Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2005. január 11-én (50. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 917

[…]  Lényegesen kevesebb a kereset, ha a keresetek közötti különbség legalább 20 százalék. Nem dolgozik rendszeresen az, aki a munkakörére megállapított munkaidőnél rövidebb munkaidőben dolgozik, ha pedig már a megrokkanást megelőzően is rövidebb munkaidőben dolgozott, akkor, ha munkaideje a megrokkanást követően tovább csökken. (Ebben az esetben a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjas keresetének összegét nem kell vizsgálni.) Tehát önmagában az a tény, hogy a Tny-tv. 29. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a II. rokkantsági csoportba tartozik az, aki teljesen munkaképtelen, de mások gondozására nem szorul, még nem zárja ki azt, hogy az ebbe a rokkantsági fokozatba tartozó személyek munkát vállaljanak. Nem árt tudni, hogy az átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban részesülő személyek a fentiekben ismertetett, a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozó szabályok szerint folytathatnak keresőtevékenységet, az alábbi különbséggel: Nem dolgozik rendszeresen az, aki a munkakörére megállapított munkaidőnél rövidebb munkaidőben dolgozik, ha pedig már az 50 százalékos munkaképesség-változást megelőzően is rövidebb munkaidőben dolgozott, akkor, ha munkaideje tovább csökken. (Ebben az esetben a kereset összegét nem kell vizsgálni.) A kereset akkor lényegesen kevesebb, ha annak öszszege négy hónapig legalább 20 százalékkal kevesebb annál az összegnél, amelyet a megváltozott munkaképessége előtti foglalkoztatójánál, az akkori munkakörében, az 50 százalékos munkaképesség-változás nélkül elérhetne. Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár betöltése után már nincs kereseti vagy munkaidő-korlátozás a rokkantsági nyugdíjas munkavállalónál sem. […]