Családi járulékkedvezmény hatása az ellátásokra

Kérdés: Egy főfoglalkozású társas vállalkozó a családi kedvezmény megosztása révén családi járulékkedvezmény igénybevételére vált jogosulttá, így teljes egészében mentesül a társadalombiztosítási járulék fizetése alól. Érinti mindez bármilyen formában a majdani társadalombiztosítási ellátását, különös tekintettel a nyugellátásra?
Részlet a válaszából: […] vagy – amennyiben átalányadózóról van szó – az szja-köteles jövedelem (ideértve a tevékenységéből származó jövedelem adómentes részével egyező nagyságú járulékalapot is) után fizetendő járulék terhére érvényesíthető.Ami a konkrét felvetést illeti, a Tbj-tv. 35. szakasza rögzíti, hogy a családi járulékkedvezmény érvényesítése nem érinti a biztosított társadalombiztosítási és munkaerőpiaci ellátásokra[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.

Kft. tulajdonosának jogviszonya

Kérdés: Elláthatja napi 2 órás munkaviszonyban az ügyvezetést egy kft. tulajdonosa, aki semmilyen más jogviszonnyal nem rendelkezik? A kft. fitnesztermet működtet, ahová kártyával történik a belépés, és szükség esetén az ügyvezető segítséget nyújt az egyes gyakorlatokban, ha a vendég kéri.
Részlet a válaszából: […] munkabér, de havonta legalább a minimálbér 30 százaléka, tehát 2026-ban 96.840 forint.Ez eddig tehát „rendben is van”, ugyanakkor a kérdésben arra vonatkozóan is történik utalás, hogy az említett tag szükség esetén segítséget nyújt az edzőterem szolgáltatásait igénybe vevő személyeknek. Ez személyes közreműködésnek minősül, ami alapján a tag társas vállalkozónak tekinthető. E társas vállalkozói jogviszonya alapján pedig havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli, amit nem befolyásol, hogy munkaviszonyában is eleget tesz minimális járulékfizetési kötelezettségének.A probléma megoldása érdekében célszerű volna[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.

Betéti társaság kültagjának munkavégzése

Kérdés: Végezhet a társaság tevékenységi körébe tartozó munkát megbízási jogviszonyban egy betéti társaság rokkantsági ellátásban részesülő kültagja, vagy a munkavégzés alapján társas vállalkozónak kell tekinteni? Az érintett kültag főállású egyéni vállalkozó, a társaságban pedig havi 100.000 forintos megbízási díj ellenében végezné a munkát.
Részlet a válaszából: […] sor, nem keletkeztet társas vállalkozói jogviszonyt. A havi 100.000 forintos megbízási díj – hacsak nem tartós megbízásban kerül bejelentésre az érintett személy – nem keletkeztet biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget.Ugyanakkor, ha nem megbízási jogviszonyban kerülne sor a munkavégzésre, nagy valószínűséggel az sem jelentene többletköltséget, hiszen a kültag egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat. Így – amennyiben egyéni vállalkozásában eleget tesz a minimumjárulék-fizetési kötelezettségének – társas vállalkozóként csak a tényleges tagi jövedelme után terhelné a járulék és a szociális hozzájárulási adó.Igaz, ebben az esetben nem élhet a 10 százalékos költséghányad-kedvezménnyel, és társadalombiztosítási járulékot is fizetnie kell, ugyanakkor[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.

Spanyol állampolgár megbízási díja

Kérdés: Keletkezik Magyarországon adófizetési kötelezettsége egy spanyol illetőségű magánszemélynek abban az esetben, ha megbízási szerződés keretében munkát végez egy magyarországi kft. részére? A magánszemély a munkát Spanyolországban végezte, a megbízási díjat viszont a magyar cég fizette. Kell-e Magyarországon adózni a megbízási díj után?
Részlet a válaszából: […] országában adózik. A kérdéses esetben a magánszemély spanyol illetőségű, a megbízást Spanyolországban teljesítette, a díjazást Magyarországról kapta, ezért az adókötelezettséget nem Magyarországon kell teljesíteni.A kifizetőnek az adó, illetve az adóelőleg megállapítása során az Szja-tv. 7. számú mellékletének szabályait kell követnie. A kifizetőnek nem kell adót levonni, bevallani és megfizetni, ha nemzetközi egyezmény szerint a bevétel[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.

Nyugdíjba vonuló munkavállaló szabadságmegváltása

Kérdés: Valóban le kell vonni a társadalombiztosítási járulékot a szabadságmegváltásból abban az esetben, ha a munkavállaló munkaviszonya 2026. január 31-én szűnt meg, 2026. február 1-jétől nyugdíjas, és a szabadságmegváltás csak február 2-án került kifizetésre a számára? Abban az esetben, ha a munkavállaló csak február 2-án szüntette volna meg a munkaviszonyát, már nem lenne járulékköteles a kifizetés?
Részlet a válaszából: […] értelmében ugyanis a biztosítással járó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony fennállásának utolsó napján került volna sor, azaz jelen esetben január 31-én.Ezzel párhuzamosan a Szocho-tv. 1. §-ának (9) bekezdése akként rendelkezik, hogy adóalapot képez az a jövedelem is, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj-tv. alapján biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától.Nincs jelentősége azonban a fenti előírásoknak abban az esetben, ha a munkaviszony csak február 2-án szűnik meg. Ebben az esetben a szabadságmegváltás[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.

Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmény kivás cég esetén

Kérdés: Igénybe veheti mindkét jogviszonyra tekintettel a munkaerőpiacra lépők utáni szociális-hozzájárulásiadó-kedvezményt egy kivás vállalkozó, amely több munkavállalójával is szakképzési munkaszerződést létesített, amely alapján a jogviszonyok megbontásra kerültek egy heti 20 órás „normál” alkalmazotti jogviszonyra és egy heti 20 órás szakképzési jogviszonyra? Hogyan kell alkalmazni a kedvezményt, ha az egyik munkavállaló esetén a kedvezményezett foglalkoztatás kezdete a NAV-tól kapott igazolás alapján 2023. június 12., a szakképzési jogviszonya viszont 2024. október 16-án kezdődött?
Részlet a válaszából: […] munkaszerződés alapján történő munkavégzés díjazása tehát mentes a szociális hozzájárulási adó alól, így azzal összefüggésben kizárólag a Szocho-tv. 17/A. szakasza szerinti szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény érvényesíthető.Ebből egyenesen következik, hogy a kivaalap megállapítása során a társaság csak a „normál alkalmazotti jogviszony” tekintetében élhet a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető – a Kiva-tv. 2. §-ának 20. pontja alatt meghatározott – adóalap-kedvezménnyel.A kérdésben utalás történik egy munkavállalóra, akinek a jogviszonya 2024. október 16-án jött létre. Nos, ha ez a dátum a munkaviszonyra is vonatkozik, akkor őt munkaviszonyában a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetétől, tehát 2023. június 12-től számítva 2 + 1 évig lehet kedvezményezett foglalkoztatottként figyelembe venni.Meg kell jegyeznünk,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.

SZÉP-kártya-juttatás visszamenőlegesen

Kérdés: Adhat SZÉP-kártya-juttatást a munkáltató a 2025. évi rekreációs keretösszeg terhére annak a munkavállalójának, aki csak idén nyitotta meg a SZÉP-kártya-bankszámlát, vagy ez az utalás már a 2026-os évet terheli?
Részlet a válaszából: […] keretösszeget meg nem haladó összeg minősül.A rekreációs keretösszeg évi 450 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll, míg ha a munkaviszony nem teljes adóévben áll fenn, akkor a jogviszonyban töltött napokkal kell arányosítani. Az arányosításra nincs szükség, ha a munkavállaló jogviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg. Több juttatótól származóan együttvéve kell az értékhatárt számítani. A 450 ezer forintos rekreációs keretösszeg szálláshely-szolgáltatásra, melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) étkezési szolgáltatásra, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló szolgáltatásra, valamint 2026. április 30-áig kereskedő által értékesített élelmiszer vásárlására is felhasználható.Béren kívüli juttatásnak minősül még a munkáltató által a munkavállalónak a Széchenyi Pihenő Kártya Aktív Magyarok alszámlájára utalt, egész évben fennálló munkaviszony esetén legfeljebb évi 120 ezer forintot meg nem haladó összeg. A nem teljes évben fennálló munkaviszony esetén a keretösszeget a munkaviszonyban töltött napokkal kell időarányosan megállapítani. Nincs szükség[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.

30 év alatti anyák kedvezménye 2025-re megállapított, 2026-ban kifizetett jövedelem esetén

Kérdés: A 30 év alatti anyák kedvezményének érvényesítése szempontjából a vonatkozási időszakot vagy a jövedelemszerzés (kifizetés) időpontját kell figyelembe venni az alábbi esetben? Az érintett munkavállaló 2025. október hónapjától jogosult a 30 év alatti anyák kedvezményére, magzatra való tekintettel, 2025. december 18. napjától keresőképtelen állományban van, táppénzigényét 2026. január 12. napján nyújtotta be a 2025. december 18-tól 2025. december 31. napjáig tartó időszakra, így a táppénzjogosultság elbírálása és utalása 2026 januárjában történt. Tehát táppénz tekintetében a vonatkozási időszak 2025. december, a pénzügyi teljesítés és a jövedelemszerzés időpontja 2026. január hónap. 2025-ben a 30 év alatti anyák kedvezményének maximális összege jogosultsági hónaponként bruttó 656.785 forint alap után 98.518 forint személyijövedelemadó-megtakarítás volt, amit az érintett dolgozó 2025. decemberi jövedelme az éves teljesítményre tekintettel kapott jutalom miatt meghaladott. Jogos ebben az esetben a bérprogram eljárása, amely a 2025. decemberi időszakra megállapított, de 2026-ban elbírált és kifizetett táppénzre nem érvényesíti a 30 év alatti anyák kedvezményét?
Részlet a válaszából: […] meghatározott jövedelmekre, például a bérjövedelemre érvényesíthető.A 2025. évi XIII. tv. átmeneti rendelkezései alapján a felső határ nélküli kedvezmény a 2025. december 31-ét követően megszerzett jövedelmekre alkalmazható. Munkaviszonyból származó jövedelem esetén ez azt jelenti, hogy a kedvezmény azon jövedelmekre vehető figyelembe, amelyeket a munkáltató 2025. december 31-ét követő időszakban számol el, függetlenül attól, hogy azok korábbi időszak teljesítményéhez kapcsolódnak.Ugyanakkor az Szja-tv. szabályai szerint, ha a munkáltató az előző naptári évre vonatkozó munkaviszonyból származó bevételt vagy adóköteles társadalombiztosítási ellátást a következő év január 10-éig fizeti ki, akkor azt az előző év utolsó napján megszerzett jövedelemnek kell tekinteni[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.

Tévesen levont társadalombiztosítási járulék

Kérdés: Hogyan kell eljárni annak az óvónőnek az esetében, aki 2023. október 31-től igénybe veszi a 40 év jogosultsági ideje alapján a kedvezményes nyugdíjat, ezen a napon ki is lépett a munkahelyéről, egy önkormányzati óvodából, majd 2023. november 1-jén elhelyezkedett egy másik óvodában, ahol elmulasztotta leadni a nyugdíjasstátuszról szóló határozatát, így folyamatosan levonásra került a béréből a társadalombiztosítási járulék? Köteles a munkáltató visszautalni a dolgozó részére a számításaik szerint 3.823.197 forint összegű tévesen levont járulékot, vagy csak a határozat leadásának napjától kell nyugdíjasként számfejteni a dolgozó munkabérét?
Részlet a válaszából: […] ahogy a kifizető is mentesül a munkabére után a szociális hozzájárulási adó alól. Tehát ezen időpontig visszamenőleg a foglalkoztatónak önellenőrzést kell benyújtania, és visszakérnie a társadalombiztosítási járulékot, illetve a szociális hozzájárulási adót.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.

Szülői szabadság díjazása

Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha egy kétgyermekes édesanya igénybe kívánja venni a szülői szabadságot a nagyobb gyermeke jogán, aki után jelenleg GYES-ben részesül, és van egy másik gyermeke is, aki után GYED-et kap? Mindkét ellátás összegét le kell vonni a szülői szabadságra járó díjazásból, vagy csak a GYES-t?
Részlet a válaszából: […] munkavállalónak megfizetett, az Eb-tv. 42/A. §-ának (1) bekezdése vagy 42/E. §-ának (1) bekezdése szerinti gyermekgondozási díj, a Cst. 20. §-ának (1) bekezdése szerinti gyermekgondozást segítő ellátás összegével. A szülői szabadság tehát tulajdonképpen egyfajta vésztartalék. Ha a kisgyermekes szülőnek elfogy a rendes szabadsága, de valamilyen ok miatt szüksége van még néhány napra, akkor igénybe tudja venni ezt a 44 napot, a munkáltatónak pedig biztosítania kell ezt a számára. A szülői szabadságot mindkét szülő igénybe tudja venni, és gyermekenként jár, ami azt jelenti, hogy ha egy családban két három éven aluli gyermek van, az anya és az apa is 88 nap szülői szabadságra jogosult, ha rendelkeznek az egyéves munkaviszonnyal.Abban az esetben, ha a szülő az egyik gyermekére[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.
1
2
3
4