145 cikk rendezése:
81. cikk / 145 Társadalombiztosítási ellátások előlege
Kérdés: Valóban kell előleget fizetnie a kifizetőhelynek a társadalombiztosítási ellátásokra, ha határidőre nem tudja folyósítani a teljes összeget? Milyen összegű előleget kell fizetni ebben az esetben?
82. cikk / 145 Hitel törlesztéséhez nyújtott munkáltatói támogatás minősítése
Kérdés: Helytálló-e a Társadalombiztosítási Levelek 176. számában megjelent 3017. számú kérdésre adott válasz, azaz adóterhet nem viselő járandóságként értelmezhető-e a már akár évekkel ezelőtt is, hitelintézettel megkötött lakáscélú hitelszerződés alapján fennálló hitel törlesztéséhez nyújtott munkáltatói támogatás?
83. cikk / 145 1953-ban született nő korhatár előtti ellátása
Kérdés: Megszüntetheti-e a rokkantsági ellátását egy 1953. augusztus 28-án született nő, aki 2010. február 1-jétől rokkantnyugdíjban részesül, ami 2012 decemberében lejár, 40 év 275 nap szolgálati idővel rendelkezik, és 2012. szeptember 1-jétől előrehozott öregségi ellátást kíván igényelni? Ha igen, mi ennek a módja? Lehet-e kevesebb az előrehozott öregségi ellátás a mostani rokkantsági ellátásnál? Vállalhat munkát az előrehozott öregségi ellátás mellett?
84. cikk / 145 Egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozó munkavállaló oktatási költségei
Kérdés: Kifizetheti-e egy cég az egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozó munkavállaló részére a C és E kategóriás jogosítvány megszerzésének oktatási költségeit, ha később levonja a béréből? Hogyan oldható meg? Keletkezik-e valamilyen kötelezettsége a cégnek, illetve a munkavállalónak ebben az esetben?
85. cikk / 145 Túlvont járulékok visszafizetése
Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve mit kell tennie a foglalkoztatottnak abban az esetben, ha tévedésből a járulékfizetési felső határ elérése után is történt járuléklevonás? Hogyan kaphatja vissza a munkavállaló a túlvont járulékokat? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha több különböző foglalkoztatónál történtek a levonások?
86. cikk / 145 Követelés értékesítésének közterhei
Kérdés: Milyen illeték-, szja- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezne a magánszemélynek, illetve a kifizetőnek abban az esetben, ha egy kft.-vel szemben fennálló követelését eladná egy másik kft.-nek, amelynek szintén van egy követelése ugyanazzal a céggel szemben, és amelynek a magánszemély a tagja?
87. cikk / 145 Külföldön élő igénylő családi pótléka
Kérdés: Milyen következményei lehetnek annak, ha egy évek óta külföldön dolgozó és élő szülő most vette észre, hogy a gyermeke után folyamatosan kapja a családi pótlékot a folyószámlájára? Az elmúlt időszakban sem iskolalátogatási, sem egyéb igazolást nem kértek tőle. Felelőssé tehető-e az igénylő a hibáért, vagy nem is történt hiba?
88. cikk / 145 Jogalap nélkül felvett GYES visszafizetése
Kérdés: Helyesen értelmezi-e a határozatot az a kismama, aki GYES-ben részesült, majd amikor megszületett a legkisebb gyermeke, GYED-et igényelt, és a Magyar Államkincstártól kapott határozat alapján úgy gondolja, hogy a többletként kiutalt GYES összegét nem neki, hanem az egészségbiztosítási pénztárnak kell visszafizetnie? Valóban előfordulhat-e ez a helyzet?
89. cikk / 145 Korengedményes nyugdíj átváltása öregségi nyugdíjra
Kérdés: Kérheti-e a munkáltató, hogy a munkavállalója részére megállapítsák a nők részére járó kedvezményes nyugdíjat abban az esetben, ha megállapodást kötöttek korengedményes nyugdíjra a 2010. szeptembertől 2011. októberig terjedő időszakra, és a munkáltató már eleget is tett fizetési kötelezettségének? A munkavállaló 2011. január 1-jétől jogosult lenne az öregségi nyugdíjra, ezért a munkáltató vissza szeretné kapni a már befizetett összeget.
90. cikk / 145 Társadalombiztosítási kifizetőhely létrehozása
Kérdés: Milyen bejelentési kötelezettségei, illetve egyéb teendői vannak annak a kft.-nek, amely társadalombiztosítási kifizetőhelyet hoz létre? 100 fő elérése esetén azonnal meg kell-e alakítani a kifizetőhelyet, vagy elég 6 hónap után? Milyen feladatai lesznek havonta a kifizetőhelynek?
