Nyugdíjba vonuló munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése

Kérdés: Meg kell szüntetni a német állampolgárságú munkavállaló munkaviszonyát abban az esetben, ha hamarosan betölti a 65. életévét, és nyugdíjba kíván vonulni? A munkavállaló rendelkezik a magyar nyugellátás igénybevételéhez szükséges szolgálati idővel. A cég az érintett munkavállalót nem akarja tovább foglalkoztatni, tehát ahogy betölti a nyugdíjkorhatárt, szeretnék megszüntetni a munkaviszonyát. Hogyan történhet a munkaviszony megszüntetése, tekintettel arra, hogy a munkavállaló szeretne tovább dolgozni? Felmondás esetén számolni kell felmondási idővel, illetve végkielégítéssel?
Részlet a válaszából: […] azonban – ahogyan fentebb is írtuk – nincs szükség.Abban az esetben, ha az egyik fél, jelen esetben a munkáltató, mégis meg kívánja szüntetni a munkaviszonyt, annak sincs semmilyen akadálya.Az Mt. 65. §-ának (1) bekezdése alapján ugyanis a munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti. Általános esetben ugyan a felmondást a munkáltató indokolni köteles, és valóban van meghatározott mértékű felmondási idő (Mt. 69. §), illetve végkielégítés-fizetési kötelezettség is.A nyugdíjas munkavállalóknak történő felmondás szabályai azonban némiképp eltérnek az aktív korú munkavállalókra vonatkozó szabályozástól.Az első eltérés, hogy az Mt. 66. §-ának (9) bekezdése értelmében a munkáltató a határozatlan tartamú munkaviszony felmondással történő megszüntetését nem köteles indokolni, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül.A második eltérés a végkielégítéssel kapcsolatos. Ez a juttatás ugyanis nem illeti meg a munkavállalót, ha a felmondás közlésének időpontjában nyugdíjasnak minősül. A nyugdíjasnak minősülő munkavállalónak tehát indokolási kötelezettség nélkül felmondhat a munkáltató, és még végkielégítést sem kell fizetnie. A felmondási idővel azonban ebben az esetben is kalkulálni kell.A munkáltató szempontjából jó hír, hogy az Mt. szabályainak alkalmazásakor nyugdíjasnak minősül a munkavállaló, ha– az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.
Kapcsolódó címkék:  

A letiltás és a családi kedvezmény

Kérdés:

Elvesztheti a 200 ezer forint feletti családi adókedvezmény teljes összegét az a munkavállaló, akinek a nettó jövedelme meghaladja ezt az összeget, de több nagy összegű banki tartozása is van, amelyek miatt a munkabérére jelenleg kettő végrehajtás van folyamatban? Hogyan kell eljárnia a munkáltatónak ebben az esetben, különös tekintettel arra, hogy a Vht. 63. §-a szerint a munkavállaló nettó munkabéréből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja a 200 ezer forintot, a törvény 74. §-ának új l) pontja alapján viszont az Szja-tv. szerinti családi kedvezmény nettó összege mentes a letiltás alól?

Részlet a válaszából: […] július 1-je előtt minden esetben egyes kifizetési jogcímet jelölt meg azzal a különbözőséggel, hogy nem kizárólag a munkáltató, hanem egyéb arra jogosult is folyósíthatta, azonban ebben a tekintetben mentességet élvezett a letiltás hatálya alól. Funkciójában a munkabér jellegű kifizetések halmazából kiemelve, technikai megoldásként a letiltás alapjának a Vht. 61. §-a (1) bekezdése szerinti meghatározása során a munkabér jellegű kifizetésektől elkülönítve kimutatva és a foglalkoztatottnak kifizetve.A korábbi gyakorlattal szemben a már hivatkozott határnaptól ebbe a körbe tartozik a személyi jövedelemadó rendszerébe bevezetett összevont alapot csökkentő kedvezményi elem, mely idővel nem kizárólag a személyi jövedelemadót érintette, hanem meghatározott feltételek fennállása esetében a társadalombiztosítási járulékra is kiterjed, amennyiben nincs elegendő személyijövedelemadó-alap. Ebben az esetben a maradvány adómegtakarítás kiterjed a járulékra.Megtévesztő a Vht. kedvezménykörre vonatkozó – személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti családi kedvezmény nettó összege – meghatározása. Annak ellenére, hogy a családi járulékkedvezményt a Tbj-tv. szabályozza, és a Vht.-módosítás kizárólag családi kedvezményre utal, a Tbj-tv. 34. §-ának (1) bekezdése alapján az Szja-tv. szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított – nyilatkozata szerint – családi járulékkedvezményre is jogosult lehet. A családi járulékkedvezmény érvényesítése a megtett adózói nyilatkozattal ellentétesen nem korlátozható.A munkabérre folytatott végrehajtás során munkabérnek minősül a munkáltató által, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti béren kívüli juttatás kivételével minden olyan, a munkavállaló munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére, megszűnésére tekintettel kifizetett pénzbeli juttatás, amelyet személyijövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség terhel a magánszemélynél.A munkabér fogalmának meghatározása megerősítheti a letiltást érvényesítő[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 8.
Kapcsolódó címkék:  

Letiltás részmunkaidős munkabérből

Kérdés: Hogyan kell eljárni annak a részmunkaidős munkavállalónak az esetében, akinek több letiltása is van folyamatban (egyik sem gyermektartás), de a havi nettó alapbére nem éri el a minimálbér 60 százalékát? Teljesíthető a letiltás a nettó bére 60 százalékáig, vagy ebben az esetben nem teljesíthető a végrehajtás?
Részlet a válaszából: […] kerülhet direkt, azaz a munkáltató részére kiadmányozott munkabérletiltás útján, illetve tartozásigazoláson „hozott”, a korábbi, megelőző munkáltató által kiadott munkabért terhelő letiltásokra vonatkozó kötelező jellegű adatközlés útján.Amennyiben a munkavállalónak a részmunkaidőre irányuló jogviszony létesítése során átadott tartozás-igazolása már tartalmaz munkabérletiltást, azonban nem hordoz semmilyen információt a munkabérből történő levonásra vonatkozóan, akár indokolt lehet a munkavállaló nyilatkoztatása és a további, jelenleg is aktív foglalkoztató munkáltató/munkáltatókkal való kapcsolatfelvétel.Elsődlegesen ebben az esetben azt kell eldönteni, hogy a folyamatba helyezett végrehajtási ügyben más munkáltató foganatosít-e munkabérletiltást, mert akkor a mentességre vonatkozó kedvezményi szabályozás a megelőzően már létesített foglalkoztatási jogviszonyban folyamatosan érvényesül. Az újonnan létrejött részmunkaidős munkaviszonyban a mentesség már nem lesz irányadó, az általános szabályok szerint kell a letiltást foganatosítani.A döntést nem kizárólag a tartozásigazolás adatai, hanem a letiltási rendelvények tartalma, illetve akár együttes értelmezése is elősegíti.A rendszeresített munkabérletiltások második oldalán megtalálható figyelmeztetés kötelező érvényű a munkáltatóra nézve a levonás közös szabályainak alkalmazására. A figyelmeztetésben az ügygazda végrehajtó fel kell, hogy hívja a munkáltató figyelmét a mentességi korlát alkalmazására, vagy éppen mellőzésére.Már folyamatba tett, és más munkáltató által is érvényesített letiltási ügyben a kérdéssel érintett részmunkaidőben elvégzett munka ellenértékéből a Vht. 62. §-ának (2) bekezdése alapján – ha az adós több munkáltatótól kap munkabért, az (1) bekezdés szerinti mentesség őt abból a munkabérből illeti meg, amelyet elsőként tiltottak le – több letiltás esetében a munkabér 50 százaléka levonható.A részmunkaidőben való foglalkoztatás tartama alatt érkezett végrehajtói[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 22.

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Van bármilyen bejelentési, önellenőrzési kötelezettsége, illetve egyéb tennivalója az egyéni vállalkozó munkaadónak abban az esetben, ha alkalmazottjának egészségi állapotát 56 százalékosnak ítélte a komplex felülvizsgálat, és az érintett számára visszamenőleg (2024. december 1-jétől) rokkantsági ellátást állapítottak meg?
Részlet a válaszából: […] a számára.A munkaadónak a társadalombiztosítási kötelezettségek vonatkozásában további teendője nincs: a munkavállaló társadalombiztosítási jogállása a rokkantsági ellátás megállapításával nem változik, továbbra is az általános szabályok szerint terheli a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség.A dolgozó foglalkoztatására munkaidő vagy kereseti korlát nem vonatkozik.Ugyanakkor az Mt. 120. §-a alapján – megváltozott munkaképességére[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 22.

Járulékfizetés többes jogviszonyban

Kérdés:

Hol kell megfizetnie a társadalombiztosítási járulékot a biztosítási jogviszony létrejöttének érdekében annak a személynek, aki két kft. ügyvezető tulajdonosa, és emellett egy sportszövetségben is dolgozik, ahonnan ekhósan veszi ki a jövedelmét? A cégekből semmilyen jövedelmet nem vesz ki az érintett. Elegendő ebben az esetben az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás megfizetése?

Részlet a válaszából: […] munkaviszonnyal a kérdésben említett sportegyesületnél.Ezt csak mint lehetőséget említjük meg, hiszen a kérdés nem tartalmaz egyértelmű utalást az ottani jogviszonyára, csak arra tér ki, hogy az itt kapott jövedelmére az ekho szerinti adózást választja.Erre azonban – a rendelkezésünkre álló adatok alapján – nem lenne módja. Az Ekho-tv. 3. §-ának (1) bekezdése értelmében ugyanis az ekho választásának alapfeltétele, hogy az érintett az adóévben bármely tevékenységgel összefüggésben– munkaviszonyból származó,– egyéni vállalkozóként vállalkozói kivét címén,– társas vállalkozás tagjaként személyes közreműködés ellenértéke címén,– vállalkozási, megbízási szerződés alapján az Szja-tv. szerint egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélykéntolyan jövedelmet szerezzen, amely után a közteherviselési kötelezettségek (EGT-államban biztosított személy esetében a személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség) teljesítése az általános szabályok szerint történik.E feltétel jelen esetben nem teljesül, hiszen a társas vállalkozásokban tagi jövedelemben nem részesül, tehát az ekho választásának a jogosultsága nem áll fenn.A jogszerű megoldásra több lehetőség adódik.Az[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 8.
Kapcsolódó címke:

Korhatár előtti ellátásban részesülő többes jogviszonyú vállalkozó

Kérdés: Kell arányosítani a kereseti korlátot abban az esetben, ha egy átalányadózó egyéni vállalkozó, aki egyben egy kft. tulajdonosa is, 2025. május 2-től korhatár előtti ellátásban részesül? Végezhet munkát a tulajdonos a kft.-ben egyszerűsített foglalkoztatás keretében, és ha igen, akkor a keresete, illetve a részére kifizetett osztalék beleszámít a kereseti korlátba?
Részlet a válaszából: […] 5.234.400 forintot), akkor az ezen összeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig ellátásának folyósítását szüneteltetni kell.Ha a fizetendő társadalombiztosítási járulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a folyósítás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi korhatár előtti ellátást, illetve szolgálati járandóságot vissza kell fizetni.A kereseti korlátot arányosítani nem kell, tehát az érintett többes jogviszonyú vállalkozóra vonatkozóan is 5.234.400 forint ez évben a kereseti korlát összege, függetlenül attól, hogy csak május 2-től részesül korhatár előtti ellátásban.Nincs jogszabályi akadálya[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 22.

GYES szolgálati időként

Kérdés: Figyelembe veszik a beteg gyermek nevelésére tekintettel tíz évig folyósított GYES időszakát a nyugdíjazás során? Amennyiben igen, akkor milyen módon kerül beszámításra ez a 10 év, illetve az erre az időszakra kapott ellátás összege?
Részlet a válaszából: […] további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken.Családi szerepvállalással töltött idő igazolható terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel, vagy ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idővel.Az „ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január. 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő” kifejezés alatt 1998. január 1-je előtti fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó tartamát kell érteni, ha az a kérelmezőta) a háromévesnél fiatalabb gyermek gondozása címén illette meg. Az ilyen címen igazolt szolgálati időt a nők kedvezményes nyugdíja alkalmazásakor úgy kell figyelembe venni, mintha gyermekgondozást segítő ellátásban töltött idő lenne;b) a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, tizenkét évesnél fiatalabb vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek gondozása címén illette meg. Az ilyen címen igazolt szolgálati időt a nők kedvezményes nyugdíja alkalmazásakor úgy kell figyelembe venni, mintha a gyermekek otthongondozási díjában töltött idő lenne.Ugyancsak a gyermekek otthongondozási díjában eltöltött idővel egy tekintet alá esik az az idő, melyet a kérelmező a háromévesnél idősebb, de tízévesnél fiatalabb, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek gondozására tekintettel megállapított gyermekgondozási segélyben eltöltött idővel szerzett.A gyermekgondozási segély összegét, vagy a folyósítása alatt szerzett jövedelmet az öregségi nyugdíj összegének számításakor a nyugdíj-megállapító szerv csak akkor veszi figyelembe, ha az az igénylőre nézve kedvezőbb összegű nyugellátást eredményez. Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha az álláskeresési járadék, a munkanélküli-járadék, a vállalkozói járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli-segély, a nyugdíj előtti álláskeresési[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 22.

Egyetemi hallgatók szakmai gyakorlata

Kérdés: Valóban legalább a minimálbér 65 százalékának megfelelő díjazást kell fizetnie egy szakmai gyakorlati helyként is működő cégnek az egyetemi hallgató 4 hetes szakmai gyakorlatának idejére? Az egyetemmel kötött együttműködési megállapodásban ez a díjazás szerepel, a cég azonban eddig úgy tudta, hogy ezt az összeget csak a 6 hetet elérő szakmai gyakorlat esetén kötelező megfizetni. Érvényesíthető a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény a diákoknak kifizetett díjazás összege után?
Részlet a válaszából: […] alatt díjazás illeti meg, amelynek mértéke legalább a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) hatvanöt százaléka, a díjat – eltérő megállapodás hiányában – a szakmai gyakorlóhely fizeti.Korábban (2024. május 9-ig) valóban tartalmazott olyan kitételt az említett jogszabályi hely, hogy a díjazás csak legalább hat hét egybefüggő időtartamú szakmai gyakorlat esetén illeti meg a hallgatót. E szűkítő rendelkezés azonban törlésre került, így 2024. május 10-től a szakmai gyakorlat hosszától függetlenül jár a díjazás, kivéve azt az esetet, amennyiben költségvetési szervnél, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézménynél kerül sor – hallgatói munkaszerződés nélkül – a szakmai gyakorlatra.A hallgatói munkaszerződés a Tbj-tv. 17. §-a 2) bekezdésének b) pontja értelmében nem keletkeztet biztosítási (és így) járulékfizetési kötelezettséget, a Szocho-tv. 5. § (1) bekezdés e) pontjának eb) pontja[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 22.

Munkabérletiltás keresőképtelenség esetén

Kérdés: Milyen sorrendben kell foganatosítani a levonásokat annak a munkavállalónak az esetében, aki a május havi, kb. 300 ezer forint nettó összegű munkabérének felét munkabérelőlegként felvette, másnap érkezett a nevére két végrehajtói letiltás több mint 500 ezer forint összegben, majd a hónap végén keresőképtelen állományba került? Helyesen jár el a munkáltató, ha először kizárólag a munkáért járó bér, valamint a munkába járás címén fizetett költségtérítés összegének 50 százalékáig foganatosítják a két letiltást, majd a fennmaradó összegből, illetve a táppénzből levonják a 150 ezer forintos munkabérelőleget? Értesíteni kell a végrehajtót a letiltás akadályoztatásáról abban az esetben, ha a dolgozó hosszabb ideig lesz táppénzen?
Részlet a válaszából: […] végrehajtás alá vont tartozás beszedése érdekében kiadott munkabérletiltás jelentős mértékben befolyásolja.Az adós munkavállaló jövedelmét érintően önként vállalt, tulajdonképpen hozzájárulására alapított levonási elem mellett további, a végrehajtói kényszerintézkedés miatt kötelező érvényű munkabérletiltás is terheli. A levonási elemek eltérősége, kötelező, illetve hozzájáruláson alapuló levonhatósága a jogi szabályozásban keresendő.A levonási sorrendet érintő alábontott kérdést megelőzően azonban nem mellőzhető az a tény, hogy egymástól el kell különíteni a táppénzt és a munkabért. A táppénz a biztosítottat a keresőképtelenség tartamára megillető egészségbiztosítási pénzbeli ellátás.A munkabér pedig a munkavállaló által végzett munka ellenértéke. Az eltérő rendeltetésből következően a munkajogi szabályozás és a végrehajtás szabályrendszere is megkülönböztetetten alkalmazható. A gondolatmenet sorrendiségét követve a keresőképtelenség idejére járó táppénzellátásból a munkabér-előleg nem vonható le.Az Mt. 161. §-ának (1) bekezdése alapján munkabérből való levonásnak jogszabály vagy – a levonásmentes munkabérrészig – végrehajtható határozat alapján van helye. A (2) bekezdés értelmében a munkáltató követelését a munkabérből levonhatja a munkavállaló hozzájárulása alapján a levonásmentes munkabérrészig, vagy ha az előlegnyújtásból ered.A hivatkozott normaszöveg kizárólag a munkabér levonhatóságának a feltételét teremti meg, és ez a levonási jogosultság nem terjed ki a táppénzre.Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásból levonásra kizárólag gyermektartásdíj – még rokontartás esetében sem – és jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási ellátás tartozás tekintetében van lehetőség [Vht. 68. § a)–b) pontjai].Az alkalmazott jogszabályhelyek ismeretében a letiltás és a levonás a példabeli esetben eltérően alakul.Amennyiben a munkabérelőleget visszatörlesztő munkavállaló jövedelmére a végrehajtásra jogosult munkabérletiltást kiadmányoz, abban az esetben az általános szabályok alapján megállapított letiltás alapját képező jövedelemből 33 százalék, több letiltás esetében 50 százalék mértékű jövedelemrész vonható le.Hangsúlyozott, hogy az általános szabályok szerint a végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adóelőlegnek, társadalombiztosítási járuléknak, magánnyugdíjpénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad.Mindez azt jelenti, hogy a letiltás alapjának meghatározása során a munkavállaló bruttó jövedelmét kizárólag az úgynevezett kötelező és továbbutalásos jellegű levonási elemek csökkentik, a munkavállaló[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.
Kapcsolódó címke:

Szakképzési munkaszerződés

Kérdés: Hogyan érintheti a munkavállaló nyugdíjjogosultságát, ha a munkáltatójával szakképzési munkaszerződést létesített oly módon, hogy a heti 40 órás munkaviszonyát heti 10 órás részmunkaidős munkaviszonyra módosították, a szakképzési munkaszerződés alapján pedig heti 36 órát dolgozik?
Részlet a válaszából: […] munkaszerződéssel létrejött munkaviszonnyal. Mindkét jogviszonyában biztosított.A változás a nyugdíjjogosultságot (tehát az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt, illetve (amennyiben női munkavállalóról van szó) a „nők 40-hez” szükséges jogosultsági időt semmilyen formában sem érinti, tehát a továbbiakban is minden biztosításban töltött nap egy teljes nap szolgálati időt és jogosultsági időt jelent.A majdani nyugdíj összegét mindez[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
…
10