Találati lista:
1. cikk / 2326 Ügyvezető jogviszonyának rendezése
Kérdés: Milyen módon rendezheti egy kft. a szolgálati járandóságban részesülő ügyvezető jogviszonyát és közterheit abban az esetben, ha társas vállalkozóként bejelentésre került 2020 júliusától, és azóta is folyamatosan megfizetésre kerülnek utána a minimumközterhek, az ügyvezetői teendőket pedig 0 forintos megbízási díj ellenében látja el, de most a könyvelőváltás során kiderült, hogy az érintett nem is tagja a vállalkozásnak? Milyen következményekkel kell számolnia a cégnek, illetve az ügyvezetőnek magánszemélyként?
2. cikk / 2326 Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmény nyugdíjba vonuló munkavállaló után
Kérdés: Önellenőrzést kell benyújtania a munkáltatónak arra a munkavállalóra vonatkozóan, aki szakképzettséget nem igénylő munkakörben dolgozik, és ennek megfelelően a foglalkoztató szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt vett igénybe vele kapcsolatban, azonban a dolgozó április hónapban bejelentette, hogy január 16-tól nyugdíjas? Miként vizsgálható felül a január–március havi bevallás a szociális hozzájárulási adó vonatkozásában, tekintettel a kedvezményre?
3. cikk / 2326 ÖCSG tagjainak szociális hozzájárulási adója
Kérdés: Hogyan kell megállapítani egy háromtagú családi gazdaság átalányadózást alkalmazó tagjainak szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettségét az alábbi esetben? Az ÖCSG 2025. évi árbevétele 3×17 millió forint = 51 millió forint volt. Az egyik tag, az édesapa, munkaviszony mellett folytatta a tevékenységét, a másik két tag az ikergyermekei, akik 2025. október 6-án töltötték be a 18. életévüket, de még mindketten középiskolai tanulók.
4. cikk / 2326 Üzemi baleset ebédidőben
Kérdés: Elismerhető üzemi balesetként, ha egy munkavállaló a munkáltató által biztosított ebéd-időben a munkáltató telephelyén kívül, egy bevásárlóközpont éttermében megbotlott, elesett, és eltörte a csuklóját, vagy el kell utasítani a baleseti táppénz iránti kérelmét?
5. cikk / 2326 GYED alapja
Kérdés: Beleszámítható a GYED naptári alapjába a 2025. április hónapban kifizetésre került túlóra abban az esetben, ha a munkavállaló a számfejtés időszakában már veszélyeztetett terhes volt? A gyermek 2025. augusztus 23-án született, a CSED időszaka: 2025. augusztus 23-tól 2026. február 6-ig tartott, irányadó időszak: 2024. január 1. – 2025. május 31., számítási időszak: 2024. 09. 04. – 2025. 05. 31. A rendkívüli munkavégzés díjazása a CSED alapjába beszámításra került. GYED-időszak: 2026. 02. 07. – 2027. 08. 23.; irányadó időszak: 2024. 01. 01. – 2025. 11. 30.; számítási időszak: 2024. 09. 04. – 2025. 03. 02.
6. cikk / 2326 Nyugdíjba vonulás időpontja
Kérdés: Figyelembevételre kerül a nyugdíjazásig szerzett jövedelem, vagy csak a nyugdíjkorhatárig kapott összegek számítanak abban az esetben, ha a 2026 májusában 65. életévét betöltő biztosított csak két év múlva, 67 évesen kéri a nyugdíjazását? Valóban kérhető visszamenőleg 6 hónapra egy összegben a nyugellátás kifizetése? Ez abban az esetben is igaz, ha az érintett szándékosan adja le később a nyugdíjigénylését?
7. cikk / 2326 Öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött özvegyi nyugdíjban részesülő egyéni vállalkozó
Kérdés: Valóban nyugdíjasnak minősül az a rokkantsági ellátásban részesülő átalányadózó egyéni vállalkozó, aki már betöltötte a nyugdíjkorhatárt, és 2025. december 27-től özvegyi nyugdíjban részesül? Amennyiben igen, akkor önellenőrzést kell benyújtania a 2025. IV. negyedéves bevallására, tekintettel arra, hogy az özvegyi nyugdíjról szóló határozatot csak 2026 márciusában kapta kézhez? Hogyan kell megállapítani a december havi járulékalapját, ha abban a hónapban érkezett bevétele révén 960 ezer forint adóköteles jövedelme keletkezett? 2026. I. negyedévére már nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetnie?
8. cikk / 2326 Többes jogviszonyú átalányadózó egyéni vállalkozó
Kérdés: Hogyan alakul a 40 százalékos költséghányadot alkalmazó átalányadózó egyéni vállalkozó adó- és járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha rendelkezik egy heti 40 órás munkaviszonnyal, az egyéni vállalkozásában pedig az egyik jövedelme 280.000 forint/hó, a másik jövedelme pedig 120.000 forint/hó? Mikortól kell fizetnie az adót és a járulékot, és milyen összeg után?
9. cikk / 2326 Álláskeresési járadék összege
Kérdés: Milyen jövedelem figyelembevételével állapítják meg az álláskeresési járadékot annak az igénylőnek, aki a GYES-ről visszatérve élt a szülői szabadság lehetőségével, mely időszakra havibérként 43 ezer forintot fizetett meg neki a munkáltató, majd a szülői szabadság lejárta után közös megegyezéssel a munkaviszonya megszüntetésre került, így a felhalmozott, még ki nem adott rendes szabadságok megváltásra kerültek? Valóban csak a szülői szabadság idejére fizetett jövedelem alapján történik a járadék megállapítása ebben az esetben?
10. cikk / 2326 Társadalombiztosítási kifizetőhely létesítése
Kérdés: Kell társadalombiztosítási kifizetőhelyet létesítenie annak a foglalkoztatónak, aki 45 fős munkavállalói létszáma mellett folyamatosan nagy számban foglalkoztat külsősöket, akik megbízási szerződés, felhasználási szerződés alapján (gyakran az ekho szerinti adózást választva) végeznek munkát a cégnél?
