Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2004. február 24-én (31. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 533

[…] természetbeni juttatás, vagy a magánszemély jogviszonyára tekintettel szerzett jövedelem. Az adóköteles rész akkor természetbeni juttatás, ha az ingyenes vagy kedvezményes termékátadásra vagy szolgáltatásra törvény vagy törvényi felhatalmazás alapján más jogszabály rendelkezése következtében került sor [Szja-tv. 69. § (1) bekezdés c) pont], vagy a munkáltató valamennyi munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon juttatta, és a termék megszerzése, illetve a szolgáltatás igénybevétele minden munkavállaló számára ténylegesen elérhető [Szja-tv. 69. § (1) bekezdés d) pont], vagy a juttatást kollektív szerződésben rögzítetten, munkavállalói csoportonként adták azonos feltételekkel és módon [Szja-tv. 69. § (1) bekezdés e) pont]. Ha a juttatás természetbeni juttatásnak minősül, a munkáltatónak 44 százalék személyi jövedelemadót, 29 százalék társadalombiztosítási járulékot és 3 százalék munkaadói járulékot is kell fizetnie. Ha a juttatás nem minősül természetbeni juttatásnak, akkor az adóköteles rész a magánszemély munkaviszonyból származó bérjövedelme [Szja-tv. 25. § (1) bekezdés]. A magánszemélynek a progresszív adótábla szerinti személyi jövedelemadót, 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, 4 százalék egészségbiztosítási járulékot és 1,5 százalék munkavállalói járulékot kell fizetnie. A munkáltató 29 százalék társadalombiztosítási járulékot és 3 százalék munkaadói járulékot köteles fizetni. Az adó alapja a megszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci érték [Szja-tv. 5. § (8) bekezdés]. A szokásos piaci érték az Szja-tv. 3. § 9. pontja szerint független felek között az összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesített ár (konkrét ár), vagy amit egymás között érvényesítenének (ársávba eső árak valamelyike). Független felek azok, akik között nem áll fenn olyan szoros gazdasági, jogi kapcsolat, amelynek révén legalább az egyik fél meghatározó befolyást tud gyakorolni a másik fél gazdasági döntéseire, vagy amelynek révén a felek egymással szoros együttműködésben folytatják tevékenységüket. A szokásos piaci értéket csökkenti a beszerzésnél elért, elérhető árengedmény. Nem független felek között a szokásos piaci értéket az összehasonlító árak módszere, a viszonteladási […]