10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Munkaviszony létrejötte e-mailen
Kérdés: Létrejön a munkaszerződés abban az esetben, ha a munkáltató elküldi az ajánlatot e-mailen a munkavállalónak, és a munkavállaló e-mailen elfogadja azt?
2. cikk / 10 Munkaviszony visszamenőleges megszüntetése
Kérdés: Hogyan szüntethető meg jogszerűen a munkavállaló munkaviszonya, illetve hogyan kell elszámolni a szabadságot az alábbi esetben? Egy 2009. június hóban megvásárolt betéti társaságnak 2007. november 1-jétől volt egy főfoglalkozású alkalmazottja, az eladó felesége, aki 2008. május 24-én szült, és a társaság értékesítésének időpontjában GYED-ben részesült, majd 2011. május 24-ig GYES-t kapott. A cég új tulajdonosainak erről nem volt tudomása, a vásárlás során "0"-s igazolást kértek, amit meg is kaptak. A betéti társaság 2008. november és 2009. június között nem küldte be a 08-as jelű bevallásokat. Az érintett munkavállaló a GYES lejártát követően bejelentkezett egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére, nyilvántartásba vétele megtörtént, azóta is fizeti a közterhet, és most kérte munkaviszonya visszamenőleges megszüntetését 2011. május 24-i dátummal.
3. cikk / 10 Személygépkocsi-használat költségei
Kérdés: Köteles-e a munkáltató a munkaköri feladatok ellátásával összefüggésben felmerült személygépkocsi-használat költségeit megtéríteni a munkavállalónak, illetve a költségek megtérítését kötheti-e ahhoz a feltételhez, hogy a munkavállaló által használt személygépjármű a munkavállaló tulajdonában álljon? A munkáltató köteles-e a munkavállalónak a munkába járással összefüggésben felmerült személygépkocsi-használat költségeit megtéríteni? A munkavállaló munkaköri feladatainak ellátásához szükséges a személygépjármű használata, a munkáltató a munkaviszony létesítésének egyik feltételeként határozta meg, hogy a munkavállaló személygépkocsival, illetve személygépkocsi használatával rendelkezzen.
4. cikk / 10 Próbaidő közalkalmazott közszolgálati jogviszonyba történő áthelyezése esetén
Kérdés: Kötelező-e a kinevezésben próbaidő kikötése abban az esetben, ha egy közalkalmazott áthelyezés keretében közigazgatási szervnél közszolgálati jogviszonyt kíván létesíteni?
5. cikk / 10 Németországba kiküldött munkavállalók jelenléti íve, bérszámfejtése
Kérdés: Hogyan kell vezetni a jelenléti ívet azoknak a munkavállalóknak az esetében, akiket belföldi munkáltatójuk Németországba küld kiküldetésbe, amelynek időtartama nem éri el a 183 napot? Hogyan kell figyelembe venni azokat a napokat, amelyek Magyarországon fizetett ünnepnek minősülnek, de Németországban nem, vagy fordítva?
6. cikk / 10 Részmunkaidő figyelembevétele szolgálati időként
Kérdés: Milyen mértékben számít be a nyugdíjazáshoz szükséges szolgálati időbe a napi 6, heti 30 órás munkaviszony?
7. cikk / 10 Keresőképtelenség igazolásának megtagadása
Kérdés: Kihez fordulhat a munkáltató, illetve milyen szankció alkalmazása lehetséges az alábbi esetben? Egy közalkalmazott 2008. február 18-tól táppénzes állományba került, keresőképtelenségének igazolását a 2008. február 18-tól március 9-ig terjedő időtartamra leadta, mely szerint tovább keresőképtelen. Az igazolás alapján 15 nap betegszabadság kifizetésre került részére, valamint, mivel március 8-tól táppénzre jogosult, igazolását a foglalkoztatói igazolással az Egészségbiztosítási Pénztár felé továbbította a cég. A munkavállaló ezután a munkáltató többszöri megkeresése ellenére sem adott le több orvosi igazolást.
8. cikk / 10 Munkavállaló terhessége
Kérdés: Terhességének mely stádiumában köteles a munkavállaló tájékoztatni a munkáltatót állapotáról? A terhesség igazolásaként kérhető-e és elegendő-e a terhességi kiskönyv felmutatása? Kérheti-e a munkáltató, illetve kötelezheti-e a munkavállalót, hogy a beosztásából adódó munkafolyamatokat és tapasztalatokat írásban dokumentáltan adja át a munkáltatónak, segítségként az utánpótlás felkészítéséhez?
9. cikk / 10 Adatvédelem
Kérdés: Milyen adatvédelmi szabályokat kell betartani a nyilvántartás és az adatszolgáltatás során?
10. cikk / 10 Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagdíj
Kérdés: Amennyiben a munkáltató úgy határoz, hogy a munkavállalója javára önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetéseket teljesít, akkor minden munkavállalója számára kell fizetnie, vagy lehetséges csak egyes munkavállalóknak? Ha mindenkinek fizetni kell, lehet különböző összeg, vagy a hozzájárulásnak egységesnek kell lennie? Mi minősül adománynak? Felveheti-e a munkavállaló egy összegben? Milyen gyakorisággal lehet adni? Milyen adó-, illetve járulékkötelezettség terheli? Azonosnak kell-e lenniük az egyes munkavállalóknak adott összegeknek?
