Titoktartási díj közterhei


Milyen közterheket kell megfizetnie a munkáltatónak, illetve a magánszemélynek a folyamatosan folyósított titoktartási díj után az alábbi esetben? Helyesen járt-e el a munkáltató abban az esetben, ha egy 2006. március 31-én kilépett munkavállalója munkabéréből és szabadságmegváltásából 90 nap biztosításban töltött idő figyelembevételével, vagyis 1 559 700 forint maximum nyugdíjjárulék-alap után vonta le a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, majd a megállapodás alapján 2007. március hóig havonta a munkabér összegével megegyező összegben folyósított titoktartási díjból havonta folyamatosan vonja a nyugdíjjárulékot az évi maximum nyugdíjjárulék-alap figyelembevételével? A munkáltató figyelmeztette munkavállalóját, hogy amennyiben újra elhelyezkedik, jelezze ezt a tényt az új munkáltatójának. Hogyan tudja a munkáltató a NYENYI lapon és a bevallásokon az olyan levont járulékot jelenteni, bevallani, ami a tényleges biztosítási időhöz kapcsolódó maximum-járulékalapot többszörösen meghaladja? Amennyiben a munkáltató helytelenül járt el, köteles-e visszafizetni a nagy összegű túlfizetést? Helyesen járt-e el a munkavállaló, amikor úgy értelmezte, hogy 2006. április 1-jétől nem biztosított, illetve biztosított eltartottja sem, ezért az APEH-nél ettől az időponttól fizeti a minimálbér 11 százalékát, illetve 2006. szeptember 1-jétől a 15-öt?


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2006. november 28-án (94. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1618

[…] is történt. Ez egyben azt is jelenti, hogy még abban az esetben sem állna fenn a továbbiakban nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettsége, ha erre az időszakra a későbbiekben járulékalapot képező jövedelmet kapna a volt munkáltatójától. Ráadásul ilyen juttatásban nem is részesül, ugyanis a titoktartási (hallgatási díj) az Szja-tv. szerinti összevont adóalapba tartozó egyéb jövedelemként a Tbj-tv. 4. § k) pontja alapján nem minősül járulékalapot képező jövedelemnek. Ebből adódóan a juttatást eleve nem terheli sem egyéni, sem társadalombiztosítási járulék, utána a kifizetőnek 11 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie. [Zárójelben jegyezzük meg, hogy 2005. december 31-ig a hallgatási díj nevesítve volt a Tbj-tv. 24. § (1) bekezdésében, mint 4 százalék egészségbiztosításijárulék-alapot nem képező jövedelem. Ez év január 1-jétől azonban nem találjuk e jövedelmek között, mivel a jogalkotó szembesült vele, hogy felesleges ez az előírás, hiszen az ilyen […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.