e a munkavállalót, hogy a beosztásából adódó munkafolyamatokat és tapasztalatokat írásban dokumentáltan adja át a munkáltatónak, segítségként az utánpótlás felkészítéséhez?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2007. március 13-án (100. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1714
[…] Mt. 105. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében nem kötelezhető beleegyezése nélkül más helységben végzendő munkára a nő terhessége megállapításának kezdetétől gyermeke hároméves koráig. Az Mt. 127. § (6) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés értelmében rendkívüli munkára nem vehető igénybe a nő terhessége megállapításától a gyermeke egyéves koráig, amely rendelkezéstől érvényesen eltérni nem lehet. Az együttműködési kötelezettségre vonatkozó előírásokat az Mt. 3. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák. E rendelkezések értelmében a jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése során mind a munkáltató, mind a munkavállaló a jóhiszeműség és tisztesség követelményeinek megfelelően kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni, továbbá a munkáltató a munkavállalót és a munkavállaló a munkáltatót köteles minden olyan tényről, körülményről, ennek változásáról tájékoztatni, amely a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából jelentős. Munkavállaló nő terhességi állapota fentiekben idézett és részletezett jogszabályi rendelkezések értelmében olyan lényeges körülmény, amely fennállásáról az érintett munkavállaló az Mt. 3. §-ában foglalt rendelkezések értelmében köteles a munkáltatót tájékoztatni. Az állandó ítélkezési gyakorlat értelmében az együttműködési kötelezettség, illetve a jóhiszeműség, tisztesség követelményeinek megfelelő eljárás következtében az érintett munkavállaló köteles a felmondás jogellenességét érintő körülmény (például terhességi állapot) bekövetkezéséről a munkáltatót haladéktalanul tájékoztatni, és ezzel lehetőséget adni a munkáltatónak, hogy e felmondási tilalmat megalapozó új tény figyelembevételével intézkedni tudjon. Az állandó bírói gyakorlat értelmében a terhes nőt a felmondási tilalom a terhesség kezdőnapjától védi, illetve illeti meg, tehát a védelem szempontjából nincsen jelentősége a terhesség megállapítása rendszerint későbbi időpontjának. Az állandó ítélkezési gyakorlat értelmében a felmondás közlésekor fennálló terhesség mind a munkavállaló, mind a munkáltató tudomása nélkül is felmondási tilalmat valósít meg (mint objektív körülmény). A fentiekben idézett és részletezett jogszabályi rendelkezések értelmezése, az állandó ítélkezési gyakorlat értelmében álláspontunk szerint a kérdéses esetben érintett munkavállaló terhességét, annak orvosi megállapítását követően jogosult és köteles a munkáltató tudomására hozni, figyelemmel az Mt. 3. §-ában foglalt rendelkezésekre is. Figyelemmel arra a körülményre, hogy a terhességi állapot egyrészt a munkáltató számára az előzőekben ismertetett jogszabályi rendelkezések értelmében különböző intézkedési kötelezettséget, másrészt felmondási tilalmat eredményez, az érintett munkavállalótól személyiségi jogai figyelembevétele mellett hitelt érdemlő módon kérhető a terhességi állapot fennállásának igazolása (terhesgondozási könyv bemutatása, illetve szakorvosi igazolás terhesség fennállásáról, annak kezdő időpontjáról). Álláspontunk szerint, ha a terhes munkavállaló nő tudomása ellenére nem tájékoztatja munkáltatóját terhessége fennállásáról, eljárása, magatartása az Mt. 3. §-ában foglalt rendelkezésekbe ütközik, és adott esetben munkajogi jogvita esetén terhességi állapotával összefüggésben előterjesztett anyagi […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2007. március 13-án (100. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1714
[…] Mt. 105. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében nem kötelezhető beleegyezése nélkül más helységben végzendő munkára a nő terhessége megállapításának kezdetétől gyermeke hároméves koráig. Az Mt. 127. § (6) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés értelmében rendkívüli munkára nem vehető igénybe a nő terhessége megállapításától a gyermeke egyéves koráig, amely rendelkezéstől érvényesen eltérni nem lehet. Az együttműködési kötelezettségre vonatkozó előírásokat az Mt. 3. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák. E rendelkezések értelmében a jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése során mind a munkáltató, mind a munkavállaló a jóhiszeműség és tisztesség követelményeinek megfelelően kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni, továbbá a munkáltató a munkavállalót és a munkavállaló a munkáltatót köteles minden olyan tényről, körülményről, ennek változásáról tájékoztatni, amely a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából jelentős. Munkavállaló nő terhességi állapota fentiekben idézett és részletezett jogszabályi rendelkezések értelmében olyan lényeges körülmény, amely fennállásáról az érintett munkavállaló az Mt. 3. §-ában foglalt rendelkezések értelmében köteles a munkáltatót tájékoztatni. Az állandó ítélkezési gyakorlat értelmében az együttműködési kötelezettség, illetve a jóhiszeműség, tisztesség követelményeinek megfelelő eljárás következtében az érintett munkavállaló köteles a felmondás jogellenességét érintő körülmény (például terhességi állapot) bekövetkezéséről a munkáltatót haladéktalanul tájékoztatni, és ezzel lehetőséget adni a munkáltatónak, hogy e felmondási tilalmat megalapozó új tény figyelembevételével intézkedni tudjon. Az állandó bírói gyakorlat értelmében a terhes nőt a felmondási tilalom a terhesség kezdőnapjától védi, illetve illeti meg, tehát a védelem szempontjából nincsen jelentősége a terhesség megállapítása rendszerint későbbi időpontjának. Az állandó ítélkezési gyakorlat értelmében a felmondás közlésekor fennálló terhesség mind a munkavállaló, mind a munkáltató tudomása nélkül is felmondási tilalmat valósít meg (mint objektív körülmény). A fentiekben idézett és részletezett jogszabályi rendelkezések értelmezése, az állandó ítélkezési gyakorlat értelmében álláspontunk szerint a kérdéses esetben érintett munkavállaló terhességét, annak orvosi megállapítását követően jogosult és köteles a munkáltató tudomására hozni, figyelemmel az Mt. 3. §-ában foglalt rendelkezésekre is. Figyelemmel arra a körülményre, hogy a terhességi állapot egyrészt a munkáltató számára az előzőekben ismertetett jogszabályi rendelkezések értelmében különböző intézkedési kötelezettséget, másrészt felmondási tilalmat eredményez, az érintett munkavállalótól személyiségi jogai figyelembevétele mellett hitelt érdemlő módon kérhető a terhességi állapot fennállásának igazolása (terhesgondozási könyv bemutatása, illetve szakorvosi igazolás terhesség fennállásáról, annak kezdő időpontjáról). Álláspontunk szerint, ha a terhes munkavállaló nő tudomása ellenére nem tájékoztatja munkáltatóját terhessége fennállásáról, eljárása, magatartása az Mt. 3. §-ában foglalt rendelkezésekbe ütközik, és adott esetben munkajogi jogvita esetén terhességi állapotával összefüggésben előterjesztett anyagi […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
