2 cikk rendezése:
1. cikk / 2 Rokkantsági ellátás összegének csökkentése
Kérdés: Van értelme a fellebbezésnek az alábbi esetben? 2010 óta rokkantsági ellátásban részesülő 90 százalékos egészségkárosodott férfi Magyarországról és Romániából is kapja a szolgálati idejének megfelelő ellátást, tekintettel arra, hogy mindkét helyen dolgozott. Az ellátás elbírálása során a magyar nyugdíjfolyósító hivatalból kérte a román féltől az arányos részt az ottani 9 év munkaviszony alapján. Az évek során több alkalommal is felülvizsgálták az állapotát az orvosi leletei és egyéb iratai alapján, mert az állapota nem tette lehetővé a személyes megjelenést. A?legutóbbi, 2019. április hónapban lezajlott felülvizsgálat során a 2015. évben megállapított rokkantsági ellátás összegéből levonták a román nyugellátás összegét, és ezt állapították meg új ellátási összegként, valamint tájékoztatták az érintettet, hogy a korábban jogtalanul felvett ellátást vissza kell fizetnie.
2. cikk / 2 Balesetitáppénz-jogosultság új munkáltató esetén
Kérdés: Jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2015. szeptember hónaptól áll közalkalmazotti jogviszonyban egy költségvetési szervnél, és 2018. augusztus hónapban keresőképtelen állományba került, amely az orvos által kiadott igazolás szerint "1" kódú, azaz üzemi baleset következtében keletkezett? A munka-vállaló a korábbi munkahelyén szenvedett munkahelyi balesetet 2015. év elején, és ennek következtében több hónapig orvosi kezelés alatt állt. Kiterjed a keresőképtelenséget igazoló háziorvos szakmai kompetenciája arra, hogy szakmailag állást foglaljon abban, hogy az érintett munkavállaló jelen egészségi állapota összefüggésben áll-e a 3 évvel korábban történt üzemi balesettel, és ezért ő balesetitáppénz-ellátásra válik jogosulttá? Ha igen, milyen orvosi iratok, adatok alapján állapíthatja meg ezt? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha megkérdőjelezi az üzemibalesetitáppénz-jogosultságot, illetve a háziorvos döntését? A MÁK tájékoztatása szerint a kifizetett baleseti táppénz a jelenlegi munkáltató költségvetését terheli. Valóban meg kell térítenie az ellátást a jelenlegi munkáltatónak annak ellenére, hogy a baleset az előző foglalkoztatónál következett be, az érintett munkavállaló nem is tájékoztatta a munkáltatóját korábbi munkabalesetéről, illetve az előzetes és a munkaviszony alatt későbbiekben lefolytatott időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat az egészségi állapotát a betöltött munkakörére alkalmasnak ítélte meg? Amennyiben nem kell megtéríteni a teljes összeget, fennáll ebben az esetben a munkáltató megtérítési kötelezettsége a táppénz egyharmadának megfelelő összegre?