Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2002. november 26-án (4. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 53

[…] meghaladó részt 44 százalékos forrásadó terheli. A korábbiakban már utaltunk arra, hogy az étkezési utalvány utáni járulékfizetési kötelezettséget a vonatkozó jogszabályok attól függően állapítják meg, hogy az az Szja-tv. szerint adókötelesnek minősül-e vagy sem. Így a Tbj-tv. 4. § k) pontja alapján az Szja-tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás adóköteles értéke – az étkezési utalvány esetében ez a havi 1400 Ft-ot meghaladó értéket jelenti – járulékalapot képező jövedelemnek számít, és amennyiben biztosított kapja, a foglalkoztatójának 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot kell utána fizetnie. Kedvező szabály, hogy a biztosítottnak a részére nyújtott természetbeni juttatás után a 8 + 3 százalékos egyéni járulékot nem kell megfizetnie. Előfordulhat, hogy a cég olyan személy részére ad étkezési utalványt, aki vele munkaviszonyban, vagy egyéb biztosítással járó jogviszonyban nem áll. Ilyenkor a juttatás teljes értékét 44 százalékos forrásadó terheli, mivel az Szja-tv. kizárólag a munkáltató által a vele munkaviszonyban álló személy részére adott utalványt minősíti adómentesnek. Biztosítási kötelezettség hiányában a társadalombiztosítási járulék fizetése fel sem merülhet, ellenben az Eho-tv. 3. § bb) pontja a nem biztosított személynek adott adóköteles természetbeni juttatás után 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetését írja elő. További terhet a 3 százalékos munkaadói járulék jelent, amit az Ftv. 40. § (1) bekezdése szerint azonban csak a munkaviszony alapján nyújtott étkezési utalvány adóköteles része után kell a munkaadónak megfizetnie. A leírtakat összegezve tehát a munkaviszonyban álló személy részére adott étkezési utalvány adóköteles – havi 1400 Ft-ot meghaladó – értéke után 44 százalékos személyi jövedelemadó (forrásadó), 29 százalékos társadalombiztosítási, valamint 3 százalékos munkaadói járulék terheli a céget. A munkaviszonyban nem álló, nem biztosított személy részére adott és emiatt teljes egészében adóköteles étkezési utalvány értéke után a juttatót 44 százalékos személyi jövedelemadó (forrásadó), továbbá 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli. Az étkezési utalvány bevezetésének definiált módja nincs. A kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalványok (bon, tikett) megvásárlását követően a cégnek azokról nyilvántartást kell vezetnie, mivel az utalványok felhasználásáról számot kell adnia. Ez annyit jelent, hogy a szám, érték és egyéb azonosító adatok szerint nyilvántartásba vett utalványok kiadását a munkáltatónak – alaki kötöttség nélkül – oly módon kell dokumentálnia, hogy abból a juttatásban részesülő személyek adatai mellett az adómentesség, illetve az adókötelezettség is egyértelműen megállapítható legyen. Olvasói észrevétel (megjelent a Társadalombiztosítási Levelek 8. számában – 2003. 02. 11.): A 4. számban megjelent 53. válaszban megállapítják, hogy kizárólag a munkáltató által adott utalványnak van adómentes része. Ugyanakkor a válasz további része azt sugallja, hogy munkaviszony hiányában csak százalékos eho-fizetési kötelezettsége merülhet fel. Természetesen azzal egyetértek, hogy biztosítási jogviszony hiányában valóban százalékos eho-t kell […]