Ügyvezető fizetés nélküli szabadsága

Kérdés: Elmehet fizetés nélküli szabadságra egy kft. munkaviszonyban álló ügyvezetője, ha a társaságnak rajta kívül további két, önálló képviseleti jogosultsággal rendelkező ügyvezetője is van? Az érintett ügyvezető saját jogú nyugdíjas, a társasági szerződés pedig rögzíti, hogy a vezető tisztségviselői feladatait munkaviszonyban látja el. Amennyiben fizetés nélküli szabadságra mehet, szükséges emiatt módosítani a társasági szerződést?
Részlet a válaszából: […] kötelező fizetés nélküli szabadságról van szó, mindenképpen írásbeli megállapodást célszerű készíteni, amely tartalmazza legalább a távollét kezdő és befejező időpontját, valamint azt, hogy a munkavállalót erre az időre munkabér nem illeti meg.A kérdés szempontjából fontos tisztázni, hogy a fizetés nélküli szabadság munkajogi intézmény. A munkavállaló munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettségét érinti, de önmagában nem szünteti meg az érintett vezető tisztségviselői megbízatását.Ezért, ha az ügyvezető fizetés nélküli szabadságra megy, attól még a vezető tisztségviselői tisztsége fennmarad, a cégjegyzékben továbbra is ügyvezetőként szerepel, és az önálló képviseleti és cégjegyzési joga sem szűnik meg pusztán a fizetés nélküli szabadság miatt.A Ptk. szabályai szerint az ügyvezető képviseleti jogának belső korlátozása, megosztása vagy valamely jóváhagyáshoz kötése harmadik személyekkel szemben – főszabály szerint – nem hatályos. A Ctv. pedig kimondja, hogy a cégjegyzés módja önálló vagy együttes lehet, és az önálló cégjegyzésre jogosult személy a cég nevében önállóan tehet írásbeli jognyilatkozatot.Vagyis egy olyan belső rendelkezés vagy megállapodás, amely szerint az ügyvezető a fizetés nélküli szabadsága alatt nem vesz részt a társaság napi működésében, önmagában nem jelenti azt, hogy harmadik személyekkel szemben elveszítené a bejegyzett képviseleti jogát.A kérdés szerint a társasági szerződés azt rögzíti, hogy az érintett személy ügyvezetői feladatait munkaviszonyban látja el. A fizetés nélküli szabadság ezt nem változtatja meg, a munkaviszony fennmarad, csak a munkavégzés szünetel átmenetileg.Nem jön létre új jogviszony, nem változik a vezető tisztségviselő személye, és nem változik az ügyvezetői feladatellátás jogcíme sem. Ezért önmagában a fizetés nélküli szabadság miatt nem indokolt a létesítő okirat módosítása. A Ptk. alapján továbbra is ugyanaz a személy látja el a tisztséget munkaviszony keretében.A kft.-nek három, önálló képviseleti jogosultsággal rendelkező ügyvezetője van.Ez azt jelenti, hogy az egyik ügyvezető átmeneti távolléte önmagában nem akadályozza a társaság működését. A másik két ügyvezető önállóan eljárhat, képviselheti a társaságot, és elláthatja a napi ügyvezetési feladatokat.Ebből következően egy rövidebb vagy közepes időtartamú fizetés nélküli szabadságnál társasági jogi szempontból különösen kevésbé indokolt az ügyvezető visszahívása vagy a társasági szerződés módosítása.Más lenne a helyzet akkor, ha a társaság valódi célja nem egyszerűen az, hogy az ügyvezető átmenetileg ne végezzen munkát, hanem például az, hogy a távollét idején:– vezető tisztségviselőként egyáltalán ne járhasson el;– a társaságot ne képviselhesse;– ne rendelkezzen önálló cégjegyzési joggal;– vagy átmenetileg ne legyen ügyvezető.Ezeket[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 1.

Kft. nyugdíjas ügyvezetője

Kérdés: Egy kft. saját jogú nyugdíjas tagja eddig semmilyen formában nem vett részt a társaság tevékenységében. 2026. július 1-jétől megbízási jogviszonyban, díjazás nélkül látja el az ügyvezetői feladatokat. Be kell jelenteni a jogviszonyát a 08E adatlapon, illetve szerepeltetni kell-e az ügyvezetőt a 2608 jelű bevallásban?
Részlet a válaszából: […] kiegészítő tevékenységet folytató személynek tekintendő, ezért társas vállalkozói jogviszonya alapján nem biztosított, és társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettség sem terheli.A 08E adatlap a biztosítotti jogviszonyok bejelentésére szolgál. Mivel a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó nem biztosított, a jogviszonyát ezen az adatlapon nem kell bejelenteni.Az ügyvezető díjazásban, illetve[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 1.

Harmadik országbeli diák egyéni vállalkozása

Kérdés: Indíthat egyéni vállalkozást egy mozambiki diák, aki jelenleg egy magyarországi egyetemen tanul, és emiatt rendelkezik tartózkodási engedéllyel? Amennyiben igen, akkor választhatja a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetést?
Részlet a válaszából: […] számára lehetővé teszi a kisadózás választását.Ugyanakkor több feltételt is meghatároz a jogosultsághoz. Ezek egyike, hogy az érintettnek e törvény alkalmazásában főfoglalkozású egyéni vállalkozónak kell minősülnie. E feltétel azonban jelen esetben nem valósul meg, tekintve, hogy a kérdésben szereplő állampolgár felsőoktatási intézményben nappali rendszerű képzés keretében folytat tanulmányokat, és így a Kata-tv. 2. §-a 2. pontjának j) alpontja alapján nem[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 1.

Egyetemi hallgató munkavégzése passzív félév alatt

Kérdés: Egy 25 év alatti egyetemi hallgató iskolaszövetkezet tagjaként dolgozik, emellett mezőgazdasági őstermelő, valamint egy bt. személyesen közre nem működő beltagja. Szeptembertől szünetelteti a hallgatói jogviszonyát, de az iskolaszövetkezeten keresztül tovább dolgozik. Hogyan érinti a passzív félév az iskolaszövetkezettől kapott nettó jövedelmét és az őstermelői járulékfizetését? Figyelembe vehető az iskolaszövetkezeti munkavégzésből származó jövedelme a bt.-től kapott osztalék utáni szocho felső határának meghatározásakor?
Részlet a válaszából: […] időtartama alatt is fennáll.Az iskolaszövetkezeti munkavégzésből származó jövedelmet ezért társadalombiztosítási járulék nem terheli, és az iskolaszövetkezetnek sem keletkezik utána szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége. A 25 év alatti fiatalok kedvezménye alapján személyi jövedelemadót sem kell levonni, de csak a törvényben meghatározott összeghatárig. A kedvezmény havi felső határa 2026-ban 715.765 forint, így az ezt meghaladó, kedvezményalapot képező jövedelemrész után 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni. A passzív félév önmagában a kedvezményre való jogosultságot nem érinti.Az iskolaszövetkezeti munkavégzésből származó, összevont adóalapba tartozó jövedelem a Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdése szerinti adófizetési felső határ meghatározásakor figyelembe vehető. Ennek nem feltétele, hogy magát a jövedelmet szociális hozzájárulási adó terhelje. Az osztalék után addig kell megfizetni a szochót, amíg a törvényben meghatározott jövedelmek összege el nem éri a minimálbér huszonnégyszeresét, amely 2026-ban 7.747.200 forint.A tanulmányok szüneteltetése az őstermelő biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét nem érinti. A mezőgazdasági őstermelő főszabály szerint biztosított, kivéve többek között, ha más, a Tbj-tv. 6. §-ának (1) bekezdése szerinti jogviszonyában biztosított. Mivel az érintett 25 éves koráig az iskolaszövetkezeti munkavégzése alapján a passzív félév alatt sem válik biztosítottá, továbbra is őstermelőként áll fenn a biztosítása.Ha a hallgató a passzív félév alatt betölti a 25. életévét, az iskolaszövetkezeti jogviszonyában a diákigazolvány[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 1.

Rokkantsági ellátásban részesülő tag ügyvezetői jogviszonya

Kérdés: Egy kft. rokkantsági ellátásban részesülő tagja látja el az ügyvezetői feladatokat, vagyis aláírja a társaság iratait, és telefonon kapcsolatot tart az ügyfelekkel, de az érdemi munkát egy alkalmazott végzi. Elláthatja a tag az ügyvezetést eseti megbízások, esetleg egyszerűsített foglalkoztatás keretében, vagy más jogviszonyt kell létesíteni?
Részlet a válaszából: […] legalább a Tbj-tv., illetve a Szocho-tv. alkalmazásában irányadó minimálbér alapján kell megfizetni.A társaság ugyanakkor a Szocho-tv. 13. §-a szerinti, megváltozott munkaképességű személy után járó adókedvezményt érvényesítheti, ha annak törvényi feltételei fennállnak, és a jogosultságot a megfelelő dokumentummal igazolják. A kedvezmény legfeljebb a minimálbér kétszerese után számított adó összegéig vehető igénybe, ezért a minimum szochokötelezettséget a gyakorlatban teljes egészében lefedheti.Másik lehetőség, hogy a tag részmunkaidős munkaviszonyban látja el az ügyvezetést. Ebben az esetben a társadalombiztosítási járulék és a szocho alapja a tényleges munkabér, de teljes havi biztosítás esetén legalább a minimálbér 30 százaléka. Emellett természetesen a munkaidővel arányos minimálbérre vagy – szakképzettséget igénylő munkakör esetén – garantált bérminimumra vonatkozó munkajogi szabályokat is be kell tartani.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 1.

Egyéni vállalkozás indítása munkaviszonyban fennálló keresőképtelenség alatt

Kérdés: Indíthat átalányadózó egyéni vállalkozást az a teljes munkaidős munkaviszonyban álló személy, aki huzamosabb ideje táppénzben részesül? Folytathatja a vállalkozói tevékenységet alkalmazottak közreműködésével, állíthat-e ki számlát, és hogyan alakul ebben az esetben a járulék- és szochofizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] utasításaival.Nincs jogszabályi akadálya annak sem, hogy a táppénz folyósítása alatt egyéni vállalkozást indítson, alkalmazottakat foglalkoztasson, illetve az általuk elvégzett tevékenységről számlát állítson ki. A számlakiállítás önmagában nem jelenti azt, hogy az egyéni vállalkozó személyesen is munkát végzett. Ha azonban a vállalkozói tevékenységben személyesen közreműködik, a keresőképtelenségét az egyéni vállalkozói jogviszonyában is külön kell elbírálni, ezért erről a keresőképtelenségét igazoló orvost tájékoztatnia kell.Járulékfizetési szempontból a táppénz időtartama alatt is legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban álló egyéni vállalkozónak minősül. A táppénz folyósítása ugyanis önmagában nem szünteti meg a munkaviszonyát, és a heti munkaidő megállapításánál továbbra is a munkaszerződésben előírt munkaidő az irányadó.Ennek megfelelően átalányadózó egyéni vállalkozóként[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 1.

Rendszeres megbízási jogviszonyok

Kérdés: Átminősítheti a rendszerességre hivatkozással az adóhivatal tartós megbízási jogviszonnyá egy cég által havonta 4-8 alkalommal megbízott személy jogviszonyát abban az esetben, ha egyébként a díjazása havi szinten sem éri el a minimálbér 30 százalékát, így jelenleg nem biztosított?
Részlet a válaszából: […] függ, egyéb formai ismérvei nincsenek. Így nem kell attól tartani, hogy az adóhatóság a foglalkoztatást a rendszeressége miatt átminősítené biztosítási kötelezettséggel és minimumjárulék-fizetéssel járó tartós megbízásnak.A teljesség kedvéért meg kell említeni, hogy bár a megbízási jogviszonyban álló személy biztosítási kötelezettségét havonta kell elbírálni, és az ugyanazon foglalkoztatónál az adott hónapban elért járulékalapot képező jövedelmeket össze kell számítani, a jövedelmet csak a megbízási jogviszony adott hónapra eső időtartamára kell figyelembe venni. Ha tehát[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 1.

Folyamatos biztosítási idő és az e-TB-kiskönyv adatai

Kérdés: Egy munkavállaló 2026. január 5-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában. Az e-TB-kiskönyvben korábbi biztosítási jogviszonyairól és egyéb időszakairól a következő adatok szerepelnek:
– munkaviszony: 2023. szeptember 1. – 2024. január 31.;
– munkaviszony: 2024. február 12. – 2024. július 31.;
– egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése: 2024. szeptember 15. – 2024. szeptember 22.;
– munkaviszony: 2024. szeptember 23. – 2024. október 11.;
– egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése: 2024. október 31. – 2025. február 23.;
– munkaviszony 2025. február 24. – 2025. május 10.;
– egyéni vállalkozói jogviszony: 2025. január 24. – 2026. január 4.;
– munkaviszony: 2026. január 5-től jelenleg is fennáll.
Mely időponttól tekinthető folyamatosnak a munkavállaló biztosítási ideje? Biztosításban töltött időnek minősül az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésének időszaka, illetve az egyéni vállalkozói jogviszony? Elegendő az e-TB-kiskönyvben szereplő adatok lekérdezése az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony igazolásához, vagy szükséges további igazolást, dokumentumot is bekérni a munkavállalótól?
Részlet a válaszából: […] jogviszonyt érintő későbbi változások bejelentési kötelezettsége ugyanakkor – a vonatkozó szabályok szerint – továbbra is az egyéni vállalkozót terhelheti. Az e-TB-kiskönyvben megjelenő, 2026. január 1-jét megelőző biztosításijogviszony-adatok nem a korábban vezetett papíralapú tb-kiskönyvek digitalizálásával kerültek a rendszerbe. Az elektronikus felület az egészségbiztosító közhiteles jogviszony-nyilvántartásában rendelkezésre álló, a bejelentésre kötelezettek korábbi adatszolgáltatásai alapján nyilvántartott adatokat teszi lekérdezhetővé.Egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére a Tbj-tv. 43. §-a értelmében többek között az a belföldi személy kötelezett, aki nem biztosított, és egészségügyi szolgáltatásra a 22. § (1) bekezdésének a)–u) pontja, valamint a 3. § és az Eb-tv. 29. §-ának (9) bekezdése szerint sem jogosult.Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése tehát önmagában nem keletkeztet biztosítási jogviszonyt, így annak időtartama biztosításban töltött időnek sem minősül.A leírtak alapján az érintett munkavállaló folyamatos biztosításának kezdete 2025. január 24., azaz az egyéni vállalkozói jogviszony kezdete.Az e-TB-kiskönyv bejegyzései értelmében 2025. február 24-től az egyéni vállalkozói jogviszony mellett egy munkaviszonyt is létesített az érintett, így 2025. február 24. és május 10. között két biztosítási jogviszonya állt fenn egyidejűleg.Amennyiben a munkáltató társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtet, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás elbírálásához szükséges biztosítási jogviszonyadatokat 2026. január 1-jétől az e-TB-kiskönyv felületéről kérdezheti le. Az e-TB-kiskönyv a biztosítási jogviszony jogcíme és időtartama mellett annak szünetelési időszakait is tartalmazza, ezért a nyilvántartásban szabályosan szereplő egyéni vállalkozói biztosítási idő igazolásához főszabály szerint nincs szükség arra, hogy a munkavállalótól külön igazolást kérjenek be.Ha azonban a nyilvántartás adatai hiányosak, ellentmondásosak, vagy a biztosított[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 1.

Kanadai állampolgárságú magánszemély egészségbiztosítási kártyája

Kérdés: Milyen dokumentumot kell bekérni egy kanadai állampolgárságú magánszemélytől, amivel igazolni tudja a kanadai egészségbiztosítását? Elfogadható a kanadai egészségbiztosítási kártya, amin látható a biztosítás végének dátuma is?
Részlet a válaszából: […] olyan jogviszonyban dolgozik, amely a Tbj-tv. alapján biztosítási kötelezettséggel jár, főszabály szerint a magyar társadalombiztosítási szabályokat kell alkalmazni. A kanadai állampolgárság vagy a kanadai egészségbiztosítási kártya önmagában nem mentesít a magyar járulékfizetési kötelezettség alól.Más a helyzet, ha a munkavállalót a kanadai munkáltató ideiglenesen Magyarországra küldi. Az egyezmény VII. Cikke alapján a kiküldött munkavállaló főszabály szerint legfeljebb 60 hónapig továbbra is a kanadai jogszabályok hatálya alatt maradhat. Ebben az esetben a magyar járulékfizetés alóli mentességet nem a kanadai egészségbiztosítási kártyával, hanem az egyezmény alapján kiállított, az alkalmazandó kanadai jogot igazoló Certificate of Coverage dokumentummal kell alátámasztani. A végrehajtási szabályokat a 107/2005. Korm. rendelettel kihirdetett Igazgatási Megállapodás tartalmazza; Kanada a CPT141 jelű igazolást alkalmazza erre a célra.A kanadai egészségbiztosítási kártya tehát legfeljebb azt igazolhatja, hogy az érintett Kanadában egészségügyi ellátásra jogosult. Az egyezmény szerinti alkalmazandó jog igazolására és a magyar járulékfizetés alóli mentesség bizonyítására önmagában nem megfelelő.Arra is figyelemmel kell lenni, hogy a magyar–kanadai egyezmény az egészségügyi ellátások koordinációjára nem terjed ki. A kanadai egészségbiztosítás fennállása ezért önmagában nem keletkeztet magyarországi egészségügyi ellátási jogosultságot. Ha a magánszemély[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 1.

Megszűnt biztosítási jogviszonyból származó jövedelem figyelembevétele ellátási alapként

Kérdés: Ha a biztosított egy adott táppénzes eset kapcsán kéri, hogy a táppénz összegének megállapításánál a korábban megszűnt biztosítási jogviszonyából származó jövedelmét is vegyék figyelembe, egy később kezdődő újabb táppénzes esetben ismételten elő kell terjesztenie a kérelmet? Például, ha a biztosított egy augusztusban kezdődő keresőképtelenséghez kapcsolódóan kéri a megszűnt biztosítási jogviszonyából származó jövedelme figyelembevételét, majd szeptemberben újabb keresőképtelenség miatt ismét táppénzre válik jogosulttá, új kérelmet kell benyújtania, vagy elegendő az első alkalommal tett kérelme? Szükséges-e az újabb táppénzes esethez ismételten nyilatkoznia a NAV-nál rendelkezésre álló jövedelmi adatok bekéréséről, vagy a korábban megtett nyilatkozat a későbbi ellátás megállapításakor is figyelembe vehető?
Részlet a válaszából: […] követő 30 napon belül lehet előterjeszteni.A kérelem mindig az adott ellátás megállapításához kapcsolódik. Ha tehát a biztosított egy augusztusban kezdődő keresőképtelenség alapján megállapított táppénz esetében kéri a korábban megszűnt biztosítási jogviszonyából származó jövedelme figyelembevételét, majd szeptemberben újabb keresőképtelenség miatt új táppénzes eset kezdődik, a korábbi kérelme az újabb ellátásra nem terjed ki. A megszűnt biztosítási jogviszonyból származó jövedelem figyelembevételét az újabb táppénz tekintetében ismételten kérelmeznie kell, az arra vonatkozó döntés véglegessé válását követő 30 napon belül.A megszűnt biztosítási jogviszonyból származó jövedelmi adatok NAV-tól történő beszerzése ettől elkülönülő kérdés. Ha a szükséges adatok a kifizetőhely rendelkezésére álló nyilvántartásokból nem állapíthatók meg, a kifizetőhely az adatokat a NAV-tól szerzi be. Ehhez – mivel a NAV által átadott jövedelmi adatok adótitoknak minősülnek – a biztosított megfelelő, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájáruló nyilatkozata szükséges.Nem szükséges azonban minden újabb ellátás megállapításakor automatikusan ismételten megkeresni a NAV-ot. Ha a korábbi megkeresés alapján beszerzett adatok a kifizetőhely rendelkezésére állnak, és azok az újabb ellátás összegének megállapításához is valamennyi szükséges adatot tartalmazzák, újabb[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 1.
1
2
3
4