Találati lista:
1. cikk / 2345 Szolgálati idő igazolása
Kérdés: Mi az oka annak, hogy az ugyanannál a faipari cégnél munkaviszonyban eltöltött évek szolgálati időként történő elismerése érdekében az egyik dolgozónál elfogadták a tanúkkal történő bizonyítást, a másik munkavállaló esetében viszont elutasították a kérelmet, holott a tanúk ugyanazok a személyek voltak? Az elfogadott időszak 1995–1996. évekre vonatkozott, az elutasított munkavállaló kérelme pedig 1998. év néhány hónapjára.
2. cikk / 2345 Angol munkaviszonyban álló magyar állampolgár foglalkoztatása
Kérdés: Milyen járulékteherrel kell számolni abban az esetben, ha egy magyar kft. egy angliai cégnél teljes munkaidős munkaviszonyban álló magyar állampolgárságú személyt szeretne foglalkoztatni? A foglalkoztatás a kinti munkával párhuzamosan, napi 2 órás munkaidőben történik, rugalmas munkaidő-beosztásban, online adminisztratív feladatok ellátására. Eltér bármiben a munkavállaló bejelentése más magyar munkavállalóétól?
3. cikk / 2345 GYED egyidejűleg fennálló több jogviszony alapján
Kérdés: Hogyan tudja megállapítani a GYED összegét a kifizetőhely abban az esetben, ha tudomása van arról, hogy a munkavállaló egy másik munkáltatónál is dolgozik, és ott is igényelt GYED-et, az ellátás összegéről azonban nincs tudomása, és a biztosított nem is hajlandó megadni ezt az adatot? Bekérhető az információ a kormányhivataltól?
4. cikk / 2345 Társas vállalkozás GYOD mellett
Kérdés: Vonatkozik a társas vállalkozók járulékfizetésének azon előírása, amely szerint a társadalombiztosítási járulék alapja legalább a minimálbér, egy egyszemélyes kft. társas vállalkozói jogviszonyban álló tagjára, aki a tartósan beteg gyermeke ápolására tekintettel gyermekek otthongondozási díjában részesül? Fizetheti a járulékot a vállalkozó a minimálbér 50 százaléka után, tekintettel arra, hogy szülőként nem jogosult a gyermekek otthongondozási díjára, ha keresőtevékenységet folytat, és munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – a napi 4 órát meghaladja?
5. cikk / 2345 Nyugellátás
Kérdés: Kérheti a nyugellátása átszámítását vagy újbóli megállapítását egy jelenleg 71 éves személy, aki korhatár előtti ellátásban részesült, amely mellett 64 éves koráig dolgozott, és a munkáltatója megfizette utána a járulékokat?
6. cikk / 2345 Átalányadózó egyéni vállalkozó által érvényesíthető családi járulékkedvezmény
Kérdés: Az apa főállású átalányadózó egyéni vállalkozóként 80 százalékos költséghányadot alkalmaz, a 2025-ös bevétele 22.890.529 Ft volt, ebből az adóköteles jövedelme 2.833.306 Ft. A bevételei-nek eloszlása év közben egyenlőtlen, ezért nem minden hónapra tudta kihasználni a családi járulékkedvezményt. Ezt utólag a 2025-ös adóbevallásban módosíthatja?
7. cikk / 2345 Osztalékelőleg nem válik osztalékká
Kérdés: Átminősül tagi jövedelemmé egy kft. tulajdonosa által korábban felvett osztalékelőleg, abban az esetben, ha a beszámoló elfogadását követően kiderült, hogy a cégnek nincs lehetősége osztalékot fizetni, viszont a tulajdonos nem szeretné a kapott előleg összegét visszafizetni? Helyesen gondolja a cég könyvelője, hogy ilyen esetben a kifizetett összeg bruttósítása után meg kell a cégnek fizetnie a szociális hozzájárulási adót, illetve le kell vonni és meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot és a személyi jövedelemadót? A társadalombiztosítási járulék összegét ebben az esetben vissza kell követelni a magánszemélytől?
8. cikk / 2345 Őstermelő kiegészítő tevékenysége
Kérdés: Egy mezőgazdasági őstermelő kiegészítő őstermelői tevékenységet is folytat, és az ebből származó jövedelme körülbelül megegyezik a mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelemmel. Járulék-alapot képez ez a jövedelem, illetve, ha igen, akkor miként?
9. cikk / 2345 Elmaradt jövedelem címén járó kártérítés
Kérdés: Biztosítási időnek fog számítani a 2024. augusztus 14-től 2025. augusztus 13-ig tartó 12 hónapos időszak, amire elmaradt jövedelmet kell fizetnie egy kft.-nek azonnali hatályú felmondás jogellenessége miatt? A bíróság 6 millió forint elmaradt jövedelem címén járó kártérítés és annak 2025. május 1-től a kifizetés napjáig számolt késedelmi kamata, valamint 3 millió forint végkielégítés és annak 2024. augusztus 14-től a kifizetés napjáig számolt kamata megfizetésére kötelezte a volt munkáltatót azonnali hatályú felmondás jogellenességének jogkövetkezményeként. A ’08-as bevallásban milyen vonatkozási időszakot kell feltüntetni ebben az esetben?
10. cikk / 2345 Munkavégzés keresőképtelenség alatt
Kérdés: A hatályos jogszabályok alapján van lehetősége a keresőképtelensége időszaka alatt más munkáltatónál jogviszonyt létesíteni, illetve ott munkát végezni egy magánszemélynek, aki a főfoglalkozású munkahelyén fizikai munkát végez, amelyre most egészségi állapota miatt nem alkalmas, egy másik helyen azonban irodai munkát kapna napi 4 órában, amit az orvosa véleménye szerint megtehetne? Érinti ez a táppénzre való jogosultságot, illetve van bármilyen bejelentési kötelezettsége ezzel kapcsolatban?
