Munkavállalók átadása

Kérdés: Egy kft. tulajdonos-üzletvezetője bérbe kívánja adni a cége által működtetett éttermet. A bérbevevő a kft. alkalmazásában álló munkavállalókat is átvenné, de azt szeretné, ha még kb. 2 hétig az eredeti munkáltató alkalmazásában állnának. Ez alatt az időszak alatt az átvevő el tudná dönteni, hogy mely alkalmazottakra tart igényt, és kikre nem. Megoldható-e ez a dolgozók kölcsönbeadásával? Hogyan történhet meg az átadás úgy, hogy se az átadó, se az átvevő, se a dolgozók érdekei ne sérüljenek?
Részlet a válaszából: […] ...létesített munkaviszony a jogutóddalváltozatlanul fennáll, és az e munkaviszonyban töltött időket, különösen afelmondási idő és a végkielégítés szempontjából, együttesen kell számításbavenni. Az állásfoglalás alkalmazása szempontjából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 13.

Határozott idejű munkaszerződés megszüntetése

Kérdés: Hogyan értelmezhető pontosan az Mt. 79. §-a? Folyamatosan meghosszabbított, határozott időre szóló munkaszerződés esetén a felmentési idő minden esetben a határozott idő kezdetétől számít? Valóban csak összesen 5 évig lehet ilyen módon foglalkoztatni a munkavállalókat?
Részlet a válaszából: […] ...időre) vonatkozó rendelkezések sem alkalmazhatók.Az Mt. 95. § (1) bekezdésben foglalt rendelkezés értelmébena munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató rendesfelmondás vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 30.

Végkielégítés egyéni járulékai

Kérdés: Helyesen járt-e el a munkáltató abban az esetben, ha a munkavállalónak 2005-ben kifizetett végkielégítéséből 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot, valamint magán-nyugdíjpénztári tagdíjat vont le? A volt dolgozó most reklamál a levonás miatt.
Részlet a válaszából: […] ...végkielégítés biztosítási kötelezettséggel járójogviszonyból származó járulékalapot képező jövedelem, ami után 29 százaléktársadalombiztosítási járulékot és 8,5 százalék nyugdíjjárulékot(magánnyugdíjpénztár tagja esetében 0,5 százalék nyugdíjjárulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 30.

Szakmunkástanulónak kifizetett betegszabadság munkaadói járuléka

Kérdés: Kell-e munkaadói járulékot fizetni a tanulószerződéssel foglalkoztatott szakmunkástanulónak fizetett betegszabadság után? A tanulók díjazása jelenleg 19 965 forint, melyből a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot és a 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot levonja, a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot pedig megfizeti a cég.
Részlet a válaszából: […] ...értelmében a munkaadó a munkavállalórészére munkaviszonya alapján kifizetett és elszámolt bruttó munkabér,illetmény (kereset), valamint végkielégítés, jubileumi jutalom, abetegszabadság idejére adott díjazás, személyijövedelemadó-kötelestermészetbeni juttatás [kivéve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 30.

4 százalékos mértékű közterhek

Kérdés: Mi a különbség a 4 százalékos egészségbiztosítási járulék és a 4 százalékos eho között?
Részlet a válaszából: […] ...részének személyi jövedelemadóval növelt összegét, – a felszolgálási díjat és a borravalót, valamint – a jubileumi jutalmat, – a végkielégítést, – az újrakezdési támogatást, – a szabadságmegváltás jogcímen kifizetett juttatást, – a külön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

1951-ben született nő előrehozott öregségi nyugdíja

Kérdés: Milyen feltétellel veheti igénybe az előrehozott öregségi nyugdíjat az az 1951 áprilisában született nő, aki rendelkezik 38 év közszolgálati jogviszonyban eltöltött szolgálati idővel, amelyből 15 évig köztisztviselő volt? Elmehet-e 55 éves korában, illetve jogosult-e előtte felmentési időre, és ha igen, milyen időponttól? Jár-e részére a 40 éves jubileumi jutalom, és mikor fizethető ki legkorábban?
Részlet a válaszából: […] ...19. § (1) bekezdésben foglalt rendelkezés értelmébena köztisztviselőt felmentése esetén – a (8) bekezdésben foglalt kivétellel -végkielégítés illeti meg. A Ktv. 19. § (8) bekezdésben foglalt rendelkezés értelmébenvégkielégítésre többek között nem jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Felmondás munkakörére alkalmatlanná váló munkavállaló esetében

Kérdés: Jár-e végkielégítés annak a munkavállalónak, aki betegsége miatt táppénzes idejét kimerítette, és munkakörére alkalmatlan lett? Egy munkavállalónak 2005. szeptember 18-án lejárt a táppénzes éve, a munkahelyén az orvosi alkalmassági vizsgálat alapján nem volt alkalmas a munkakörére. A munkáltatója kiírta (munkavállalóval egyeztetve) 31 nap elmaradt szabadságát, majd újabb műtét miatt a munkavállaló ismét keresőképtelenné vált. 15 nap betegszabadság után 2006. január végéig volt jogosult táppénzre. A munkavállaló jelentkezett munkahelyén, de továbbra sem alkalmas munkakörére. A munkáltató felmondani nem akar, a munkavállalót kérte, hogy ő kezdeményezze a munkaviszony megszüntetését. Közben a munkavállaló beadta rokkantnyugdíjigényét a Nyugdíjbiztosítási Igazgatósághoz, kérte a nyugdíjat a munkaviszony megszűnését követően. A felmondási tilalom lejártát követően a munkáltatónak kell-e felmondani a munkavállaló munkaviszonyát ebben az esetben, kifizetve a felmentési időt és a végkielégítést?
Részlet a válaszából: […] ...napot meghaladja, ezt követőencsak 30 nap elteltével kezdődhet el.Az Mt. 95. §-ában foglalt rendelkezések értelmében amunkavállalót végkielégítés illeti meg, ha a munkaviszony a munkáltató rendesfelmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 21.

Végkielégítés jogutód munkáltató esetén

Kérdés: Felmondás esetén hány hónap végkielégítésre számíthat az a dolgozó, aki 1975. április 15-én lépett be egy mezőgazdasági termelőszövetkezetbe, amely 1992-ben jogutódlással mezőgazdasági szövetkezetté alakult át, és azóta is folyamatosan működik? 1975-től, vagy 1992-től számít a munkaviszonya?
Részlet a válaszából: […] ...végkielégítésre vonatkozó előírásokat az Mt. 95. §-ábanfoglalt rendelkezések tartalmazzák. E rendelkezések értelmében végkielégítésilleti meg a munkavállalót, ha munkaviszonya a munkáltató rendes felmondásavagy jogutód nélküli megszűnése következtében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 21.

Német állampolgárságú kft.-tag közterhei

Kérdés: Milyen közterhek fizetésére kötelezett az a német állampolgár, aki Magyarországon tartózkodási engedéllyel rendelkezik, éves szinten átlagban 1/4 részben Magyarországon, 3/4 részben Németországban tartózkodik, és egy mérnöki tanácsadással foglalkozó kft. alapító tagja és ügyvezetője? Németországban a munkahelyéről olyan jogcímen lépett ki, hogy nyugdíjazásáig – ami még két év – fizetik utána a biztosítást, és ez alatt a 2 év alatt havonta kap a cégtől "végkielégítés címén" jövedelmet.)
Részlet a válaszából: […] Először is azt kell tisztázni, hogy az érintett németügyvezetőre egyáltalán kiterjedhet-e a biztosítás Magyarországon. Az1408/71/EGK rendelet egyik legfontosabb alapelve ugyanis, hogy egy uniós állampolgára egyidejűleg csak egy országban lehet biztosított. Ebből következően,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 21.

Végelszámolás alatt álló cég dolgozójának járandóságai

Kérdés: Milyen járandóságok illetik meg azt a 2006. szeptember 15-éig GYED-ben részesülő kismamát, akinek a munkáltatója végelszámolással megszűnik? A dolgozó a végelszámolásról megkapta az értesítést.
Részlet a válaszából: […] ...kifizetni, kivéve ha rendes felmondás esetén a munkavégzés alólimentesítés időtartamára a munkavállaló munkabérre nem lenne jogosult.A végkielégítésre vonatkozó előírásokat az Mt. 95. §-ában foglaltrendelkezések határozzák meg.E rendelkezések értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 24.
1
16
17
18
22