Találati lista:
1. cikk / 2340 Átalányadózó egyéni vállalkozó által érvényesíthető családi járulékkedvezmény
Kérdés: Az apa főállású átalányadózó egyéni vállalkozóként 80 százalékos költséghányadot alkalmaz, a 2025-ös bevétele 22.890.529 Ft volt, ebből az adóköteles jövedelme 2.833.306 Ft. A bevételei-nek eloszlása év közben egyenlőtlen, ezért nem minden hónapra tudta kihasználni a családi járulékkedvezményt. Ezt utólag a 2025-ös adóbevallásban módosíthatja?
2. cikk / 2340 Osztalékelőleg nem válik osztalékká
Kérdés: Átminősül tagi jövedelemmé egy kft. tulajdonosa által korábban felvett osztalékelőleg, abban az esetben, ha a beszámoló elfogadását követően kiderült, hogy a cégnek nincs lehetősége osztalékot fizetni, viszont a tulajdonos nem szeretné a kapott előleg összegét visszafizetni? Helyesen gondolja a cég könyvelője, hogy ilyen esetben a kifizetett összeg bruttósítása után meg kell a cégnek fizetnie a szociális hozzájárulási adót, illetve le kell vonni és meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot és a személyi jövedelemadót? A társadalombiztosítási járulék összegét ebben az esetben vissza kell követelni a magánszemélytől?
3. cikk / 2340 Őstermelő kiegészítő tevékenysége
Kérdés: Egy mezőgazdasági őstermelő kiegészítő őstermelői tevékenységet is folytat, és az ebből származó jövedelme körülbelül megegyezik a mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelemmel. Járulék-alapot képez ez a jövedelem, illetve, ha igen, akkor miként?
4. cikk / 2340 Elmaradt jövedelem címén járó kártérítés
Kérdés: Biztosítási időnek fog számítani a 2024. augusztus 14-től 2025. augusztus 13-ig tartó 12 hónapos időszak, amire elmaradt jövedelmet kell fizetnie egy kft.-nek azonnali hatályú felmondás jogellenessége miatt? A bíróság 6 millió forint elmaradt jövedelem címén járó kártérítés és annak 2025. május 1-től a kifizetés napjáig számolt késedelmi kamata, valamint 3 millió forint végkielégítés és annak 2024. augusztus 14-től a kifizetés napjáig számolt kamata megfizetésére kötelezte a volt munkáltatót azonnali hatályú felmondás jogellenességének jogkövetkezményeként. A ’08-as bevallásban milyen vonatkozási időszakot kell feltüntetni ebben az esetben?
5. cikk / 2340 Munkavégzés keresőképtelenség alatt
Kérdés: A hatályos jogszabályok alapján van lehetősége a keresőképtelensége időszaka alatt más munkáltatónál jogviszonyt létesíteni, illetve ott munkát végezni egy magánszemélynek, aki a főfoglalkozású munkahelyén fizikai munkát végez, amelyre most egészségi állapota miatt nem alkalmas, egy másik helyen azonban irodai munkát kapna napi 4 órában, amit az orvosa véleménye szerint megtehetne? Érinti ez a táppénzre való jogosultságot, illetve van bármilyen bejelentési kötelezettsége ezzel kapcsolatban?
6. cikk / 2340 CSED-kérelem mellékletei
Kérdés: Köteles a munkavállaló a társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató részére a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát leadni a CSED igényének az elbírálása kapcsán, és ezt megőrizheti a kifizetőhely? Kérhetik a másolatot a kifizetőhelyi ellenőrzéskor az ellenőrök, illetve szankcionálható a kormányhivatal részéről a kivonat másolatának hiánya?
7. cikk / 2340 Keresőképtelenség igazolása
Kérdés: Valóban elegendő lesz a gyógyszerész igazolása a táppénz igényléséhez?
8. cikk / 2340 EGT-állampolgár közterhei
Kérdés: Önellenőrzést kell benyújtania a NAV-hoz a munkáltatónak, vagy az AJK „Bejelentés az adó és járulékkülönbözet elszámolásáról” elnevezésű nyomtatványt kell használni az alábbi esetben? A magyarországi munkáltató egy holland állampolgárt foglalkoztat munkaviszonyban már több éve, akinek Hollandiában is van foglalkoztatója. Korábban a dolgozónak a holland egészségbiztosító A1-es igazolást állított ki, mely 2025. október 15-éig volt érvényes. Azt követően a dolgozó többszöri felhívásra sem hozott A1-es igazolást, így ennek hiányában a magyar munkáltató járulékot vont tőle. A dolgozó viszont most 2026. áprilisban leadta az újabb A1-es igazolást, melynek érvényessége 2025. október 16-ától szól.
9. cikk / 2340 Egészségügyi ellátás külföldi távmunkavégzés esetén
Kérdés: Hogyan tudja Romániában igénybe venni az egészségügyi ellátásokat (pl. háziorvosi rendelés) egy magyarországi munkáltató részére Romániában távmunkát végző személy, akinek az esetében – a NEAK által kiállított A1-es alapján – Magyarország az illetékes tb-joghatóság? Tehát az egyik EGT-országban biztosított, a másikban pedig dolgozik és tartózkodik.
10. cikk / 2340 Helyi bérlet
Kérdés: Hogyan kell elszámolni a munkavállaló részére biztosított adóköteles bérlettérítést? A számla tényleges összege után kell megfizetni a közterheket, vagy fel kell bruttósítani az összeget, és úgy levonni az adókat? Tehát pl. 5000 forint a bérlet ára, ennek a bruttó értéke 7519 Ft, és ebből kell levonni az szja-t, a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót?
