Foglalkoztatotti jogviszony tisztázása

Kérdés: Milyen kötelezettségeket jelent a munkáltatók számára a foglalkoztatotti jogviszony tisztázására irányuló eljárás, melyek a lehetséges esettípusai, és ennek elmulasztása milyen következményekkel jár a munkáltatóra nézve?
Részlet a válaszából: […] rendezési eljárással azok az adatszolgáltatások érintettek, ahol a nyitott társadalombiztosítási jogviszony ellenére a foglalkoztatott jövedelméről ’08M jelű havi bevallás adatot nem tartalmaz.A bejelentett jogviszony rendezésére irányuló eljárás kiterjed a foglalkoztató által bejelentett biztosítási jogviszony helyességének ellenőrzésére, a megszűnt jogviszonyok esetében a lezáró változásjelentés benyújtására, a hibás, helytelen tartalmú bejelentések javító tételeinek feldolgozhatóságára, vagy a nem megfelelően jelentett biztosítás szünetelése, illetve a szünetelés lezárásának hibás tételeire, aktív társadalombiztosítási jogviszony esetén az elmaradt ’08 jelű bevallás pótlólagos benyújtására. Az adóhatóság vizsgálja, hogy a bejelentett társadalombiztosítási jogviszonyhoz járul-e ’08 jelű bevallás, amennyiben nem, a rendezésre való eredménytelen felhívást követően az adóhatóság mulasztási bírságot szab ki.A 2024. évi LV. tv. 134. §-a alapján az Art. a következő 225/A. §-sal egészül ki:„(1) Ha az adózó az általa bejelentett foglalkoztatottra, társas vállalkozóra vonatkozó, az 50. § (1) bekezdése szerinti bevallási kötelezettségét nem teljesítette, az adóhatóság – a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – tizenöt napos határidő tűzésével felhívja az adózót a bevallási vagy bejelentési kötelezettség jogszerű teljesítésére.(2) Az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen elteltét követően az adóhatóság az adózót százezer forint mulasztási bírsággal sújtja. Ha a mulasztás több foglalkoztatottat, társas vállalkozót érint, a mulasztási bírság mértéke az érintett foglalkoztatottak, társas vállalkozók számának és a bírság összegének szorzata.(3) Az adóhatóság mellőzi az (1) bekezdés szerinti felhívást és a (2) bekezdés szerinti mulasztási bírság kiszabását, ha az adózó felszámolás, végelszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt áll és a felhíváskor már nincsen lehetősége a bevallási vagy bejelentési[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.

Átalányadózó egyéni vállalkozó táppénzjogosultságának lejárata

Kérdés: Keresőképtelensége ellenére 2024. december 17-től terheli a minimumjárulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség azt az átalányadózó egyéni vállalkozót, aki egy évig táppénzben részesült, de december 16-án lejárt a táppénzjogosultsága? Az érintett előreláthatólag még több hónapig keresőképtelen lesz.
Részlet a válaszából: […] és -járulék-fizetésre kötelezett.A kérdésben említett egyéni vállalkozó december havi minimumjárulék-alapja: minimálbér (vagy garantált bérminimum)/30×15, míg szociális hozzájárulási adóalapja a minimálbér (vagy garantált bérminimum)/30×15×112,5 százalék. 2025. január hónapra pedig a jövő évi minimálbér (290.800 vagy 348.800 forint), illetve ennek 112,5 százaléka.Ugyanakkor, amennyiben ismét benyújtja a táppénzigényét, annyi napra újból lesz táppénzre jogosult, ahány napra teljesítette a minimumkötelezettséget.Amennyiben a munkavállaló keresőképtelensége[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.

Saját munkavállaló képzése

Kérdés: Helyesen jár el a duális képzőhelynek minősülő munkáltató a szakképzésben részt vevő saját munkavállalója esetében, akinek a munkaszerződését úgy módosították, hogy a napi 8 órás munkaidejét felosztották két óra munkavégzésre, és 6 óra szakképzésben való részvételre, a havi 518 ezer forint munkabérét pedig 350 ezer forint/hó munkabérre és 168 ezer forint/hó szakképzésért járó díjazásra? A teljes összegre figyelembe vehető ebben az esetben a személyi jövedelemadóra, illetve a szociális hozzájárulási adóra járó mentesség, vagy csak a szakképzésért járó díjazás összegére?
Részlet a válaszából: […] – teszi mindehhez a (3) bekezdés – a képzésben részt vevő személy munkaszerződését, illetve kinevezését úgy kell módosítani, hogy abban – az eredeti munkaköri feladatok ellátása mellett vagy helyett – szerepeltetni kell a szakirányú oktatás teljesítéséhez a munkáltató által biztosított feltételeket. Ha a képzésben részt vevő személy az eredeti munkaköri feladatait is ellátja, a munkaszerződésben meg kell határozni a munkaköri feladatokra és a szakképzésben való részvételre fordítható munkaidő arányát.Az ekként módosított szerződésre a 83–89. §-okat (tehát a szakképzési munkaszerződésre vonatkozó előírásokat) nem kell alkalmazni, és az így módosított munkaszerződés, illetve kinevezés nem minősül szakképzési munkaszerződésnek. A foglalkoztatóra – a Szak-tv. R.-ben meghatározott eltérésekkel – a duális képzőhelyre meghatározott szabályokat kell alkalmazni.Ez egyben azt is jelenti, hogy ebben az esetben nem jár szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény, és a munkabér egésze (tehát a 518 ezer forint) járulék- és szociálishozzájárulásiadó-köteles, illetve a ’T1041-es bejelentést sem kell módosítani.Tehát a vázolt esetben célszerűbb, ha a felek az a) pontban vázolt lehetőséggel élnek, az eredeti munkaviszonyban a munkaidőt (heti 10 órára) módosítják, és mellette szakképzési munkaszerződést létesítenek.A szakképzési munkaszerződés alapján létrejött munkaviszonyt a ’T1041-es nyomtatványon 1131-es jogviszonykóddal kell bejelenteni az adóhatósághoz, míg[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.

Egyszemélyes kft. tagjának közterhei

Kérdés: Meg kell fizetnie legalább a minimálbér alapján a járulékot egy egyszemélyes kft. alapító tagjának abban az esetben, ha a Ptk. által biztosított felhatalmazás alapján úgy dönt, hogy munkaviszony keretében látja el az ügyvezetői teendőket, vagy ez csak abban az esetben kötelező, ha a megbízási jogviszony mellett dönt? A munkabér a minimálbér 30 százalékának megfelelő összeg, és a munkaszerződése alapján heti 10 órában lenne foglalkoztatva.
Részlet a válaszából: […] ügyvezető munkaviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket, akkor az erre vonatkozó szabályok szerint kell a társadalombiztosítási kötelezettségeit meghatározni.Ebből következően a járulékalapja a tényleges munkabér, de havonta legalább a minimálbér 30 százaléka, a Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban. Tehát nincs akadálya annak, hogy részmunkaidőben lássa el az ügyvezetői teendőket, és ennek megfelelően kerüljön megállapításra a díjazása.A minimálbér alapján történő járulékfizetési kötelezettség[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.

Kisadózó egyéni vállalkozó munkaviszonya

Kérdés: Van valamilyen jogszabályi akadálya annak, hogy egy kft. heti 10 órás munkaviszonyban, havi 100 ezer forint munkabérért foglalkoztasson egy fodrászként működő kisadózó egyéni vállalkozót? Az érintett a munkaviszonyában is fodrászként dolgozna. Amennyiben a jogszabályok nem zárják ki a munkaviszonyban történő foglalkoztatást, akkor a munkaviszony miként kerül figyelembevételre a táppénz, a CSED, illetve a GYED szempontjából, és miként a szolgálati idő tekintetében?
Részlet a válaszából: […] nem érheti el a heti 36 órát, mert ebben az esetben a Kata-tv. 2. §-a 2. pontjának a) pontja értelmében nem főfoglalkozású társas vállalkozónak minősül, és számára megszűnik a kisadózás választásának a lehetősége.Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak (táppénz, CSED, GYED) megállapítása során a jogosultsági feltételeket és az ellátási alapot mind a kisadózói, mind pedig a munkaviszonyában külön-külön kell meghatározni.Ami a nyugdíjbiztosítást illeti: mind a kisadózói jogiszonyban, mind pedig a részmunkaidős munkaviszonyban az érintett – a nyugdíj összegének a meghatározása szempontjából – a Tny-tv. 37. §-ában foglaltak szerint arányos szolgálati időt szerez, amelyek összeadódnak.A havi 50 ezer forintos tételes adó megfizetése révén figyelembe veendő[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.

Munkaidőkeret 2025-től

Kérdés: Hogyan változik a munkaidőkeretre vonatkozó szabályozás 2025. január 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] szabályok természetesen itt is vannak. Jelen változások szempontjából fontos, hogy a munkaidőkeret tartama legfeljebb hat hónap vagy huszonhat hét a megszakítás nélküli, a több műszakos, valamint az idényjellegű tevékenység keretében, a készenléti jellegű, továbbá a 135. § (4) bekezdésében meghatározott munkakörben (pl. polgári repülésben hajózó, légiutas-kísérő, repülőgépes műszaki, továbbá a légi utasok és járművek földi kiszolgálását végző, valamint a légi navigációs szolgáltatások biztosításában közreműködő vagy azt közvetlenül támogató; a belföldi és nemzetközi közúti személyszállítás és árufuvarozás körében forgalmi utazó; a vasúti személyszállítás, valamint a vasúti árufuvarozás körében utazó vagy a zavartalan közlekedést biztosító munkakörben) foglalkoztatott munkavállalók esetében.A munkaidőkeret teljesítésének kezdő és befejező időpontját, valamint a teljesítendő munkaidő tartamát írásban meg kell határozni és közzé kell tenni. Az Mt. szabályozása alapján a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje – a részmunkaidőt kivéve – négy óránál rövidebb nem lehet, legfeljebb pedig tizenkét óra, a heti munkaideje pedig legfeljebb negyvennyolc óra lehet [Mt. 99. § (1)–(2) bekezdései].A változások átláthatósága érdekében szükséges rögzíteni, hogy az Mt. 92. §-ának (1) bekezdése alapján a teljes napi munkaidő napi nyolc óra; a (2) bekezdés alapján pedig a teljes napi munkaidő – a felek megállapodása alapján – legfeljebb napi tizenkét órára emelhető, ha a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát el, vagy a munkáltató, vagy a tulajdonos hozzátartozója.Az Mt. jelenlegi szabályozása szerint a készenléti jellegű munkakörben, vagy a munkáltató/tulajdonos hozzátartozójaként foglalkoztatott munkavállaló esetén – a felek írásbeli megállapodása alapján – a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje legfeljebb huszonnégy óra, heti munkaideje legfeljebb hetvenkét óra lehet. A megállapodást a munkavállaló a naptári hónap utolsó napjára, munkaidőkeret elrendelése esetén a munkaidőkeret utolsó napjára tizenöt napos határidővel felmondhatja. A munkavállalót hátrány nem érheti, ha nem járul hozzá az e bekezdés szerinti megállapodás megkötéséhez, illetve a megállapodás felmondása esetén [Mt. 99. § (3) bekezdése].2025. január 1-jétől az Mt. 99. §-ának (3) bekezdése változik meg, és e paragrafus kiegészül a (3a), a (3b) és a (3c) bekezdésekkel. Szabályozási szempontból a fentiekhez képest ez abban jelent eltérést, hogy a fenti szabály kiegészül a hat hónapnál hosszabb munkaidőkeret vonatkozásában. Így az új, bővített szabályozás alapján a megállapodást a munkavállaló a naptári hónap utolsó napjára, munkaidőkeret elrendelése esetén a munkaidőkeret utolsó napjára, vagy a hat hónapnál hosszabb tartamú munkaidőkeret esetén –[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.

Változás a pótlékokban és az apasági szabadság kiadásában 2025-től

Kérdés: Hogyan változik az Mt. 2025-től a pótlékok és az apasági szabadság tekintetében?
Részlet a válaszából: […] munkáltatók számára egyaránt. A jogalkotó a módosítással tisztázza a pótlékfizetési kötelezettséget, ami a munkavállalót megilleti, ezzel könnyebbséget ad a munkáltató számára is, hiszen a módosítás során tisztázásra kerül, hogy a módosítás szerint a munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén a munkavállalót száz százalék bérpótlék illeti meg. Ezzel egyszerűsíti a jogértelmezést, illetve a munkáltató számára egyértelművé teszi, hogy a munkavállalónak milyen, illetve mekkora pótlékot kell fizetnie. Így a munka törvénykönyve módosítása rögzíti, hogy a munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén a munkavállalót 100 százalék bérpótlék illeti meg.Ezenfelül az Mt. több apróbb módosítást is tartalmaz, ilyenek például az apasági szabadságot érintő változások. A hatályos szabály alapján az apa gyermeke születése esetén legkésőbb a gyermeke születését követő, vagy gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig tíz munkanap szabadságra jogosult, amelyet kérésének megfelelő időpontban adnak ki. A módosítás a fenti két hónapot érinti, amelyet a szabadság kiadására alkalmas négy hónapra módosítaná. Ez azt jelenti, hogy az apa a gyermeke születését vagy örökbefogadását követő négy hónapon belül kérheti a tíz munkanap szabadságot.A jogalkotó azért tartotta szükségesnek a módosítást, mert a jogvesztő két hónapos határidő gyakran nem volt elegendő, ennek okán indokolt a jogvesztő[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.

Németországban élő megbízott

Kérdés: Milyen járulékot, illetve adót kell vonni a megbízási díjából, és milyen közteher terheli a kifizetőt abban az esetben, ha egy Németországban élő magyar állampolgárságú magánszemélyt foglalkoztat megbízási jogviszonyban, a minimálbér 30 százalékát jelentősen meghaladó megbízási díjért? A megbízott Németországban főállású munkavállalóként biztosított.
Részlet a válaszából: […] kiállított A1-es igazolás birtokában – Magyarországon mentesül a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól.A Németországban fennálló biztosítása azt is jelenti, hogy a díjazását szociális hozzájárulási adó sem terheli.Marad az szja-kötelezettség, amelyet az illetősége szerinti országban kell megfizetnie. Álláspontunk szerint[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.

Ausztriában biztosított munkavállaló magyarországi távmunkavégzése

Kérdés: Mire kell figyelnie a munkáltatónak, illetve a munkavállalónak a személyi jövedelemadó megállapítása során annak a munkavállalónak az esetében, aki Ausztriában állandó lakhellyel rendelkezik, és ott áll főfoglalkozású munkaviszonyban, a magyarországi foglalkoztatónál pedig távmunkát végez? A munkavállalónak nem kell Magyarországra jönnie a munkavégzés érdekében, egész évben külföldről történik a munkavégzés. Ez alapján a 184. naptól már nem kell vonni Magyarországon a személyi jövedelemadót? A munkavállaló által leadott A1-es igazolás alapján társadalombiztosítási járulékot nem von a magyar munkáltató. Keletkezik valamilyen bejelentési vagy regisztrációs kötelezettség az osztrák, illetve a magyar társadalombiztosítási hatóság felé?
Részlet a válaszából: […] rendelkezik, a teljes adóévet is ott tölti, illetve a munkát Ausztriában végzi, vélhetően létérdekének központja is Ausztria, ezért ez a magánszemély adózási szempontból osztrák illetőséggel rendelkezik. Az 1976. évi 2. tvr. 15. cikke alapján a bér, mint nem önálló munka a magánszemély illetősége szerinti országban adózik. Ettől eltérő szabály alkalmazhatósága akkor merülne fel, ha a munkavégzés nem az illetőség szerinti országban történne.A magyar munkáltatónak az Szja-tv. 7. számú mellékletét szem előtt tartva kell az adóelőleg-levonási kötelezettségét kezelnie. A külföldi illetőségű magánszemély jövedelemszerzés helye szerint belföldről származó jövedelméből nem kell adót, adóelőleget levonni akkor, ha a jövedelem nem adóztatható Magyarországon, és a magánszemély igazolja a külföldi illetőségét.A kérdésben említett munkavállalóra Magyarországon nem terjed ki a biztosítás, tehát a munkaadónak a dolgozóval összefüggésben (az osztrák[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.

Levonás a nettó bérből a munkavállaló megbízása alapján

Kérdés: Szabályosan jár el a munkáltató, ha egészségpénztári és nyugdíjbiztosítási befizetést intéz a munkavállaló helyett oly módon, hogy a munkavállaló nettó munkabéréből vonja le a befizetett összeget? Tehát ez nem a cafeteria keretein belül valósul meg, a munkáltató a befizetés után adót nem von le vagy fizet meg.
Részlet a válaszából: […] munkáltató levonhatja az előlegnyújtásból eredő követelését, a levonásmentes bevételrészig pedig a munkavállaló hozzájárulása alapján vonható le a munkáltatói követelés.A munkáltató a munkavállaló megbízása alapján vállalhatja olyan levonás teljesítését is, ami a munkaviszonnyal nem függ össze, ezek teljesítése a munkáltatónak a szakszervezeti tagdíj kivételével nem kötelezettsége. Ilyen lehet, ha a munkáltató a munkavállaló kérésére a munkavállaló önkéntes pénztári[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.
1
2
3