Téves járuléklevonás utólagos rendezése

Kérdés: Egy belső ellenőrzés során megállapítottuk, hogy egy foglalkoztatott jogviszonyát a számfejtés során tévesen biztosítással nem járó jogviszonyként kezeltük, ezért több hónapon keresztül nem került levonásra a társadalombiztosítási járulék. A hibát csak utólag észleltük. Hogyan kell ilyen esetben rendezni az elmaradt járulékot, kit terhel a felelősség a téves járulékmegállapításért, követelhető-e az elmaradt járulék a magánszemélytől, és milyen bevallási, illetve egyéb kötelezettségei vannak a kifizetőnek?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató vagy más kifizető utólag észleli, hogy a természetes személyt terhelő társadalombiztosítási járulékot nem a jogszabályoknak megfelelően állapította meg vagy vonta le, a hibát haladéktalanul rendeznie kell. A társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 11.

Minimumjárulék fizetés nélküli szabadság idején

Kérdés: Egy kft. ügyvezetője ügyvezetői feladatait díjazás nélkül, megbízási jogviszonyban látja el. Emellett egy másik munkáltatónál heti 40 órás munkaviszonyban áll, azonban ebben a jogviszonyában hathetes fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe. Társas vállalkozói jogviszony keletkezik ebben az esetben a 31. naptól, illetve fennáll a társas vállalkozóra vonatkozó minimumjárulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt? Ha igen, milyen járulékalap után kell azt teljesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...teendőkhöz nem szükséges szakképesítés – alapulvételével a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót, illetve a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot.(Kéziratzárás: 2026. 08....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 11.

Magánállatorvos többes biztosításban

Kérdés: Egy szolgáltató állatorvosi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó egy zrt.-nél választott tisztségviselőként látja el feladatait, amelyért tiszteletdíjban részesül. A tiszteletdíj összege eléri a biztosítási kötelezettség megállapításához szükséges összeghatárt. Mentesül ebben az esetben egyéni vállalkozóként a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól? Amennyiben nem, milyen jogviszonykóddal kell a biztosítási jogviszonyt bejelenteni, és szükséges-e ehhez a részére tiszteletdíjat fizető társaságtól igazolást beszerezni?
Részlet a válaszából: […] ...tisztségviselői jogviszony a magánállatorvosként fizetendő járulékfizetési kötelezettségére nincs hatással.Az egyéni vállalkozó (társadalombiztosítási szempontból e körbe tartozik a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 11.

CSED vér szerinti apa részére

Kérdés: Társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető munkáltatónknál nyolc éve folyamatos munkaviszonyban álló munkavállaló vér szerinti apaként kíván csecsemőgondozási díjat igényelni. Jogosultsága az Eb-tv. 40. §-a (4) bekezdésének h) pontján alapul, mivel a gyermeket szülő nő szülői felügyeleti joga megszűnt. Az apa a gyermek születése óta folyamatosan keresőtevékenységet folytat, ezért a CSED-et a gyermek születését követő 91. naptól kívánja igénybe venni. A kérelem kitöltése során elegendő-e a szülői felügyeleti jog megszűnését igazoló határozat csatolása, vagy szükséges külön nyilatkozatot tenni a keresőtevékenységről is? A CSED megállapításáról szóló döntés meghozatalakor alkalmazható-e a Magyar Államkincstár által közzétett egyszerűsített határozatminta?
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 40. §-a (4) bekezdésének h) pontja alapján csecsemőgondozási díjra jogosult a csecsemőt gondozó vér szerinti apa is, ha a gyermeket szülő nő szülői felügyeleti joga megszűnt. A törvény szerint az ellátás ebben az esetben attól a naptól jár, amikortól a szülő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 11.

Rokkantsági ellátás a nyugdíjkorhatár betöltése után

Kérdés: Egy munkavállaló elérte az öregségi nyugdíjkorhatárt, és benyújtotta öregségi nyugdíj iránti kérelmét. Korábban rokkantsági ellátásban részesült, és a nyugdíj-megállapítás során megállapították, hogy a rokkantsági ellátás összege magasabb lenne, mint az öregségi nyugdíjé, ezért továbbra is ezt az ellátást választotta. Ebben az esetben saját jogú nyugdíjasnak minősül-e társadalombiztosítási szempontból? Kell-e a munkabéréből társadalombiztosítási járulékot levonni, illetve terheli-e a munkáltatót szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség? A rehabilitációs hozzájárulás megállapítása során figyelembe vehető-e megváltozott munkaképességű munkavállalóként?
Részlet a válaszából: […] ...társadalombiztosítási szabályok alapján a munkavállaló nem minősül saját jogú nyugdíjasnak akkor sem, ha már betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, de továbbra is rokkantsági ellátásban részesül. A Tbj-tv. saját jogú nyugdíjas fogalma kizárólag azokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 11.

Jogosultság nők kedvezményes nyugdíjára

Kérdés: Várhatóan mikor válik jogosulttá a nők kedvezményes nyugdíjára az a nő, aki a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozata szerint 2023. december 31-éig 35 év 38 nap, a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító idővel rendelkezik, ezen belül a keresőtevékenységgel szerzett jogosultsági idő 29 év 3 nap, és azóta folyamatosan dolgozik? Milyen módon kell benyújtania a nyugdíjigényét?
Részlet a válaszából: […] ...– a férfiakhoz hasonló módon – a nyugdíjkorhatár betöltésekor van lehetőségük. Az 1957-ben vagy azt követően született személyek társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatára a betöltött 65. életév.A nyugdíjba vonulás az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 11.

Bányász keresetkiegészítésének feltételei

Kérdés: Egyik munkavállalónk korábban föld alatti bányamunkát végzett. Szeretnénk megtudni, hogy a korábbi bányász dolgozók részére megállapítható keresetkiegészítés intézménye jelenleg is létezik-e, és ha igen, milyen feltételekkel állapítható meg?
Részlet a válaszából: […] ...folytasson, és abból díjazás illesse meg. A bányász dolgozók keresetkiegészítéséről az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló 23/1991. Korm. rendelet rendelkezik. Ez a normatíva a keresőtevékenységet nem határozza meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 11.

Megszűnő társas vállalkozás tagjainak jogviszonya

Kérdés: Ki lehet jelenteni egy társas vállalkozás tagjait abban az esetben, ha máshol nincs semmilyen jogviszonyuk, a céget viszont végelszámolással meg kívánják szüntetni? Ha igen, akkor milyen időponttól, tekintettel arra, hogy a cég csak akkor szűnhet meg, ha nincsenek tartozásai?
Részlet a válaszából: […] ...a tagok megszüntethetik a személyes közreműködést, tehát „ki lehet jelenteni” őket. A végelszámoló társadalombiztosítási jogállása ugyanakkor megegyezik az ügyvezető társadalombiztosítási jogállásával. Tehát, ha valamelyik tag lesz a végelszámoló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 21.

Szakképzési munkaszerződés keretében foglalkoztatott diák szabadságmegváltása

Kérdés: Kell szabadságmegváltást fizetni egy szakképzési munkaszerződés keretében foglalkoztatott diák számára, ha a foglalkoztatója öt munkanap szabadságot nem tudott kiadni a részére? Amennyiben igen, akkor milyen közterheket kell megfizetni a kifizetett juttatás után?
Részlet a válaszából: […] ...képez. Ez – álláspontunk szerint – vonatkozik a szabadságmegváltásra is, tehát abból is le kell vonni a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot.Ugyanakkor a Szocho-tv. 5. §-ának (1) bekezdése alapján nem terheli a kifizetőt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 21.
Kapcsolódó címke:

Kifizetőhely tájékoztatása GYED-jogosultságról többes jogviszony esetén

Kérdés: Köteles leadni a kormányhivataltól kapott GYED-határozat másolatát a társadalombiztosítási kifizetőhely részére a munkavállaló abban az esetben, ha az ellátás iránti kérelme továbbításra került az egyidejűleg fennálló további jogviszonyokra tekintettel? Előírja bármelyik törvény, hogy a dolgozónak tájékoztatnia kell a munkáltatóját, illetve a kifizetőhelyet a GYED folyósításának időtartamáról? Az érintett munkavállaló az ellátás folyósításának első napjától munkavégzést folytat, amit a ’08-as bevallásban a kifizetőhely megjelöl.
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak (biztosítottnak) a GYED iránti igényét a munkáltatójánál kell bejelentenie. Mivel egy-idejűleg fennálló két biztosítási jogviszonya van, ezért az ellátást nem a kifizetőhely állapítja meg és folyósítja, hanem az egészségbiztosító. A kifizetőhelynek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 21.
1
2
3
237