Munkaviszony visszamenőleges megszüntetése

Kérdés: Hogyan szüntethető meg jogszerűen a munkavállaló munkaviszonya, illetve hogyan kell elszámolni a szabadságot az alábbi esetben? Egy 2009. június hóban megvásárolt betéti társaságnak 2007. november 1-jétől volt egy főfoglalkozású alkalmazottja, az eladó felesége, aki 2008. május 24-én szült, és a társaság értékesítésének időpontjában GYED-ben részesült, majd 2011. május 24-ig GYES-t kapott. A cég új tulajdonosainak erről nem volt tudomása, a vásárlás során "0"-s igazolást kértek, amit meg is kaptak. A betéti társaság 2008. november és 2009. június között nem küldte be a 08-as jelű bevallásokat. Az érintett munkavállaló a GYES lejártát követően bejelentkezett egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére, nyilvántartásba vétele megtörtént, azóta is fizeti a közterhet, és most kérte munkaviszonya visszamenőleges megszüntetését 2011. május 24-i dátummal.
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló munkát nem végez, az érintett munkáltatótól az érintett munkavállaló munkabérben, illetve egyéb munkabér jellegű díjazásban nem részesül.A rendelkezésre álló adatok, valamint a fentiekben ismertetett és részletezett jogszabályi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 12.

Németországba kiküldött munkavállalók jelenléti íve, bérszámfejtése

Kérdés: Hogyan kell vezetni a jelenléti ívet azoknak a munkavállalóknak az esetében, akiket belföldi munkáltatójuk Németországba küld kiküldetésbe, amelynek időtartama nem éri el a 183 napot? Hogyan kell figyelembe venni azokat a napokat, amelyek Magyarországon fizetett ünnepnek minősülnek, de Németországban nem, vagy fordítva?
Részlet a válaszából: […] ...kiküldetésben dolgozó magyar munkavállaló isfoglalkoztatható e napon, természetesen azzal, hogy a munkaszüneti napontörténő munkavégzés díjazására vonatkozó Mt.-szabályok szerint kell erre anapra a munkabért fizetni [Mt. 149. § (1)-(2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 28.

Részmunkaidő figyelembevétele szolgálati időként

Kérdés: Milyen mértékben számít be a nyugdíjazáshoz szükséges szolgálati időbe a napi 6, heti 30 órás munkaviszony?
Részlet a válaszából: […] ...Tny-tv. rendelkezése szerint a biztosítottnak biztosításikötelezettséggel járó jogviszonya keretében elért nyugdíjjárulék-alapot képezőkeresete, jövedelme a minimálbérnél kevesebb, akkor a biztosítási időnek csakaz arányos időtartama vehető szolgálati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 10.

Keresőképtelenség igazolásának megtagadása

Kérdés: Kihez fordulhat a munkáltató, illetve milyen szankció alkalmazása lehetséges az alábbi esetben? Egy közalkalmazott 2008. február 18-tól táppénzes állományba került, keresőképtelenségének igazolását a 2008. február 18-tól március 9-ig terjedő időtartamra leadta, mely szerint tovább keresőképtelen. Az igazolás alapján 15 nap betegszabadság kifizetésre került részére, valamint, mivel március 8-tól táppénzre jogosult, igazolását a foglalkoztatói igazolással az Egészségbiztosítási Pénztár felé továbbította a cég. A munkavállaló ezután a munkáltató többszöri megkeresése ellenére sem adott le több orvosi igazolást.
Részlet a válaszából: […] ...ellátásra, hanem betegszabadságra válikjogosulttá. A betegszabadság idejére járó ellátást – a közalkalmazott távollétidíjának 80 százalékát – nem a társadalombiztosítás, hanem a munkáltató köteleskifizetni. A közalkalmazott keresőképtelenségét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 8.

Adatvédelem

Kérdés: Milyen adatvédelmi szabályokat kell betartani a nyilvántartás és az adatszolgáltatás során?
Részlet a válaszából: […] ...egészségbiztosítási, a nyugdíj-biztosítási és amagánnyugdíjrendszer működése érdekében létrehozott egységes nyilvántartástartalmazza a befizetések beszedéséhez és az ellátások megállapításáhozszükséges adatokat.Egységes társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 30.

Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagdíj

Kérdés: Amennyiben a munkáltató úgy határoz, hogy a munkavállalója javára önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetéseket teljesít, akkor minden munkavállalója számára kell fizetnie, vagy lehetséges csak egyes munkavállalóknak? Ha mindenkinek fizetni kell, lehet különböző összeg, vagy a hozzájárulásnak egységesnek kell lennie? Mi minősül adománynak? Felveheti-e a munkavállaló egy összegben? Milyen gyakorisággal lehet adni? Milyen adó-, illetve járulékkötelezettség terheli? Azonosnak kell-e lenniük az egyes munkavállalóknak adott összegeknek?
Részlet a válaszából: […] ...reformja részének is tekinthető. A szervezeti forma jogszabályi kereteit elsősorban az Öpt. tartalmazza, amely a kiegészítő nyugdíjpénztárt a pénztárak egyik típusaként határozza meg. Az Öpt. általános szabályként előírja, hogy a munkáltatói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.