Rokkantsági ellátásban részesülő átalányadózó egyéni vállalkozó táppénze

Kérdés: Hogyan alakul a közteherfizetési kötelezettsége, illetve a táppénzjogosultsága annak a főfoglalkozású egyéni vállalkozónak, aki kifizető felé történő számlázás miatt elvesztette korábbi kisadózói státuszát, és 2025. április 6-tól átalányadózóként dolgozik tovább? Az érintett 2025. február 1-től visszamenőlegesen rokkantsági ellátást kap a június hónapban született komplex felülvizsgálat alapján, amely „C” kategóriába sorolta. A vállalkozó 2025. április 20-tól keresőképtelen, táppénzellátást kap.
Részlet a válaszából: […] ...esetben – e szabály alkalmazásával – 2025. április 5-én ért véget a vállalkozó kisadózói jogviszonya, és április 6-tól átalányadózó egyéni vállalkozóként folytatja tevékenységét.Az érintett február 1-jétől rokkantsági ellátásban részesül....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Mezőgazdasági őstermelő szociálishozzájárulásiadó-alapja

Kérdés:

Hogyan alakul a 2025. évi szociálishozzájárulásiadó-alapja annak az átalányadózó mezőgazdasági őstermelőnek, akinek a 2024. évi bevétele elérte az éves minimálbér összegét, nagy valószínűséggel ebben az évben is eléri, és önkéntes döntése alapján havi 350 ezer forintos járulékalap után fizet járulékot? Az érintett őstermelő 2025. szeptember 1-jétől munkaviszonyt létesít.

Részlet a válaszából: […] ...a gyakorlatban azt jelenti, hogy az év folyamán (hacsak bevétele nem haladja meg az éves minimálbér 10-szeresét, és így elveszíti az átalányadózásra való lehetőséget) további szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség bizonyosan nem terheli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 2.

Rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozó

Kérdés:

Az első két negyedévi magas járulékalapra és a rokkantsági ellátásra tekintettel, hogyan alakul a III. negyedévi járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége egy átalányadózó egyéni vállalkozónak, aki I. és II. negyedévben folyamatosan táppénzben részesült, viszont alkalmazottai révén bevételt szerzett, amiből közel 9 milliós adóalapja, illetve – a 6×290.800 forint kedvezmény levonása után – egészen pontosan 6.868.400 forint szja-köteles jövedelme keletkezett? A vállalkozó július 1-jétől rokkantsági ellátásban részesül, és a továbbiakban már nincs táppénzen. Úgy tűnik, hogy a III. negyedévben csak 1-2 százezer forintos bevétele lesz, tehát szja-köteles jövedelme bőven alatta marad a minimálbérnek.

Részlet a válaszából: […] A kérdésben foglaltak alapján a vállalkozónak az első két negyedévben – mivel táppénzben részesül – nem volt minimumjárulék-fizetési kötelezettsége, ennek megfelelően a járulékalapja a tényleges szja-köteles jövedelme volt, egészen pontosan a 6.868.400 forint, és ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 12.

Korhatár előtti ellátásban részesülő többes jogviszonyú vállalkozó

Kérdés:

Kell arányosítani a kereseti korlátot abban az esetben, ha egy átalányadózó egyéni vállalkozó, aki egyben egy kft. tulajdonosa is, 2025. május 2-től korhatár előtti ellátásban részesül? Végezhet munkát a tulajdonos a kft.-ben egyszerűsített foglalkoztatás keretében, és ha igen, akkor a keresete, illetve a részére kifizetett osztalék beleszámít a kereseti korlátba?

Részlet a válaszából: […] A Keny-tv. 11. §-ának (1) bekezdése értelmében, ha a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban áll, és az általa fizetendő társadalombiztosítási járulék alapja meghaladja a tárgyév...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 22.

Átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Van valamilyen lehetősége magasabb összegű járulékfizetésre egy főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak, akinek a költséghányada az eddigi 60 százalékról 80 százalékra nőtt, így csökkent a járulékalapja? A vállalkozó nyugdíj előtt áll, ezért szeretne magasabb összegű járulékot fizetni.
Részlet a válaszából: […] ...átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapját a Tbj-tv. 40. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint kell meghatározni.E szerint az őt havonta terhelő társadalombiztosítási járulék alapja az év elejétől (a biztosítási jogviszony keletkezésétől)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Szociálishozzájárulásiadó-fizetési felső határ

Kérdés: Hogyan kell eljárni a szociális hozzájárulási adó felső határának számítása során abban az esetben, ha egy kft. tagja nagy összegű osztalékot vesz ki, és a tag egyidejűleg átalányadózó egyéni vállalkozóként is működik? Figyelembe vehető az átalányadózó egyéni vállalkozó jövedelme ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...során a törvény 1. §-ának (1)–(3) bekezdése szerinti jövedelmeket lehet csökkentő tényezőként figyelembe venni.Ez az átalányadózó egyéni vállalkozó tekintetében a személyijövedelemadó-köteles jövedelmét, azaz a bevételének a költséghányaddal és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Átalányadózó mezőgazdasági őstermelő szociális hozzájárulási adója

Kérdés: Valóban nem vonatkozik a szociálishozzájárulásiadó-mentesség arra a biztosított átalányadózó mezőgazdasági őstermelőre, aki nem rendelkezik ezzel a jogállással, vagy más okból nem tekinthető az adó alanyának az év minden napján, annak ellenére, hogy a bevétele egyébként a minimálbér ötszöröse alatt van? Meg kell fizetni a minimálbér után a szociális hozzájárulási adót ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...Szocho-tv. 7. §-ának (2) bekezdése rögzíti, hogy az átalányadózást választó biztosított mezőgazdasági őstermelő havi szociálishozzájárulásiadó-alapja a minimálbér vagy a Tbj-tv. 41. §-ának (4) bekezdése szerinti, a magasabb összegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.

Átalányadózó egyéni vállalkozó biztosítása házi őrizet alatt

Kérdés: Hogyan kell eljárni annak az átalányadózó egyéni vállalkozónak az esetében, aki ellen büntetőeljárás indult, nyomkövetőt kapott, és nem hagyhatja el a lakását, de a tevékenységét (honlapkészítés) otthonából is tudja folytatni, így bevétele is keletkezik? Valóban szünetel a biztosítás az eljárás időszaka alatt? Hogyan tud eleget tenni a közteherfizetési kötelezettségeinek ebben az esetben a vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 40. §-a (4) bekezdésének e) pontja, illetve a Szocho-tv. 9. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében a fogva tartott egyéni vállalkozó mentesül a havi minimálisjárulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség alól.A Tbj-tv. 4. és 6. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Tevékenységét szüneteltető átalányadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Adott egy átalányadózó egyéni vállalkozó, aki tevékenységét 2024. december 10-től szünetelteti, ezért a beadott 2458-as bevallásban október 1-jétől december 9-ig megállapította a járulékalapot. A bevallás hibásnak bizonyult, a NAV szerint a szüneteltetés teljes hónapjára meg kell fizetni a járulékot, azaz december 31-éig. Valóban fizetnie kell a szünetelő egyéni vállalkozónak, vagy ez csak az átalányadósokra vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben vázolt helyzetre vonatkozó előírás 2024. január 1-jétől módosult, és a 2024. január 1-jétől kezdődő szüneteltetések esetében már az alábbiak szerint kell a járulékfizetést megállapítani.A Tbj-tv. 40. §-a (4) bekezdésének f) pontja értelmében az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Államvizsgát tett egyéni vállalkozó járuléka

Kérdés: Átalányadózóként mikortól kötelezett minimumjárulék fizetésére egy egyéni vállalkozó, aki nappali tagozatos egyetemi hallgató volt, és 2025. január 15-én sikeres államvizsgát tett?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 42. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint az egyéni vállalkozó mentesül a minimumkötelezettség alól abban az esetben (is), ha a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.
1
2
3
…
18