Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2004. december 14-én (49. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 891

[…] nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz (Tbj-tv. 46-48. §). Egyszóval valamennyi, a foglalkoztatók számára előírt kötelezettség terheli. A következő lehetőség, hogy az érintett munkavállalókat nem munkaviszony, hanem vállalkozási jellegű jogviszony keretében foglalkoztatja – az erre vonatkozó szerződést szóban is meg lehet kötni –, és a részükre kifizetett adóelőleg számításánál figyelembe veendő jövedelem (a bruttó megbízási vagy vállalkozási díj 90 százaléka) nem éri el a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát, azaz a havi 15 900 forintot. Ebben az esetben a Tbj-tv. 5. § g) pontja alapján nem áll fenn a biztosítási kötelezettség, és ebből következően nem keletkezik járulékfizetési kötelezettség sem. Társadalombiztosítási szempontból a kifizetést mindössze 11 százalék egészségügyi hozzájárulás terheli, amit – tekintve, hogy a magánszemély foglalkoztató e tekintetben nem minősül az Art. 178. § 18. pontjában meghatározott kifizetőnek – az érintettnek kell a személyi jövedelemadóval egyetemben bevallania és megfizetnie (Eho-tv. 2. §). Ebben az esetben tehát a kérdezőnknek lényegében szintén nincs tennivalója. Végül a következő – szintén teljesen jogszerű lehetőség – az alkalmi munkavállalói könyv alapján történő foglalkoztatás. Ennek lényege, hogy a foglalkoztató valamennyi foglalkoztatással összefüggő bejelentési és közteher-fizetési kötelezettségének a munkavállaló alkalmi munkavállalói könyvébe történő közteherjegy beragasztásával tesz eleget. Az alkalmi munkavállalói könyvet a munkavállalónak kell igényelnie a lakóhely, illetve tartózkodási hely szerinti munkaügyi központnál. A közteherjegy postahivatalokban kapható. A közteherjegyet naponta, a munka végeztével a kifizetett díjazás mértékének megfelelően kell beragasztani. Az Amk-tv. melléklete ezt a következők szerint írja elő: Munkadíj Közteherjegy értéke  […]