Kieső idő

Kérdés: Munkabérrel ellátatlanság szempontjából van jelentősége annak, hogy a munkavállaló általános munkarendben dolgozik, vagy az általánostól eltérően, a szombat és a vasárnap akár beosztása szerinti munkanap is lehet? Hogyan kell bejelenteni a 1608-as bevallásban a munkabérrel ellátatlan kieső időszakot abban az esetben, ha egy általános munkarendben foglalkoztatott munkavállaló igazolatlan távolléten van 2016. július 1-jén és július 4-én? A július 1-jét és július 4-ét, tehát a beosztása szerinti munkanapokat kell jelenteni 46-os kóddal, mint kieső időt, vagy egybefüggő 4 naptári napot kell közölni? Hogyan kell eljárni, ha ugyanez a munkavállaló 2016. július 4-től 2016. július 8-ig fizetés nélküli szabadságot kért?
Részlet a válaszából: […] ...mindkét "változat" mellett szólnak érvek, jelen esetben – álláspontunk szerint – az igazolatlan távollét vonatkozásában a kieső idő két munkanap, július 1. és július 4. Ennek az oka az, hogy az említett dolgozó általános munkarendben dolgozik, tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 20.
Kapcsolódó címke:

Szabadság elszámolása fizetés nélküli szabadság esetén

Kérdés: A teljes éves szabadság vagy csak a kieső idővel arányosan csökkentett szabadnapok járnak annak a munkavállalónak, aki egész évben egy helyen dolgozott, de egy hónapig fizetés nélküli szabadságon volt? Változnak-e az elszámolás szabályai igazolatlan távollét esetén?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 130. § (1) bekezdése értelmében a munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll. A (2) bekezdés d) pontja szerint a munkaviszony szünetelése esetén a 30 napot meg nem haladó fizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.
Kapcsolódó címkék: