Liftügyeletet ellátó társasházi lakó jogviszonya


Milyen jogszabályokat kell alkalmazni abban az esetben, ha egy társasház egy lakóval szeretne szerződést kötni havonta két hét folyamatos liftügyeletre, mely idő alatt éjjel-nappal otthon készenlétben kell állnia? A társasház havi 60 000 forint jövedelmet fizet ezért a munkáért. Hogyan kell megállapítani a szabadságot, hogyan kell számolni a szolgálati időt, illetve kell-e jelenléti ívet vezetni, és ha igen, hogyan? Kell-e pótlékot számolni a munkabérre?


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2006. április 18-án (80. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1396

[…] módon közzéteszik. Az Mt. 118/A § (5) bekezdése értelmében munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidő számításakor a 151. § (2) bekezdésében megjelölt távollét, illetve keresőképtelenség időtartamát figyelmen kívül kell hagyni, vagy az erre eső napokat a munkavállalóra irányadó napi munkaidő mértékével kell figyelembe venni. Az Mt. 119. § (1) bekezdése értelmében a munkáltató a munkaidőt a munka jellegére, valamint az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére osztja be. Az Mt. 119. § (2) bekezdése értelmében a munkaidő-beosztást - kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában – legalább 7 nappal korábban, legalább 1 hétre, az Mt. 118/A § (4) bekezdésében meghatározott módon kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. Az Mt. 119. § (3) bekezdése értelmében a munkavállaló napi, illetve heti munkaideje a 12., illetve a 48 órát, a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló napi, illetve heti munkaideje a 24, illetve 72 órát nem haladhatja meg. A napi, illetve a heti munkaidő mértékébe az elrendelt rendkívüli munkavégzés időtartamát be kell számítani. Az Mt. 119. § (4) bekezdés értelmében munkaidőkeret megállapítása esetén a (3) bekezdés rendelkezését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a heti munkaidő mértékét a munkaidőkeret átlagában kell figyelembe venni. A heti pihenőnapra vonatkozó előírásokat az Mt. 124. §-ában foglalt rendelkezések határozzák meg. Az Mt. 124. § (1) bekezdése értelmében a munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg, ezek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie. Az Mt. 124. § (4) bekezdése értelmében munkaidőkeret alkalmazása esetén az (1) bekezdésben meghatározott pihenőnapok helyett a munkavállalónak a munkaidő-beosztása alapján hetenként legalább 40 órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő is biztosítható, amelybe egy teljes naptári napnak és havonta legalább egy alkalommal a vasárnapnak bele kell esnie. A legalább heti 40 órát kitevő pihenőidő alkalmazása esetén a munkavállalónak a munkaidőkeret átlagában legalább heti 48 óra pihenőidőben kell részesülnie. Az Mt. 124. § (5) bekezdés értelmében munkaidőkeret alkalmazása esetén a pihenőnap a felek megállapodása alapján – legfeljebb havonta részben vagy egészben – összevontan is kiadható. Az Mt. 124. § (7) bekezdés értelmében az (5) bekezdésben foglaltak esetén a pihenőnap összevonásának időtartama az alkalmazott munkaidőkeret időtartamát nem haladhatja meg. 6 nap munkavégzést követően egy pihenőnap kiadása kötelező. A készenlétre és az ügyeletre vonatkozó előírásokat az Mt. 129. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák. E rendelkezések értelmében készenlét az az időtartam, amely alatt a munkavállaló a munkaidő-beosztásától eltérő időben, illetve a munkaidőkereten felül – a munkáltató utasítására - meghatározott ideig és helyen munkavégzésre készen állni köteles. A készenlét helyét a munkavállaló jogosult meghatározni. A készenlét fogalmából következik, hogy a munkavállaló annak időtartama alatt munkát nem végez. Ha a munkáltató a készenlét alatt a munkavégzést elrendeli, már nem készenlétről, hanem rendkívüli munkavégzésről van szó, és az erre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Ügyeletnek minősül az az időtartam, ami alatt a munkavállaló a munkaidő-beosztásától eltérő időben és a munkaidőkereten felül – a munkáltató utasítására – munkáltató által meghatározott helyen és ideig rendelkezésre állni köteles. Az ügyelet alatt a munkáltató utasítására történt munkavégzés rendkívüli munkavégzésnek minősül, és az erre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A munkavállaló számára egy hónapban, illetve négyheti időszakban – kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában – legfeljebb 168 óra készenlét rendelhető el. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a készenlét havi, illetve négyheti mértékét a munkaidőkeret átlagában kell figyelembe venni. A kollektív szerződés eltérő rendelkezései hiányában nem rendelhető el készenlét a heti pihenőnap, illetve a heti pihenőidő tartama alatt, ha a megelőző 168 órás megszakítás nélküli időszakban a munkavállaló a heti pihenőnapján, illetve […]
 
Kapcsolódó címkék:  
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.