Igazságügyi szakértői tevékenység
Kérdés
Szellemi alkotásnak minősül-e az igazságügyi szakértő tevékenysége?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2004. január 27-én (29. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 512
[…] származó feladatainak ellátását nem akadályozza, és azzal nem összeférhetetlen. A Ptk. 86. §-ában foglalt előírások rendelkeznek a szellemi alkotásokhoz fűződő jogokról. E rendelkezések értelmében a szellemi alkotás a törvény védelme alatt áll, a védelmet e törvény rendelkezésein kívül az alkotások meghatározott fajtáira, valamint egyes rokontevékenységekre a szerzői, az ipari jogvédelmi, továbbá az újítói jog, valamint a hangfelvételek előállítóit védő jogszabályok határozzák meg. Továbbá e törvény védi azokat a szellemi alkotásokat is, amelyekről a külön jogszabályok nem rendelkeznek, de amelyek társadalmilag széles körben felhasználhatók, és még közkinccsé nem váltak. A szellemi alkotás fogalma nyelvtani értelmét tekintve kettős tartalmú. Jelenti egyrészt a személynek azt a tevékenységét, amely létrehoz egy terméket (gondolatot), amely magán hordja a személyiség meghatározott tulajdonságait. Másrészt viszont szellemi alkotásnak nevezzük magát a terméket, művet, gondolatot is, amely a folyamat végeredményeként létrejött. Az Szj-tv. 1. §-ában foglalt rendelkezések határozzák meg a szerzői jogi oltalomban részesítendő szellemi alkotásokat: az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat. Az Szj-tv. 1. § (4) bekezdés értelmében nem tartoznak e törvény védelme alá a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, a bírósági vagy hatósági határozatok, a hatósági vagy más hivatalos közlemények és az ügyiratok, valamint a jogszabállyal kötelezővé tett szabványok és más hasonló rendelkezések. Az Szj-tv. 1. § (5) bekezdésében foglalt – 2002. 01. 01-ig hatályos – rendelkezés értelmében a szerzői jogi védelem nem terjed ki a gazdálkodó szervezetek [Ptk. 685. § c) pont] és a gazdálkodó szervezetnek nem minősülő jogi személyek feladat-, illetve tevékenységi körében végzett ügyintézői tevékenység során keletkezett bármely formában rögzített intézkedésekre, valamint azok tervezeteire sem. Az Szj-tv. 1. § (6) bekezdése szerint […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2004. január 27-én (29. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 512
[…] származó feladatainak ellátását nem akadályozza, és azzal nem összeférhetetlen. A Ptk. 86. §-ában foglalt előírások rendelkeznek a szellemi alkotásokhoz fűződő jogokról. E rendelkezések értelmében a szellemi alkotás a törvény védelme alatt áll, a védelmet e törvény rendelkezésein kívül az alkotások meghatározott fajtáira, valamint egyes rokontevékenységekre a szerzői, az ipari jogvédelmi, továbbá az újítói jog, valamint a hangfelvételek előállítóit védő jogszabályok határozzák meg. Továbbá e törvény védi azokat a szellemi alkotásokat is, amelyekről a külön jogszabályok nem rendelkeznek, de amelyek társadalmilag széles körben felhasználhatók, és még közkinccsé nem váltak. A szellemi alkotás fogalma nyelvtani értelmét tekintve kettős tartalmú. Jelenti egyrészt a személynek azt a tevékenységét, amely létrehoz egy terméket (gondolatot), amely magán hordja a személyiség meghatározott tulajdonságait. Másrészt viszont szellemi alkotásnak nevezzük magát a terméket, művet, gondolatot is, amely a folyamat végeredményeként létrejött. Az Szj-tv. 1. §-ában foglalt rendelkezések határozzák meg a szerzői jogi oltalomban részesítendő szellemi alkotásokat: az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat. Az Szj-tv. 1. § (4) bekezdés értelmében nem tartoznak e törvény védelme alá a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, a bírósági vagy hatósági határozatok, a hatósági vagy más hivatalos közlemények és az ügyiratok, valamint a jogszabállyal kötelezővé tett szabványok és más hasonló rendelkezések. Az Szj-tv. 1. § (5) bekezdésében foglalt – 2002. 01. 01-ig hatályos – rendelkezés értelmében a szerzői jogi védelem nem terjed ki a gazdálkodó szervezetek [Ptk. 685. § c) pont] és a gazdálkodó szervezetnek nem minősülő jogi személyek feladat-, illetve tevékenységi körében végzett ügyintézői tevékenység során keletkezett bármely formában rögzített intézkedésekre, valamint azok tervezeteire sem. Az Szj-tv. 1. § (6) bekezdése szerint […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
