Szabadság kiadása közalkalmazottnak
Kérdés
Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak a rendes szabadság kiadására annak a közalkalmazottnak minősülő (pedagógus) munkavállalónak az esetében, aki 1997. novemberétől 2003. februárig megszakítás nélkül (két gyermek szülése miatt) terhességi-gyermekágyi segélyben, GYED-ben, GYES-ben részesült, és 2003 szeptemberében kíván újból munkába állni? Lehetséges-e a szabadság szeptember utáni hónapokra eső részének pénzbeli megváltása? A munkáltató a szabadság kiszámításánál eltekinthet-e a pótszabadságtól? (Természetesen csak a fent említett keresőképtelenség idejére.)
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2003. május 20-án (15. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 248
[…] idővel arányos szabadságot nem kapta meg, azt pénzben kell megváltani. Egyéb esetben a szabadságot pénzben megváltani nem lehet; ettől érvényesen eltérni nem lehet. Az Mt. 130. § (1) bekezdése értelmében a közalkalmazottat minden közalkalmazotti jogviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll. A Kjt. 57. § (3) bekezdése értelmében többek között a pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottakat évi 25 munkanap pótszabadság illeti meg, amelyből legfeljebb 15 munkanapot a munkáltató, oktató, nevelő, illetőleg az oktatással, neveléssel összefüggő munkára igénybe vehet. Az oktatással és neveléssel kapcsolatos munkák körét a miniszter (kormány) állapítja meg. E törvényi felhatalmazás alapján a 138/1992. Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése határozza meg, hogy a pedagógust az évi szabadsága idejéből kötelező munkavégzésre – legfeljebb 15 munkanapra – milyen esetekben lehet igénybe venni. A fentiekben idézett jogszabályi rendelkezésekből megállapítható, hogy a pedagógus munkakörben foglalkoztatott, két gyermeket szülő munkavállalót rendes szabadság a szülési szabadság időtartamára (legfeljebb 24 hét), valamint a 14 éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első évére illeti meg gyermekenként. Az idézett jogszabályi rendelkezéseket egymással összevetve és értelmezve megállapítható, hogy a közalkalmazotti jogviszony szünetelésének időtartamára járó, meghatározott mértékű szabadság rendes szabadságnak minősül, amely magában foglalja az alap- és pótszabadságot. Ebből következően a munkáltató a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvéből következően az érintett munkavállaló esetében a felhalmozott szabadság kiszámítása és kiadása során nem tekinthet el a pótszabadság mértékétől. A szabadság pénzbeli megváltása tárgyában az Mt. kógens rendelkezéseket fogalmaz meg, amelyektől érvényesen eltérni nem lehet. Erre figyelemmel a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének, valamint a sorkatonai vagy polgári […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2003. május 20-án (15. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 248
[…] idővel arányos szabadságot nem kapta meg, azt pénzben kell megváltani. Egyéb esetben a szabadságot pénzben megváltani nem lehet; ettől érvényesen eltérni nem lehet. Az Mt. 130. § (1) bekezdése értelmében a közalkalmazottat minden közalkalmazotti jogviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll. A Kjt. 57. § (3) bekezdése értelmében többek között a pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottakat évi 25 munkanap pótszabadság illeti meg, amelyből legfeljebb 15 munkanapot a munkáltató, oktató, nevelő, illetőleg az oktatással, neveléssel összefüggő munkára igénybe vehet. Az oktatással és neveléssel kapcsolatos munkák körét a miniszter (kormány) állapítja meg. E törvényi felhatalmazás alapján a 138/1992. Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése határozza meg, hogy a pedagógust az évi szabadsága idejéből kötelező munkavégzésre – legfeljebb 15 munkanapra – milyen esetekben lehet igénybe venni. A fentiekben idézett jogszabályi rendelkezésekből megállapítható, hogy a pedagógus munkakörben foglalkoztatott, két gyermeket szülő munkavállalót rendes szabadság a szülési szabadság időtartamára (legfeljebb 24 hét), valamint a 14 éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első évére illeti meg gyermekenként. Az idézett jogszabályi rendelkezéseket egymással összevetve és értelmezve megállapítható, hogy a közalkalmazotti jogviszony szünetelésének időtartamára járó, meghatározott mértékű szabadság rendes szabadságnak minősül, amely magában foglalja az alap- és pótszabadságot. Ebből következően a munkáltató a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvéből következően az érintett munkavállaló esetében a felhalmozott szabadság kiszámítása és kiadása során nem tekinthet el a pótszabadság mértékétől. A szabadság pénzbeli megváltása tárgyában az Mt. kógens rendelkezéseket fogalmaz meg, amelyektől érvényesen eltérni nem lehet. Erre figyelemmel a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének, valamint a sorkatonai vagy polgári […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
