Munkarend meghatározása munkaidőkeret alkalmazása esetén
Kérdés
Kéthavi munkaidőkeretben, előre kiadott munkarend alapján történő foglalkoztatás esetén: – Előírható-e egymást követő szombaton és vasárnap történő munkavégzés? – Ha a fenti napokon munkarend szerint nem dolgozik a munkavállaló, de berendelik rendkívüli munkavégzésre, akkor milyen pótlék jár, és egyáltalán berendelhető-e a munkavállaló egymást követő szombaton és vasárnap munkavégzésre?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2003. október 21-én (23. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 391
[…] illetve b) kollektív szerződés rendelkezése vagy a felek megállapodása alapján, legfeljebb havonta – részben vagy egészben – összevontan is kiadható. (6) Munkaidőkeret alkalmazása esetén a) a készenléti jellegű munkakörben, b) a megszakítás nélküli, illetve c) a három vagy ennél több műszakos munkarendben foglalkoztatott, továbbá d) az idénymunkát végző munkavállaló esetében kollektív szerződés rendelkezése alapján a pihenőnap legfeljebb hathavonta – részben vagy egészben – összevontan is kiadható. (7) Az (5)–(6) bekezdésben foglaltak esetén a pihenőnap összevonásának időtartama az alkalmazott munkaidőkeret időtartamát nem haladhatja meg. Hat nap munkavégzést követően egy pihenőnap kiadása kötelező. Ez utóbbi alól a több műszakos, a megszakítás nélküli munkarendben, illetve munkakörben foglalkoztatott, továbbá az idénymunkát végző munkavállaló esetében a kollektív szerződés kivételt tehet." A munkarend beosztásakor azonban feltétlenül figyelemmel kell lennünk az Mt.124/A. § (4) bekezdésében foglaltakra, mely szerint: "Ha a munkavállaló az (1) bekezdés alapján – a megszakítás nélküli, illetve három vagy ennél több műszakos munkarendben foglalkoztatott, valamint az idénymunkát végző munkavállaló kivételével – vasárnap végez munkát, számára az ezt közvetlenül megelőző szombaton rendes munkaidőben történő munkavégzés nem rendelhető el." A leírtak alapján tehát, amennyiben a kérdésben említett munkavállalók megszakítás nélküli, illetve három- vagy ennél több műszakos munkarendben dolgoznak, illetve idénymunkát végeznek, részükre a munkarendben előírható egymást követő szombat-vasárnap történő munkavégzés, de ebben az esetben is ügyelni kell arra, hogy havonta legalább egy teljes vasárnapot pihenőnapként tölthessenek. A jogszabályban meghatározott egyéb esetben is előírható vasárnapra eső munkavégzés, ekkor azonban a szombati napnak mindenképpen pihenőnapnak kell lennie. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a vasárnapi munkavégzés esetén – a megszakítás nélküli munkarendben, illetve munkakörben, vagy a rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltatónál, illetve munkakörben foglalkoztatott, valamint az idénymunkát végző munkavállaló kivételével – a munkavállalót rendes munkabérén felül ötvenszázalékos bérpótlék illeti meg, ha a munkavégzésre a) három vagy ennél több műszakos munkarendben, vagy b) az Mt. 124. § (5)–(6) bekezdése alapján a munkaidő-beosztása szerint, rendes munkaidőben kerül sor. Az Mt. szerint rendkívüli munkavégzésnek minősül a) a munkaidő-beosztástól eltérő, b) a munkaidőkereten felüli, illetve c) az ügyelet alatti munkavégzés, továbbá d) készenlét alatt elrendelt munkavégzés esetén a munkahelyre érkezéstől a munkavégzés befejezéséig – ha a munkavállalónak több helyen kell munkát végeznie, az első munkavégzési helyre érkezéstől az utolsó munkavégzési helyen történő munkavégzés befejezéséig – terjedő időtartam. Nem minősül rendkívüli munkavégzésnek, ha a munkavállaló az engedélyezett távollét idejét a munkáltatóval történt megállapodás alapján ledolgozza. A munkáltató rendkívüli munkavégzést csak különösen indokolt esetben rendelhet el! A heti pihenőnapon, illetve munkaszüneti napon végzett rendkívüli munka elrendelésére a munkáltató jogosult. Munkaszüneti napon rendkívüli munkavégzés kizárólag a) a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára, vagy b) baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében rendelhető el. (Munkaszüneti nap: január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26. Ha a munkaszüneti nap vasárnapra esik, az e napon, illetve a húsvétvasárnapon és a pünkösdvasárnapon történő munkavégzés tekintetében a munkaszüneti napra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.) Munkaszüneti napon a munkaidő-beosztás alapján munkát végző a) havidíjas munkavállalót – a havi munkabérén felül – a munkaszüneti napon végzett munkáért járó munkabére, b)teljesítménybérrel vagy órabérrel díjazott munkavállalót – a munkaszüneti napon végzett […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2003. október 21-én (23. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 391
[…] illetve b) kollektív szerződés rendelkezése vagy a felek megállapodása alapján, legfeljebb havonta – részben vagy egészben – összevontan is kiadható. (6) Munkaidőkeret alkalmazása esetén a) a készenléti jellegű munkakörben, b) a megszakítás nélküli, illetve c) a három vagy ennél több műszakos munkarendben foglalkoztatott, továbbá d) az idénymunkát végző munkavállaló esetében kollektív szerződés rendelkezése alapján a pihenőnap legfeljebb hathavonta – részben vagy egészben – összevontan is kiadható. (7) Az (5)–(6) bekezdésben foglaltak esetén a pihenőnap összevonásának időtartama az alkalmazott munkaidőkeret időtartamát nem haladhatja meg. Hat nap munkavégzést követően egy pihenőnap kiadása kötelező. Ez utóbbi alól a több műszakos, a megszakítás nélküli munkarendben, illetve munkakörben foglalkoztatott, továbbá az idénymunkát végző munkavállaló esetében a kollektív szerződés kivételt tehet." A munkarend beosztásakor azonban feltétlenül figyelemmel kell lennünk az Mt.124/A. § (4) bekezdésében foglaltakra, mely szerint: "Ha a munkavállaló az (1) bekezdés alapján – a megszakítás nélküli, illetve három vagy ennél több műszakos munkarendben foglalkoztatott, valamint az idénymunkát végző munkavállaló kivételével – vasárnap végez munkát, számára az ezt közvetlenül megelőző szombaton rendes munkaidőben történő munkavégzés nem rendelhető el." A leírtak alapján tehát, amennyiben a kérdésben említett munkavállalók megszakítás nélküli, illetve három- vagy ennél több műszakos munkarendben dolgoznak, illetve idénymunkát végeznek, részükre a munkarendben előírható egymást követő szombat-vasárnap történő munkavégzés, de ebben az esetben is ügyelni kell arra, hogy havonta legalább egy teljes vasárnapot pihenőnapként tölthessenek. A jogszabályban meghatározott egyéb esetben is előírható vasárnapra eső munkavégzés, ekkor azonban a szombati napnak mindenképpen pihenőnapnak kell lennie. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a vasárnapi munkavégzés esetén – a megszakítás nélküli munkarendben, illetve munkakörben, vagy a rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltatónál, illetve munkakörben foglalkoztatott, valamint az idénymunkát végző munkavállaló kivételével – a munkavállalót rendes munkabérén felül ötvenszázalékos bérpótlék illeti meg, ha a munkavégzésre a) három vagy ennél több műszakos munkarendben, vagy b) az Mt. 124. § (5)–(6) bekezdése alapján a munkaidő-beosztása szerint, rendes munkaidőben kerül sor. Az Mt. szerint rendkívüli munkavégzésnek minősül a) a munkaidő-beosztástól eltérő, b) a munkaidőkereten felüli, illetve c) az ügyelet alatti munkavégzés, továbbá d) készenlét alatt elrendelt munkavégzés esetén a munkahelyre érkezéstől a munkavégzés befejezéséig – ha a munkavállalónak több helyen kell munkát végeznie, az első munkavégzési helyre érkezéstől az utolsó munkavégzési helyen történő munkavégzés befejezéséig – terjedő időtartam. Nem minősül rendkívüli munkavégzésnek, ha a munkavállaló az engedélyezett távollét idejét a munkáltatóval történt megállapodás alapján ledolgozza. A munkáltató rendkívüli munkavégzést csak különösen indokolt esetben rendelhet el! A heti pihenőnapon, illetve munkaszüneti napon végzett rendkívüli munka elrendelésére a munkáltató jogosult. Munkaszüneti napon rendkívüli munkavégzés kizárólag a) a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára, vagy b) baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében rendelhető el. (Munkaszüneti nap: január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26. Ha a munkaszüneti nap vasárnapra esik, az e napon, illetve a húsvétvasárnapon és a pünkösdvasárnapon történő munkavégzés tekintetében a munkaszüneti napra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.) Munkaszüneti napon a munkaidő-beosztás alapján munkát végző a) havidíjas munkavállalót – a havi munkabérén felül – a munkaszüneti napon végzett munkáért járó munkabére, b)teljesítménybérrel vagy órabérrel díjazott munkavállalót – a munkaszüneti napon végzett […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
