Főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: A minimálbér, a garantált bérminimum vagy a tényleges adóalap figyelembevételével kell megállapítania a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó alapját annak a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak, aki év közben nem vesz ki jövedelmet a vállalkozásból? A vállalkozó fordítói, valamint tolmácsolási tevékenységet végez, és alkalmanként nyelvvizsgára felkészítés céljából vállal tanítványokat is. A kibocsátott számlák összege havonta változik, a munkák megoszlása miatt előfordulhatnak olyan hónapok is, amikor egyáltalán nem bocsát ki számlát.
Részlet a válaszából: […] ...az egyik legfőbb előnye – pontosan az egyszerűsége. Ennél az adózási formánál nem kell "bajlódni" a tevékenységből származó jövedelem különböző bonyolult számításokkal történő megállapításával, és az elszámolás nem is igényel különösebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Kellett volna átlagolni a járulékalapot annak a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a jövedelme 2017 első 6 hónapjában nem érte el a minimálbér összegét, így a járulékokat a főállású egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint fizette meg, a második félévben realizált jövedelme viszont a minimálbér többszöröse volt, amely után teljes összegben megfizette a járulékokat? Összességében így sokkal több járulékot fizetett, mint amennyit az egész évben ténylegesen keletkezett jövedelme után kellett volna.
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott százalékának, akkor ez utóbbi a járulékok alapja; amennyiben meghaladja a kötelező minimumot, akkor pedig a tényleges jövedelem. Ebből adódóan elvileg az is előfordulhat, hogy valaki január hónapban az éves minimumnak megfelelő összeg után lerója az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.