Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2006. október 31-én (92. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1581

[…] 1998. január 1-jétől a Tbj-tv.-ben meghatározott biztosítással járó jogviszonyból származó – nyugdíjjárulék-alapot képező – keresetet, jövedelmet, több biztosítással járó jogviszony esetén a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettségre meghatározott összeghatárig összeszámított keresetet, jövedelmet és 1997. évben a keresettel, jövedelemmel azonos időre járó baleseti járadékot, és c) amennyiben a nyugdíjjárulékot a biztosítási jogviszony keretében meghatározott összeg után kellett fizetni, ezt az összeget. A minimális járulékalap után történő járulékfizetés esetén ez utóbbi pontot kell figyelembe venni, amely alapján egyértelmű, hogy a kérdésben jelzett esetben a munkavállaló nyugdíjalapjául szolgáló jövedelmének a megállapításánál a 125 ezer forintból kell kiindulni. Olvasói észrevétel (megjelent a Társadalombiztosítási Levelek 134. számában – 2008.09.02.): Észrevétel: Hivatkozva az 1581-es sorszámú „Minimum-járulékalap nyugdíjalapként” válaszukra, ami még 2006. október 31-én történt, szeretném megkérdezni, hogy most, 2008-ban is ugyanúgy lehet-e a bruttó bér kevesebb, mint a minimum-járulékalap? 2007. január 1-jétől mi lesz a nyugdíjalap, ha a bruttó bér és a minimum-járulékalap eltért egymástól az utóbbi javára? Jó lenne, ha önök meg tudnák erősíteni, hogy aki a fent említett példát követte, nem csak egy különadót fizetett be, ami sehová sem fog számítani. A kétkedésem fő oka az, hogy ha az egyik munkáltató az szja-t is megfizeti rendesen a magasabb összeg után, a másik munkáltató pedig nem fizeti meg az szja-t, még ha meg is fizethetné, és még adójóváírást is érvényesíthet, akkor itt most kinek van igaza? A szerző válaszol: A 2008-ban hatályos szabályok – a 2006. évihez hasonlóan – lehetővé teszik, hogy a foglalkoztató a minimálbér kétszeresének megfelelő összeg után teljesítse a járulékfizetési kötelezettséget akkor is, […]