Átlagkereset számítása
Kérdés
Kell-e időszakot váltani a vonatkozási időszak tekintetében az átlagkereset számításakor havidíjas és órabéres dolgozónál is a szokásos bérfizetési naptól eltérő időben történő kifizetés esetén? Pl.: Egy munkavállaló munkaviszonya 2006. április 24-én megszűnik. A munkavégzés alól 2006. március 11-étől van felmentve, a felmentési időre átlagkereset illeti meg. Az irányadó időszakban beszámítható jövedelem nincs, a havibére 70 000 forint. Mennyi az átlagkereset összege a március 11-étől március 31-éig, illetve az április 1-jétől április 24-éig tartó időszakra. Mi lesz az alapja az 5 hónapra járó végkielégítésnek? Egy órabéres dolgozó munkaviszonya 2006. április 3-án szűnik meg, a munkavégzés alól 2006. február 13-ától fel van mentve. Mi az irányadó időszak a február 13-ától február 28-áig, illetve a március 1-jétől 31-éig, és az április 1-3-ig terjedő időre? Mi lesz a 3 hónapra járó végkielégítés irányadó ideje?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2006. augusztus 15-én (87. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1511
[…] órák, illetve munkanapok számával. Az átlagkereset számításánál általában az irányadó időszakra kifizetett bruttó összegű munkabért kell figyelembe venni. Kivételesen az időbérrel foglalkoztatott munkavállaló átlagkeresetének kiszámításánál nem az irányadó időszakban érvényes személyi alapbért, hanem az átlagkereset esedékessége időpontjában érvényes személyi alapbért kell figyelembe venni. Az átlagkereset-számításnál ebben az esetben is figyelembe kell venni az irányadó időszakra kifizetett egyéb bérelemeket (pótlékokat) stb. Ugyancsak kivételes szabály, hogy a munkabér esedékességétől eltérő időben kifizetett munkabért úgy kell tekinteni, mintha a kifizetés az esedékes bérfizetési napon történt volna. Ha az átlagkereset számítási alapjául szolgáló időszak rövid, és az ebben az időszakban kifizetettnek tekintendő díjazás aránytalanul magas (például év végi részesedés, éves prémium miatt), indokolatlanul magas átlagkereset kerülne megállapításra. Ennek elkerülése érdekében az Mt. elrendeli, hogy az irányadó időszakot meghaladó időtartamra, illetve az irányadó időszakon kívül kifizetett, de az irányadó időszakra kifizetettnek tekintendő munkabérnek csak az irányadó időszakra eső időarányos részét kell az átlagszámításnál figyelembe venni. Az Mt. 143. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében a felek a munkaszerződésben a munkavállalót megillető munkabért időbérként vagy teljesítménybérként, illetve a kettő összekapcsolásával állapíthatják meg. Időbér alkalmazása esetén a díjazás a munkavégzés időtartamához igazodik. Általában meghatározott időegységre (órára, hónapra) vetítve állapítják meg a munkabért. Az Mt. 93. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében a munkavégzés alóli felmentés időtarta mára a munkavállalót átlagkeresete illeti meg. Nem illeti meg az átlagkereset a munkavállalót arra az időre, amely alatt munkabérre egyébként sem lenne jogosult. Az Mt. 97. § (2) bekezdésben foglalt rendelkezés értelmében a munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat. Ha a munkaviszony próbaidő alatt azonnali hatállyal, rendkívüli felmondással, azonnali hatályú közös megegyezéssel, vagy az Mt. 94. §-ában foglalt lehetőség alkalmazásával, vagy az Mt. 101. § (1)–(2) bekezdése szerint szűnik meg, a munkáltató legkésőbb a jognyilatkozat közlésétől, illetve a megállapodás megkötésétől számított 3. munkanapon, egyébként legkésőbb az utolsó munkában töltött napon köteles a kifizetésről […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2006. augusztus 15-én (87. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1511
[…] órák, illetve munkanapok számával. Az átlagkereset számításánál általában az irányadó időszakra kifizetett bruttó összegű munkabért kell figyelembe venni. Kivételesen az időbérrel foglalkoztatott munkavállaló átlagkeresetének kiszámításánál nem az irányadó időszakban érvényes személyi alapbért, hanem az átlagkereset esedékessége időpontjában érvényes személyi alapbért kell figyelembe venni. Az átlagkereset-számításnál ebben az esetben is figyelembe kell venni az irányadó időszakra kifizetett egyéb bérelemeket (pótlékokat) stb. Ugyancsak kivételes szabály, hogy a munkabér esedékességétől eltérő időben kifizetett munkabért úgy kell tekinteni, mintha a kifizetés az esedékes bérfizetési napon történt volna. Ha az átlagkereset számítási alapjául szolgáló időszak rövid, és az ebben az időszakban kifizetettnek tekintendő díjazás aránytalanul magas (például év végi részesedés, éves prémium miatt), indokolatlanul magas átlagkereset kerülne megállapításra. Ennek elkerülése érdekében az Mt. elrendeli, hogy az irányadó időszakot meghaladó időtartamra, illetve az irányadó időszakon kívül kifizetett, de az irányadó időszakra kifizetettnek tekintendő munkabérnek csak az irányadó időszakra eső időarányos részét kell az átlagszámításnál figyelembe venni. Az Mt. 143. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében a felek a munkaszerződésben a munkavállalót megillető munkabért időbérként vagy teljesítménybérként, illetve a kettő összekapcsolásával állapíthatják meg. Időbér alkalmazása esetén a díjazás a munkavégzés időtartamához igazodik. Általában meghatározott időegységre (órára, hónapra) vetítve állapítják meg a munkabért. Az Mt. 93. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében a munkavégzés alóli felmentés időtarta mára a munkavállalót átlagkeresete illeti meg. Nem illeti meg az átlagkereset a munkavállalót arra az időre, amely alatt munkabérre egyébként sem lenne jogosult. Az Mt. 97. § (2) bekezdésben foglalt rendelkezés értelmében a munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat. Ha a munkaviszony próbaidő alatt azonnali hatállyal, rendkívüli felmondással, azonnali hatályú közös megegyezéssel, vagy az Mt. 94. §-ában foglalt lehetőség alkalmazásával, vagy az Mt. 101. § (1)–(2) bekezdése szerint szűnik meg, a munkáltató legkésőbb a jognyilatkozat közlésétől, illetve a megállapodás megkötésétől számított 3. munkanapon, egyébként legkésőbb az utolsó munkában töltött napon köteles a kifizetésről […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
