Nyugdíjkorhatárt betöltött, rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Változatlanul biztosítottnak minősül, azaz terheli a járulékfizetési kötelezettség azt a munkavállalót, aki jelenleg rokkantsági ellátásban részesül, 2025. április 29-én betöltötte a nyugdíjkorhatárát, de nem igényelte az öregségi nyugdíjat? Munkajogi értelemben tekinthető nyugdíjasnak a dolgozó, azaz könnyebben felmondhat számára a munkaadó, és nem illeti meg végkielégítés?
Részlet a válaszából: […] Viszonylag gyakori eset, hogy a rokkantsági ellátásában részesülő személy – noha jogosult lenne öregségi nyugellátásra – nem érvényesíti a nyugdíjjogosultságát, mert számára a rokkantsági ellátás összege kedvezőbb.Ebben az esetben betöltött öregségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.

Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmény betéti társaság beltagja után

Kérdés: Továbbra is élhet a szociálishozzájárulási-adó-kedvezménnyel a foglalkoztató betéti társaság a járműtakarító (9114 FEOR) munkakörben foglalkoztatott beltagja után, aki 2025. május 1-jétől ugyanazon a munkakörön belül az ügyvezetői teendőket is ellátja? Be kell nyújtani ebben az esetben a ’T1041-es nyomtatványt?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben vélhetően a Szocho-tv. 10. szakasza szerinti szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezményről van szó.A szakasz (1) bekezdése alapján a kifizető adókedvezményt vehet igénybe a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.

Átalányadózó mezőgazdasági őstermelő szociális hozzájárulási adója

Kérdés: Valóban nem vonatkozik a szociális-hozzájárulásiadó-mentesség arra a biztosított átalányadózó mezőgazdasági őstermelőre, aki nem rendelkezik ezzel a jogállással, vagy más okból nem tekinthető az adó alanyának az év minden napján, annak ellenére, hogy a bevétele egyébként a minimálbér ötszöröse alatt van? Meg kell fizetni a minimálbér után a szociális hozzájárulási adót ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 7. §-ának (2) bekezdése rögzíti, hogy az átalányadózást választó biztosított mezőgazdasági őstermelő havi szociálishozzájárulásiadó-alapja a minimálbér vagy a Tbj-tv. 41. §-ának (4) bekezdése szerinti, a magasabb összegű társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.

Heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező társas vállalkozó

Kérdés: Mentesül a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól az a társas vállalkozó, aki heti 36 órás munkaviszonyt létesít egy diákszövetkezettel?
Részlet a válaszából: […] A válasz egyértelmű igen, sőt adott esetben „többszörösen” is.Egyrészt a Tbj-tv. 42. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a társas vállalkozó mentesül a minimumkötelezettség alól, amennyiben legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll. E...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.

Munkavégzés külföldi foglalkoztató részére

Kérdés: Hogyan kell bejelentenie és megfizetnie a társadalombiztosítási járulékot Magyarországon a külföldi munkáltatónak abban az esetben, ha egy magyar állampolgárságú, Magyarországon bejelentett lakhellyel rendelkező magánszemély a magyarországi heti 30 órás munkaviszonya mellett Horvátországban is létesített egy heti 20 órás munkaviszonyt?
Részlet a válaszából: […] A kettős biztosítás tilalma miatt a horvát munkáltatónak valóban Magyarországon kell eleget tennie a társadalombiztosítással összefüggő bejelentési, bevallási és fizetési kötelezettségeinek.A Tbj-tv. 6. §-ának (3) bekezdése értelmében biztosított az a természetes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.

Pénzbeli ellátásra nem jogosult kismama biztosítása

Kérdés: Szünetel a biztosítása annak a kismamának, aki szülési szabadságon van, de CSED-re és GYES-re sem jogosult? A kérdés azért merült fel, mert a Tbj-tv. biztosítás szünetelésére vonatkozó szabályozása nem említ szülési szabadságot, fizetés nélküli szabadság megfogalmazást alkalmaz, amely alatt, ha CSED-folyósítás történik, akkor nem szünetel a biztosítás.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 127. §-ának (1) bekezdése értelmében az anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult azzal, hogy ebből két hetet köteles igénybe venni. A szülési szabadság idejére a kismamát csecsemőgondozási díj illeti meg, de csak akkor, ha az egyéb feltételek is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.

Szünetelő egyéni vállalkozás beszámítása biztosítási előzményként

Kérdés: Beszámítható az egyéni vállalkozás szüneteltetése előtt szerzett biztosítási jogviszony a szüneteltetés után létrejött munkaviszonyban fennálló keresőképtelenség idejére járó táppénzjogosultság számítása során az alábbi esetben? A munkavállaló 2025. január 2-án létesített munkaviszonyt jelenlegi munkáltatójánál, 2025. január 9-én megbetegedett, és azóta is folyamatosan keresőképtelen. 15 munkanapra megtörtént a betegszabadság folyósítása, majd a fennálló biztosítási idejére tekintettel 2025. január 30-tól február 26-ig 50 százalékos táppénzt kapott a minimálbér alapulvételével. A munkavállaló belépéskor azt nyilatkozta, hogy nincs tb-kiskönyve, így a munkáltatónak nem volt tudomása a biztosítási előzményről. Miután a munkavállaló szóbeli tájékoztatást kapott, hogy további táppénzre nem jogosult a biztosítási idő hiánya miatt, bejelentette a munkáltatónak, hogy ügyvédként hosszú ideje egyéni vállalkozó, amit 2024. december 31. óta szüneteltet. A NAV-tól lekért folyószámla-kivonat szerint 2023–2024. évekre megfizette a társadalombiztosítási járulékot. Figyelembe vehető ez alapján biztosítási előzményként az egyéni vállalkozás időszaka?
Részlet a válaszából: […] Táppénz a biztosítási jogviszony fennállásának tartama alatt a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban a táppénzre való jogosultság első napját közvetlenül megelőző, Eb-tv. 48/A. §-ának (1) bekezdése szerinti folyamatos biztosítási időszak alatt a Tbj-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.

Üzemi baleset minősítése munkahelyi rendbontás esetén

Kérdés: Mi minősül munkahelyi rendbontásnak az üzemi baleset elbírálása során? A szóváltás is beletartozik? Hogyan kell elbírálni azt az esetet, ha két munkavállaló szóváltásba keveredik, az egyikük el akarja hagyni a helyszínt, viszont a másik a karjánál fogva megrántja, ami által a távozni kívánó munkavállalónak orvos által igazolt sérülése keletkezett, és keresőképtelen állományba került? A munkavédelem munkabalesetként kezeli az esetet? Üzemi balesetnek minősíthető ez alapján az eset?
Részlet a válaszából: […] Az Mvt. értelmében munkabalesetnek az a baleset minősül, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől, időpontjától és a sérült munkavállaló közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.

Résztáppénzes nap

Kérdés: Jogosult táppénzre a keresőképtelenség első napjára egy 6 havi munkaidőkeretben, 12 órás beosztással foglalkoztatott munkavállaló abban az esetben, ha éjszakai munkára volt beosztva 2025. március 10-e 18.00 órától 2025. március 11-e reggel 06.00 óráig, amit el is végzett, de március 11-én este 18.00 órakor már nem tudta felvenni a munkát betegség miatt? A munkavállaló az elvégzett 6 órára járó munkabérét megkapta.
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 47. §-a taglalja, hogy mely napokra jár és mely napokra nem jár táppénz. A hivatkozott jogszabály (2) bekezdésének b) pontjában foglaltak értelmében nem jár táppénz a táppénzre való jogosultság első napjának azon részére, amely alatt a biztosított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.

Táppénz visszafizetése visszamenőleges nyugdíjazás miatt

Kérdés: Felróható a munkavállalónak az ellátás felvétele, azaz vissza kell vonni a kifizetett táppénzellátást a munkavállalótól a következő esetben? Egy 1957-ben született ukrán állampolgárságú, Magyarországon nemzeti letelepedési engedéllyel rendelkező biztosított munkavállaló 2024. szeptember 30-tól 2024. október 17-ig keresőképtelenségére tekintettel táppénzben részesült, melynek összegét 2024. október 24-én a kifizetőhely kiutalta. A munkavállaló 2025. február 6-án öregségi nyugdíj igénylésére irányuló kérelmet terjesztett elő a kormányhivatalnál, amely 2025. február 24-én kelt határozatával megállapította a nyugellátást visszamenőlegesen 2024. július 26-ától. A határozatot a dolgozó 2025. április 1-jén nyújtotta be a munkáltató részére. Mi a kifizetőhely helyes eljárása ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Valóban, a jogalap nélkül felvett ellátást (táppénz) a kifizetéstől számított 90 napon belül köteles az ellátást felvevő visszafizetni. Ebben az esetben még nem kell vizsgálni, hogy az ellátás felvétele felróható-e a részére [Eb-tv. 66. § (1) és (1a) bekezdései]. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.
1
2
3
648