Jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetése

Kérdés: A hatályos rendeletek értelmében a nyugdíj visszamenőleg hat hónapra igényelhető, amennyiben a jogosultsági feltételekkel az igénylő rendelkezik. Tekintettel arra, hogy a nyugellátásban részesülő nem köteles nyugdíjjárulékot és 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot fizetni, ezért a tőle levont járulékokat a munkáltatónak részére vissza kell fizetnie. Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha huzamosabb táppénzes állományt követően kerül sor visszamenőleges hatállyal a nyugellátás megállapítására és folyósítására? A munkáltató tb-kifizetőhely lévén táppénzt fizetett a dolgozónak, melyet mint nyugdíjas nem vehetett volna igénybe. A munkáltató törvényesen járt el. Dolgozója nyugdíj-megállapításának dátumáról az Igazgatóság által megküldött határozatból szerzett tudomást. Visszakövetelheti-e a kifizetőhely a korábban kifizetett táppénzt, mert az jogalap nélküli ellátássá vált, vagy a kifizetett ellátás a munkáltató vesztessége?
Részlet a válaszából: […] A hatályos törvényi rendelkezés értelmében nem jár táppénz asaját jogú nyugdíj folyósításának időtartamára. A két ellátás egyidejűleg nemjár. A biztosított a nyugdíj igénylésekor választott a táppénz és a nyugellátásközött. Ez tehát azt jelenti, hogy a felvett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 10.

Közterhek visszaigénylése

Kérdés: Egy cégnél társadalombiztosítási és családtámogatási kifizetőhely működik. Tudomásuk szerint a gyermek születése esetén az apa 5 munkanapra munkaidő-kedvezményt igényelhet. A munkaidő-kedvezmény tartamára az apának távolléti díj jár, amely a munkáltatói közterhekkel együtt a költségvetéstől visszaigényelhető. A cég a közterhek összege között visszaigényelte az 5 napra eső eho-t is, de a MÁK ellenőrzése ezen összeget többletigénylésnek állapította meg, és határozatban kötelezte a céget az összeg visszafizetésére. Véleményük szerint a MÁK ellenőre vagy a kifizetőhely járt el helyesen az alábbi esetben?
Részlet a válaszából: […] A gyermek születése esetén az apákat megilletőmunkaidő-kedvezmény idejére járó távolléti díj és annak közteherösszege amunkáltató részére a központi költségvetésből kerül megtérítésre. A közteherösszegét képezi a társadalombiztosítási járulék, a munkaadói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 27.

Járulékok visszautalása nyugdíj visszamenőleges megállapítása esetén

Kérdés: Jogosult-e a levont egészségügyi járulékra is, vagy csak a nyugdíjjárulék összegét utalják vissza annak a magánszemélynek, akinek visszamenőleg 6 hónapra állapítják meg a nyugdíját?
Részlet a válaszából: […] A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott személyneknyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási járulékot nem kell fizetnie. Ígyrendelkezik a Tbj-tv. 25. §-a, melynek alkalmazásával kapcsolatosan a Tbj-tv.R. 5/c §-a további előírásokat tartalmaz. Ezek az előírások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 9.

GYED túlfolyósítása

Kérdés: Levonható-e a folyósítandó gyermekgondozási segélyből a gyermekgondozási díj túlfizetésének összege?
Részlet a válaszából: […] ...ha az ellátás felvétele neki felróható. Ez pedig azt jelenti,hogy ha a túlfizetésért a kifizetőhely vagy a munkáltató a felelős, és avisszafizetésre kötelezés harminc napon túl történne, a jogalap nélkül felvettellátás (GYED) visszafizetésére a biztosított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 9.

Külföldi állampolgárságú magán-nyugdíjpénztári tag tagdíjának visszafizetése

Kérdés: Visszakaphatja-e valamilyen módon a befizetett tagdíjat egy osztrák-magyar kft. olasz állampolgárságú alkalmazottja, aki 2004 májusában – élve a jogszabályi változás adta lehetőséggel – magán-nyugdíjpénztári tagságot létesített, családi körülményei változása miatt viszont meg kell szüntetnie magyarországi jogviszonyát, és vissza kell térnie hazájába?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett munkavállaló vélhetően a Tbj-tv. 4. §o) pontja 3. alpontja által említett – 2004. május 1-jétől hatályos – lehetőséggelélt, miszerint aki első ízben a csatlakozás napján vagy azt követően létesítMagyarországon biztosítási kötelezettséggel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 14.

Munkabérelőleg

Kérdés: Munkabérelőleget adómentesen vehet igénybe a munkavállaló, ha a kért összeg a minimálbér összegét nem haladja meg, és hat hónap alatt visszafizeti. Keletkezik-e valamilyen közteher-fizetési kötelezettség abban az esetben, ha a munkavállaló a visszafizetés előtt újabb munkabérelőleget vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...minimálbér havi összegének ötszöröse, azaz jelenleg 285 ezerforint. Rendelkezik a jogszabály arról az esetről is, ha a munkabérelőlegvisszafizetése előtt újabb munkabérelőleget folyósítanak. Ekkor kamatkedvezménycímén keletkezik jövedelem a 72. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 8.

Kockázati életbiztosítás

Kérdés: Egy cég által a dolgozója javára 10 éve kötött és fizetett kockázati életbiztosítás futamideje lejárt, s elérkezett a visszafizetés ideje. A vállalkozás szeretné a biztosító által kifizetett összeget a dolgozójának ajándékozni. Milyen közterheket kell fizetni ez után a kifizetés után abban az esetben, ha a befizetett összeg után adókedvezményt nem vettek igénybe?
Részlet a válaszából: […] Az adózási következmény attól függ, hogy a biztosító aszolgáltatását kinek teljesíti. Ha a biztosítási szerződés alapján akedvezményezett a díjat fizető cég, akkor a fizetett díj nem adókötelesjövedelme a magánszemélynek. Ha a munkáltató a biztosító által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 8.

Jogalap nélkül kifizetett családi pótlék visszavonása

Kérdés: Családi pótlék jogalap nélküli igénybevétele esetén milyen időszak tekinthető "hosszabb idő alatt megtérülő követelésnek"? A dolgozó családi pótlékából vagy munkabéréből kell-e levonni ezt az összeget, és a dolgozó kérésére levonható-e egyben a teljes összeg?
Részlet a válaszából: […] ...említettszázalékos mértéket meghaladó levonást is teljesítsen a munkáltató).Amennyiben nincs mód a munkabérből való levonásra, és avisszafizetésre kötelezett személy a fizetésre kötelező határozat, vagyfizetési meghagyás jogerőre emelkedésétől számított 15...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 8.

Munkaerő-kölcsönzés

Kérdés: Az Eb-tv. 67. § (1) bekezdésében megjelölt foglalkoztatón miért az Mt. szerinti kölcsönvevőt kell érteni, mint rendelkezik erről a hivatkozott törvény 67. § (2) bekezdése? A hivatkozott Eb-tv.-ben foglalt megtérítési, visszatérítési és visszafizetési igények megállapítását megelőző eljárásnál miért nem alkalmazható az Áe-tv.? Ennek ugyanis a 3. § (6) bekezdése II. fordulata felsorolja, mely törvények által meghatározott ügyekben lehet alkalmazni, és ott az Eb-tv. nincs felsorolva, csupán a Tbj-tv.
Részlet a válaszából: […] A munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó előírásokat az Mt.-t módosító 2001. évi XVI. törvény vezette be 2001. július 1-jei hatállyal. A munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó rendelkezéseket az Mt. 193/B-193/P. §-aiban foglalt rendelkezések tartalmazzák. A rendelkezések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...el kell számolni, és azt részére vissza kell fizetni. Az egyik biztosítási jogviszony megszűnése esetén az elszámolási és visszafizetési kötelezettség azt a foglalkoztatót terheli, amelynél a biztosított biztosítási jogviszonya a naptári évben továbbra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.
1
13
14
15