Találati lista:
1. cikk / 749 Családi adókedvezmény egyetemista gyermek után
Kérdés: Egy- vagy kétgyermekes szülőnek mi-nő-sül a családi kedvezményre való jogosultság szempontjából az a munkavállaló, aki a családi kedvezmény nyilatkozatában bejelölt egy kedvezményezett eltartott és egy eltartott gyermeket, akiről kiderült, hogy nappali tagozatos egyetemista, jövedelme nincs? Jogosult lehet a munkavállaló a havi 80.000 forintos adókedvezményre?
2. cikk / 749 Munkavégzés nagyszülői GYES mellett
Kérdés: Dolgozhat továbbra is a több mint 20 éve fennálló munkaviszonyában egy nagyszülő, aki 2026. február 16-tól igénybe kívánja venni az unokája után a gyermekgondozást segítő ellátást?
3. cikk / 749 Tartós megbízási jogviszony
Kérdés: Be kell jelenteni tartós megbízási jogviszonyban biztosítottként egy kft. 0 forintos megbízási díjjal foglalkoztatott ügyvezetőjét annak ellenére, hogy másutt teljes munkaidős főállása van? Ebben az esetben is meg kell fizetni a járulékokat a minimálbér 30 százaléka után? Be kell jelenteni a cég által folyamatosan foglalkoztatott 4 fő megbízottat, akiknek egyébként a díjazása nem éri el a minimálbér 30 százalékát? A továbbiakban ezek a munkavállalók is biztosítottá válnak az új szabályozások alapján?
4. cikk / 749 Családi pótlék háztartásból kikerült gyermek után
Kérdés: Továbbra is jogosult a családi pótlékra az édesapa abban az esetben, ha a bírósági ítélet alapján nála elhelyezett gyermeket az édesanya magához vette oly módon, hogy elvitte az iskolából? Az apa rendőrségi feljelentést tett.
5. cikk / 749 Többes jogviszonyú kisadózó vállalkozó
Kérdés: Hogyan érinti az egyéni vállalkozó kisadózói jogviszonyát, ha az édesapjától örökölt egy egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságot, amelyben az ügyvezetést heti 2 órás munkaviszonyban látja el a minimálbér arányos részének megfelelő munkabér ellenében, és emellett egy betéti társaságban rendelkezik egy heti 20 órás munkaviszonnyal is? Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a kft.-ben a heti kétórás munkaviszony alapján?
6. cikk / 749 GYET-ben részesülő átalányadózó egyéni vállalkozó
Kérdés: Meg kell fizetnie a minimálbér szerinti járulékokat egy 3 gyermeket nevelő, gyermeknevelési támogatásban részesülő átalányadózó egyéni vállalkozónak abban a negyedévben, amikor nincs bevétele? Kell a minimálbér szerinti járulékokat fizetnie, ha a tárgynegyedévben van ugyan bevétele, de az pl. csupán 100.000 forint? Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik, ha az éves göngyölített bevétele eléri a rá vonatkozó mentesített értékhatárt?
7. cikk / 749 Családi pótlék méltányosságból
Kérdés: Jogosult lehet valamilyen méltányossági ellátásra a szülő abban az esetben, ha kapott egy visszafizetésre kötelező határozatot, ami szerint a családi pótlékot jogalap nélkül vette fel, mert gyermeke már hosszabb ideje kikerült a háztartásából, és ezt nem jelentette be a megállapító szerv felé? Az ellátásra jogosult szülő egyedül neveli a gyermekét, jelenleg súlyos beteg, ezért dolgozni nem tud, az ellátás visszafizetését jelenleg semmilyen módon nem tudja megoldani.
8. cikk / 749 Többes jogviszonyú átalányadózó egyéni vállalkozó
Kérdés: Hogyan alakul egy heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkező átalányadózó egyéni vállalkozó járulék- és adófizetési kötelezettsége?
9. cikk / 749 Kisadózó egyéni vállalkozó alkalmazottja, táppénzjogosultsága
Kérdés: Milyen jogviszonyban tudná a legkisebb járulékteherrel foglalkoztatni egy Kata-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó kutyakozmetikusként azt az őstermelő hölgyet, akinek az őstermelésből származó bevétele körülbelül évi 600.000 forint? A leendő munkavállaló háromgyermekes édesanya, és egy gyermek után még családi pótlékra jogosult. Hogyan befolyásolja a foglalkoztatás az őstermelői járulékfizetését? Jogosult lehet 5 nap táppénzre a kisadózó egyéni vállalkozó?
10. cikk / 749 Csapatépítő tréningen történt baleset minősítése
Kérdés: Üzeminek minősíthető egy munkavállaló csapatépítő tréningen elszenvedett balesete, amin nem volt kötelező a részvétel? A tréning limitált létszámban került meghirdetésre, a megvalósításra egy rendes munkanapon került sor, csak az volt ott, aki szeretett volna ott lenni, és éppen rá is ért. A munkáltató munkavédelmi szakembere nem ismerte el munkabalesetnek.
