Németországba kirendelt munkavállalók közterhei
Kérdés
Magyarországon bejegyzett és működő cég német tulajdonosa a magyarországi cégnél munkaviszonyban álló dolgozóinak Németországban, az ottani cégénél tudna munkát biztosítani. Kirendelheti-e a munkavállalókat több évre úgy, hogy a munkabérüket Németországban euróban kapják meg, és hogyan történik ebben az esetben a közteherfizetés?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2005. április 5-én (56. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 997
[…] kötődő tulajdonjogi viszonya alapján áll kapcsolatban egymással. Nem minősül ellenszolgáltatásnak, ha a két munkáltató megállapodása alapján a munkavállaló munkabérét, az ezzel járó közterheket és a kirendeléssel felmerülő költségeket az a munkáltató viseli, amelyhez a munkavállalót kirendelték, vagy ha a munkáltatók között díjfizetésre, illetve egyéb elszámolásra – a kirendelésen kívül eső okból – valamely szolgáltatás igénybevétele miatt kerül sor. A kérdésből ítélve a feltételek adottak, a szabályok alkalmazása során pedig közömbös, hogy a kirendelésre belföldön vagy külföldön kerül sor. Problémát jelenthet viszont, hogy az Mt. 83/A. § (4) bekezdése értelmében egy naptári éven belül az átirányítás, kirendelés, kiküldetés és más munkáltatónál történő munkavégzés – kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában – nem haladhatja meg a 110 napot. A Németországba történő kirendelés tartama alatt a munkavállalók, alkalmazva az 1408/71 EGK rendelet 14. cikkében található alábbi különös szabályokat: "Az a munkavállaló, akit az őt egy tagállam területén alkalmazó vállalkozás a számára teljesítendő munkavégzés céljából egy másik tagállam területére küld ki, továbbra is az előbb […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2005. április 5-én (56. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 997
[…] kötődő tulajdonjogi viszonya alapján áll kapcsolatban egymással. Nem minősül ellenszolgáltatásnak, ha a két munkáltató megállapodása alapján a munkavállaló munkabérét, az ezzel járó közterheket és a kirendeléssel felmerülő költségeket az a munkáltató viseli, amelyhez a munkavállalót kirendelték, vagy ha a munkáltatók között díjfizetésre, illetve egyéb elszámolásra – a kirendelésen kívül eső okból – valamely szolgáltatás igénybevétele miatt kerül sor. A kérdésből ítélve a feltételek adottak, a szabályok alkalmazása során pedig közömbös, hogy a kirendelésre belföldön vagy külföldön kerül sor. Problémát jelenthet viszont, hogy az Mt. 83/A. § (4) bekezdése értelmében egy naptári éven belül az átirányítás, kirendelés, kiküldetés és más munkáltatónál történő munkavégzés – kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában – nem haladhatja meg a 110 napot. A Németországba történő kirendelés tartama alatt a munkavállalók, alkalmazva az 1408/71 EGK rendelet 14. cikkében található alábbi különös szabályokat: "Az a munkavállaló, akit az őt egy tagállam területén alkalmazó vállalkozás a számára teljesítendő munkavégzés céljából egy másik tagállam területére küld ki, továbbra is az előbb […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
