60 talált cikk amire választ adtunk az elmúlt 30 napban

Részlet a válaszából: […] időpontig fizeti meg az állami adó- és vámhatóságnak [Tbj-tv. 77. § (2) bekezdése, Szocho-tv. 19. § (1) bekezdés, illetve Art. 50. § (1a) bekezdése].A havi bevallásról a negyedéves bevallásra történő áttérés csak a vállalkozói személyi jövedelemadó szerint adózó egyéni vállalkozókat érinti, hiszen az átalányadózókra eddig is ez a szabály vonatkozott.Ugyanakkor az új bevallási szabály a havi járulék megállapítását illetően semmilyen változást sem okoz.A többes jogviszonyban nem álló, vállalkozói személyi jövedelemadó szerint adózó egyéni vállalkozó járulékalapja továbbra is a kivét, de havonta legalább a minimálbér, illetve a garantált bérminimum. Az így megállapított járulékot negyedévente kell ugyanez évtől bevallani, de a havi járulékalapot minden hónap vonatkozásában – függetlenül az előző vagy[…]

Részlet a válaszából: […] kötelezettségét.Ugyanakkor nem keletkeztet további járulékfizetési kötelezettséget sem. A kisadózó egyéni vállalkozó teljes körű biztosított, a társadalombiztosítás valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet, tehát megilleti őt az egészségügyi szolgáltatás is, így az egészségügyi-szolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettség – hacsak nem kerül sor az egyéni vállalkozás szüneteltetésére – szóba sem jöhet.A munkaviszony megszűnését követően sem beszélhetünk álláskeresési járadékra való jogosultságról, hiszen az aktív egyéni vállalkozói jogviszony az Flt. alkalmazásában keresőtevékenységnek minősül, és kizárja az álláskeresési támogatást. (Amennyiben e jogviszony is megszüntetésre kerül,[…]

Részlet a válaszából: […] 2025-ben 11 hónapon keresztül 1 fő, 1 hónapon keresztül pedig 2 fő megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztatott. Ez éves szinten: 11 + 2 = 13/12 = 1,1 fő megváltozott munkaképességű személyt jelent, és ennek megfelelően kell a 2025. évi rehabilitációs hozzájárulás összegét meghatározni.Ami a második kérést illeti: a tartós megbízási jogviszonyban álló személyeket a rehabilitációs hozzájárulás számítása során figyelmen kívül kell hagyni, hiszen ebből a szempontból csak a munkaviszonyban álló személyek létszáma bír jelentőséggel.Az alkalmi munkavállalók munkaviszonyban állnak ugyan, de alkalmazásuk az Efo-tv. 2. §-ának 3. pontja szerint összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig lehetséges. A KSH munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutatójának[…]

Részlet a válaszából: […] osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adó maximumalapja 2025-ben: 290.800×24 = 6.979.200 forint. Ezt a felső határt csökkenti az érintett tagi jövedelme (e tekintetben nincs jelentősége, hogy az egyébként mentes volt a szociális hozzájárulási adó alól), tehát a 2025. évi adófizetési kötelezettsége: 6.979.200–6.000.000 = 979.200×13% = 127.296 forint.Mivel az osztalék kifizetésekor 6.000.000×13% = 780.000 forint adóelőleg kerül levonásra tőle, a különbözetet, 780.000–127.296 = 652.704 forintot az szja-bevallásában[…]

Részlet a válaszából: […] (minimálbér 18-szorosa, tehát 2026-ban 18×322.800 = 5.810.400 forint) a számítása során biztosítással járó jogviszonyból származó társadalombiztosításijárulék-alapot képező jövedelmeket kell figyelembe venni.A családi járulékkedvezmény érvényesítése ezt az összeget nem befolyásolja (a fizetendő járulékot[…]

Részlet a válaszából: […] vállalkozásán belül folytatja a tevékenységét (felvéve a tevékenységi kört is a ’T101E változásbejelentőn), akkor ügyelnie kell, hogy kifizetőnek ne bocsásson ki számlát.Így célszerűbb e tevékenységet őstermelőként folytatnia egyéni vállalkozása mellett, hiszen őstermelőként[…]

Részlet a válaszából: […] szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény nem érvényesíthető, illetve az említett program pályázati feltételei sem tartalmaznak erre vonatkozóan kitételt. Így a kft. a bértámogatással érintett munkavállalók vonatkozásában is a Szocho-tv. szerinti[…]

Részlet a válaszából: […] naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony.– A mezőgazdasági idénymunka a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása – a továbbfeldolgozás kivételével. A turisztikai idénymunka pedig a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka. Az Mt. 90. §-ának c) pontja szerint a munkáltató tevékenysége idényjellegű, ha a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik.– Korábban a mezőgazdasági idénymunka maximális időtartama legfeljebb évi 120 nap lehetett. Az Efo-tv. módosításával 2026-tól a mezőgazdasági foglalkoztatottak esetében ez a keret további 90 nappal megemelkedik, így egy foglalkoztatott összesen 210 napig dolgozhat egyszerűsített foglalkoztatás keretében ugyanabban az évben. Ez a többletlehetőség kifejezetten a mezőgazdaság sajátosságaihoz igazodik: több hónapon át tartó szezonoknál immár nem kell idő előtt megszüntetni a jogszerű foglalkoztatást, és csökken a „kényszermegoldások” alkalmazásának kockázata.– Az alkalmi munkánál szintén 120 nap lesz az éves foglalkoztatási korlát, akkor is, ha a munkavállaló ugyanannál a foglalkoztatónál dolgozik.A minimálbér emelkedésével változik a napi közteher mértéke, valamint a nyugellátás számítási alapja is:– Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében a munkáltató napi, munkavállalónként fizetendő közterhet köteles megfizetni. Ennek összege a hónap első napján érvényes minimálbér meghatározott százalékában, kerekítve a következő [Efo-tv. 8. § (2) bekezdés]:= mezőgazdasági idénymunka első 120 napjáig: a minimálbér 0,75%-a (2400 Ft/nap);= mezőgazdasági idénymunka 120 napot meghaladó további 90 napig: a minimálbér 1,125%-a (3600 Ft/nap);= turisztikai idénymunka: a minimálbér 0,75%-a (2400 Ft/nap);= alkalmi munka: a minimálbér 1,5%-a (4800 Ft/nap);= filmipari statiszta alkalmi munkája: a minimálbér 3%-a (9700 Ft/nap).– Az egyszerűsített foglalkoztatásban dolgozók nyug-ellátásának számítási alapja a hónap első napján érvényes minimálbér meghatározott százalékában, kerekítve a minimálbér meghatározott százaléka naponta [Efo-tv. 10. § (2) bekezdés]:= mezőgazdasági idénymunka első 120 napja: 2,1% (6800 Ft/nap);= mezőgazdasági idénymunka 120 napot meghaladó további 90 napja: 3,15% (10.200 Ft/nap);= turisztikai idénymunka: 2,1% (6800 Ft/nap);= alkalmi munka: 4,2% (13.600 Ft/nap);= filmipari statiszta alkalmi[…]

Részlet a válaszából: […] esetén 133.340 forint, két eltartott esetén 266.660 forint, míg három és minden további eltartott esetén 440 ezer forint.Kedvezményezett eltartottnak többek között az a gyermek minősül, akire tekintettel a magánszemély családi pótlékra jogosult. Eltartottként a kedvezményezett eltartott mellett az a személy számítható be, aki a családi pótlék megállapítása szempontjából figyelembe vehető, vagy figyelembe vehető lenne.A kérdéses esetben a nappali tagozatos gyermek eltartott, de nem kedvezményezett eltartott. Ebből az következik, hogy a kedvezményezett eltartott gyermek[…]

Részlet a válaszából: […] keresőtevékenységet folytat. A bölcsődei elhelyezés sem jelent tehát veszélyt a GYED-jogosultságra, hiszen a jogszabály szerint, ha a munkavállaló keresőtevékenységet folytat, és a gyermek közben bölcsődében van, az nem befolyásolja a GYED folyósítását.Az Mt. 2023. január 1-jétől hatályos 118/A. §-a szerint, a munkavállalót gyermeke hároméves koráig 44 munkanap szülői szabadság illeti meg. A szülői szabadságot nem kötelező teljes egészében igénybe venni, de a fel nem használt napok a gyermek harmadik születésnapján elvesznek, azaz utána már nem vehető igénybe ez a szabadság.A szülői szabadság tulajdonképpen egy pótszabadság, ami – ahogyan fentebb írtuk – nem évente jár, nem is kell a tárgyév végéig igénybe venni, és nem lehet pénzben megváltani a munkaviszony megszűnésekor. A gyermek hároméves koráig a munkavállaló maga döntheti el, hogy mikor és milyen ütemezésben kíván élni ezzel a 44 munkanappal. A munkáltatónak pedig a szülői szabadságot teljes egészében a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadnia. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie. A már megkezdett szülői szabadságot a munkáltató nem szakíthatja meg, azaz szülői szabadságról semmilyen körülmények között nem lehet visszahívni a munkavállalót.A szülői szabadság gyermekenként jár, és mindkét szülőt megilleti. Például, ha a szülők egy egyéves és egy két és fél éves gyermeket nevelnek, akkor – ha legalább egyéves munkaviszonyuk van – mindketten jogosultak 88 munkanap szülői szabadságra.Az Mt. szerint a munkavállaló a szülői szabadság tartamára a távolléti díj 10 százalékára jogosult, amelyet csökkenteni kell az erre az időszakra a munkavállalónak megfizetett gyermekgondozási díj (GYED) vagy gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) összegével.Tekintettel[…]