Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2002. október 29-én (2. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 28

[…] évi keresettel azonos időre járó baleseti járadékot több biztosítással járó jogviszony esetén a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettségre meghatározott "plafonig" összeszámított keresetet. A havi átlag meghatározásánál a munkanélküli-ellátás, a gyes és a nyugdíjjárulék-köteles szociális ellátások (ápolási díj, nevelési támogatás) összegét, valamint az ezen ellátások folyósítása alatti biztosítással járó jogviszonyból származó jövedelmet figyelmen kívül kell hagyni. Abban az esetben viszont, ha ez kedvezőbb, a felsorolt ellátások és a nyugdíjjárulék-köteles jövedelem együttes összegét keresetként kell figyelembe venni. Ha a nyugdíjjárulékot meghatározott összeg után kellett fizetni, ezt az összeget kell a számításnál figyelembe venni. Amennyiben az igénylő az átlagszámítási időszak legalább felében nem rendelkezik nyugdíjjárulék-köteles keresettel, a hiányzó időre eső napokra a figyelembe vehető keresetet az 1988. január 1-je előtti jövedelmek alapján kell számításba venni. Ha ez sem áll rendelkezésre, akkor keresetként a hiányzó időre érvényes minimálbér harmincadrészét kell keresetnek tekinteni azokra a napokra, amelyekre nem volt nyugdíjalapot képező jövedelem. A nyugdíj összegének számításánál az 1987. december 31-ét követően elért kereseteket évenként csökkenteni kell a személyi jövedelemadóval, majd a nyugdíjazást megelőző harmadik év előtti években elért keresetet a nyugdíjazást megelőző második év kereseti szintjéhez kell igazítani. Ezt az eljárást valorizációnak nevezzük, mely alapján: az 1988-as nettósított keresetet 7,907-tel; az 1989-es nettósított keresetet 6,764-gyel; az 1990-es keresetet 5,562-vel; az 1991-es keresetet 4,432-vel; az 1992-es keresetet 3,654-gyel; az 1993-as keresetet 3,104-gyel; az 1994-es keresetet 2,439-cel; az 1995-ös keresetet 2,166-tal; az 1996-os keresetet 1,845-tel; az 1997-es keresetet 1,486-tal; az 1998-as keresetet 1,255-tel kell […]