Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2003. október 7-én (22. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 372

[…] jövedelemadó fizetésére vonatkozó rendelkezései szerint – ezt lentebb ismertetjük – a kifizetőnek kell megfizetnie. [A kamatkülönbözet számítását az Szja-tv. 72. § (1) bekezdése tartalmazza.] Ha az osztalékká nem váló osztalékelőleget a magánszemélynek nem kell visszafizetnie, akkor az erről szóló közgyűlési határozat napján mint elengedett követelés, egyéb jövedelemként [Szja-tv. 28. § (1) bekezdése] válik adókötelessé. Az osztalékelőlegből levont adónak az elengedett összegre jutó részét a kifizetőnek az általa levont és befizetendő személyi jövedelemadó (adóelőleg) összegébe be kell számolnia. Mind az osztalékelőleg, mind az osztalék után az adót a kifizetés időpontjában köteles megállapítani, és az Art. előírásai szerint megfizetni és bevallani. Egy kicsit közelebbről ez annyit jelent, hogy az osztalékból (osztalékelőlegből) levont adó befizetését a kifizetés hónapját követő hó 12-éig, bevallását pedig a kifizető bevallásgyakoriságának függvényében a tárgyhónapot vagy negyedévet követő hó 20. napjáig, éves bevallásra kötelezett esetén az adóévet követő év február 15-éig kell teljesíteni. Az adózó az osztalékelőlegből levont adót adóelőlegként számolhatja el a kifizetés időpontját követő első beszámoló elfogadásával megállapított osztalékot terhelő adóval szemben. Az osztalékelőlegre más szempontból az osztalékra irányadó rendelkezések vonatkoznak. Mivel a kérdésből nem állapítható meg, hogy pontosan milyen osztalékról is van szó, meg kell említenünk, hogy az Szja-tv. 66. §-a az osztalék adóztatásával kapcsolatosan további megkülönböztető rendelkezéseket tartalmaz a külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem, illetőleg az ügyvédi iroda tagjának osztaléka tekintetében. A külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem esetében az adó mértéke 20 százalék, amit belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett, külföldön is adóztatható osztalékból származó jövedelem esetében csökkent az osztalék külföldön megfizetett adója. A kifizető az adót ez esetben is a kifizetés időpontjában köteles megállapítani, és az Art. előírásai szerint megfizetni és bevallani. Nemzetközi – a kettős adóztatás elkerülése érdekében megkötött – szerződés hiányában a külföldön megfizetett adó beszámítása következtében az osztalék után fizetendő adó azonban nem lehet kevesebb a jövedelem 5 százalékánál. Az ügyvédi iroda tagja esetében a 35 százalékos mértékű adót viselő osztalékrész számítása tér el az előzőekben ismertetettektől. Itt választható, hogy a vagyoni betét arányában meghatározott érték helyett – az osztalék megállapításának időpontjában fennálló taglétszám figyelembevételével – az egy tagra jutó értéket veszik-e figyelembe, vagy az osztalékból a tagnak az ügyvédi iroda által személyes közreműködés ellenértékeként az osztalék megállapításának évét megelőző adóévben kifizetett összeg 30 százalékát meg nem haladó rész után 20 százalék, az ezt meghaladó rész után 35 százalék az adó mértéke. A választásra az adott ügyvédi iroda valamennyi tagja együttesen jogosult azzal, hogy ilyen döntés esetén ennek az ügyvédi irodának a tagjai a választás évében és az azt követő két adóévben kizárólag a választott módon állapíthatják meg az ügyvédi irodától származó osztalék utáni adót. A társadalombiztosítási szabályok az osztalékot alapesetben mentesítik a járulékfizetés alól, a kivételt az az eset jelenti, amikor a tag a vagyoni betétjének arányától, illetőleg a társasági szerződésben meghatározott aránytól eltérően, magasabb összegű osztalékban részesül. Erre egyébként a Gt. 123. § (2) bekezdésének l) pontja ad lehetőséget, mely alapján szükség szerint a társasági szerződés […]