Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2003. február 25-én (9. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 142

[…] gyermekgondozási díj iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell bejelentenie. Az igényeket a foglalkoztató székhelye, telephelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztár (MEP) bírálja el és folyósítja. A társadalombiztosítási kifizetőhelyet nem működtető foglalkoztatónak a terhességi-gyermekágyi segélyre, a gyedre vonatkozó igény elbírálásához "Foglalkoztatói igazolás"-t kell kiállítania, és azt az igénylő által benyújtott igazolásokkal – gyermekgondozási díj iránti igény esetén az igénybejelentéssel – együtt három munkanapon belül kell a székhelye (telephelye) szerint illetékes MEP-nek megküldenie. A gyermekgondozási díjat írásban – "Igénybejelentés gyermekgondozási díjhoz" elnevezésű nyomtatványon – kell igényelni. Az igénybejelentést két példányban kell kiállítani, és a foglalkoztatóhoz benyújtani (akkor is, ha az anya esetlegesen a biztosítás megszűnését követően igényel gyermekgondozási díjat). A foglalkoztató megbízottjának az igénybejelentés másolatán az átvételt igazolnia kell. A munkáltató a foglalkoztatói igazolásokat két példányban köteles kiállítani, és annak egy példányát öt évig megőrizni. Esetünkben pénzellátási igényekről van szó, így ezek benyújtásakor a munkavállalónak a munkáltató rendelkezésére kell bocsátania (vagy közvetlenül az illetékes MEP-hez benyújtania) az irányadó időszakot felölelő jövedelemigazolást (jövedelemigazolásokat). A kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztató által megküldött pénzbeli ellátás iránti igényekről a beérkezést követő 15 napon belül dönt az illetékes MEP. Az igény elbírálása előtt a MEP a nyilvántartás adataival egyezteti a "Foglalkoztatói igazolás" adatait. A nyilvántartástól való eltérés és a hiányos adatközlés esetén a MEP a nyilvántartás, illetőleg a rendelkezésre álló adatok alapján az igényt határozattal bírálja el, és egyidejűleg a foglalkoztatót adatpótlásra, illetve adategyeztetésre hívja fel. Az adatpótlás, adategyeztetés után a MEP az igényt újból elbírálja, és a korábbi döntését szükség szerint módosítja. Az eddigiekben említett ellátásokon kívül anyasági támogatásra is jogosult az örökbe fogadó női munkavállaló. A támogatásnak ugyanis az a feltétele, hogy a szülést követő 180 napon belül a gyermek örökbefogadását jogerősen engedélyezzék [Cst. 29. § (1) bekezdésének b) pontja]. Az anyasági támogatás összege azonos a gyermek születésének időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225 százalékával, ez 2003. január 1-jét követő születés esetén 49 050 forintot jelent. Az anyasági támogatásra vonatkozó igényt a szülést követő 180 napon belül az "Igénybejelentés anyasági támogatásra" című formanyomtatványon lehet benyújtani. Az igénybejelentéshez csatolni kell a gyermek örökbefogadását engedélyező jogerős határozat másolatát, ezzel egyidejűleg be kell mutatni a gyermek anyakönyvi kivonatát is. Az igényelbíráló szerv az anyasági támogatást az igénylés benyújtásakor elbírálja, a jogosultság megállapítása esetén a támogatást azonnal kifizeti, és ennek megtörténtét a gyermek születési anyakönyvi kivonatának hátoldalára rávezeti, aláírja, és bélyegzőlenyomatával ellátja. Családi pótlékra is jogosulttá válik az örökbe fogadó szülő a saját háztartásában nevelt örökbe fogadott gyermek után [Cst. 7. § (1) bekezdésének a) pontja]. A jogosultság az örökbefogadás hónapjának első napjától áll fenn. A családi pótlékra vonatkozó igényt az "Igénybejelentés családi pótlékra" című formanyomtatványon lehet benyújtani. Az igényelbíráló szerv az igénybejelentéssel egyidejűleg a gyermek születési anyakönyvi kivonatának hátoldalára rávezeti a "Családi pótlékot igényel" szöveget, aláírja, és bélyegzőlenyomatával ellátja. A teljesség kedvéért említjük csak meg, hogy a gyed lejártát követően […]