150 cikk rendezése:
111. cikk / 150 Rokkantsági nyugdíjas munkavállaló keresetének bejelentése
Kérdés: Mely esetekben és milyen módon kell bejelentenie a folyósító szerv felé a rokkantsági nyugdíj melletti keresetét az ellátásban részesülő munkavállalónak?
112. cikk / 150 Rokkantsági nyugdíjas munkavállaló jövedelmének bejelentése
Kérdés: Mely esetekben kell bejelenteni az ellátás melletti munkából származó jövedelmét egy rokkantsági nyugdíjas munkavállalónak?
113. cikk / 150 Részmunkaidős foglalkoztatás támogatása
Kérdés: Van-e valamilyen eltérés a részmunkaidős és a teljes munkaidős foglalkoztatás között? Valóban jogosultak-e a munkáltatók kedvezményre a részmunkaidős foglalkoztatás esetén?
114. cikk / 150 Nyugdíjas munkavállaló kereseti korlátja
Kérdés: Be kell-e jelenteni a 858 000 forint összegű jövedelem elérését annak a nyugdíjas munkavállalónak, aki ebben az évben már csak a minimálbér 12-szeres összegét keresheti a nyugdíja folyósítása mellett? Figyelembe veszik-e a törthónapot és hogyan? Az ismételt folyósítás automatikusan vagy kérelemre történik? Milyen kereseti korlátok vonatkoznak arra a nyugdíjas munkavállalóra, aki 2009 márciusában tölti be a 62. életévét? Mikortól éled fel az özvegyi nyugdíjra jogosultsága annak a dolgozónak, aki ideiglenes nyugdíjat kapott, és 2009 októberében tölti be a 62. életévét?
115. cikk / 150 Jogtalanul igénybe vett egészségpénztári szolgáltatás
Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha az egészségpénztár utóbb jogosulatlanul igénybe vett szolgáltatásnak minősítette az egészségpénztári kártyával vásárolt termék (szemüveg) árát? Egy tájékoztatás szerint, ha nem történik meg a visszafizetés, akkor az adófizetés mellett 11 százalékos eho is terheli az igénybevevőt.
116. cikk / 150 Elengedett kölcsön közterhei
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a kifizetőnek, illetve a magánszemélynek abban az esetben, ha egy cég kölcsönt adott egy munkavállalójának, majd a visszafizetési kötelezettséget elengedte? Hogyan változik a kötelezettség abban az esetben, ha a magánszemély semmilyen jogviszonyban nem áll a céggel? Milyen jövedelemnek számít az elengedett kötelezettség?
117. cikk / 150 40 százalékos egészségkárosodott személy ellátásai
Kérdés: Mit kell tennie annak a személynek, aki rokkantsági nyugdíjat igényelt, de a nyugdíj-biztosítási szerv elutasította az igényét, mert az orvosok szerint az egészségkárosodása csak 40 százalékos? Tavaly is kérte ugyanezt az ellátást, és akkor az orvosi bizottság a munkaképesség-csökkenést 50 százalékban állapította meg, pedig az állapota a háziorvosa szerint egyre romlik, és egyre nehezebben végzi a munkáját is. Milyen ellátásra lehet jogosult?
118. cikk / 150 Járulékok visszafizetése ideiglenes határozat alapján
Kérdés: Valóban visszaigényelheti-e a járulékait az a munkavállaló, aki jelenleg is munkaviszonyban áll, 2007. július hóban előrehozott nyugdíjat igényelt visszamenőlegesen 2007. január 1-jétől, és a nyugdíj-biztosítási igazgatóság küldött a részére egy végzést, mely havi ideiglenes ellátást állapít meg 2007. január 1-jétől? A dolgozó ellátásra való jogosultságát elismerik, de csak a szükséges adatok beérkezése után adják ki a végleges határozatot, ami hosszabb időt vesz igénybe, mivel munkaviszonya nem csak Magyarországon volt. A munkavállaló részére már a nyugdíj-folyósítási törzsszámot is megküldték, de a munkáltató az ideiglenes határozat alapján nem akarja visszatéríteni a járulékokat, a jogerős határozatra vár.
119. cikk / 150 Tanulmányi szabadság
Kérdés: Jár-e tanulmányi szerződés egy heti 20 órás részmunkaidőben dolgozó munkavállaló részére, aki költségtérítéses felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója? Mi számít vizsgának a tanulmányi szabadság szempontjából, csak a kollokvium és a szigorlat, vagy a zárthelyi dolgozatok is?
120. cikk / 150 Családi pótlék túlfolyósítása
Kérdés: Családtámogatási kifizetőhely 7 évig folyamatosan túlfolyósította a családi pótlékot. A jogosult a kisebbik gyermek születése után benyújtotta a családipótlék-igényt a kifizetőhelyhez, amelyen nemcsak a kisebb, hanem a nagyobb gyermek után is kérte az ellátás folyósítását. Ez előtt az időszak előtt a nagyobb gyermek után az Államkincstár folyósította a pótlékot. A kifizetőhely megkezdte a folyósítást a két gyermek után, de a nagyobb után az Államkincstár is tovább folyósította. Visszakérheti-e a kifizetőhely a jogosulatlanul igénybe vett ellátást, és ha igen, mennyi időre visszamenőleg?
