Találati lista:
161. cikk / 219 Táppénz időtartama
Kérdés: Egy dolgozó 20 év egybefüggő munkaviszony után került új munkahelyre, és hamarosan súlyos betegséget kapott, melynek gyógyulása valószínűleg elhúzódik. Lehetséges-e, hogy csak az új munkáltatónál letöltött időnek megfelelő időszakra – 3 hétre – kap táppénzt abban az esetben, ha a 3 havi végkielégítését követően azonnal munkába állt?
162. cikk / 219 Munkába járás költségeinek elszámolása
Kérdés: Egy társaság a 78/1993. Korm. rendelet értelmében 2004. december 31-éig adómentesen fizette a nem azonos közigazgatási területről történő munkába járást, azaz a bérlet 80 százalékát néhány dolgozója részére, mivel a munkavégzés csak így volt biztosítható. 2005. január 1-jétől, miután az Szja-tv.-ből kikerült ennek a bizonylat nélkül elszámolható költségnek a lehetősége, ezt az összeget felbruttósították, és így továbbra is biztosították ugyanazon dolgozóik részére az addigiaknak megfelelő nettó összeget. A társaság úgy döntött, hogy a július 1-jétől érvényes, de január 1-jétől visszamenőlegesen fizethető 9 Ft/km/munkanapnak megfelelő adómentes összeget 2005. évben nem veszi figyelembe, mert visszamenőleg már rendkívül bonyolult a kifizetett és leadózott összegeket önrevízióval helyesbíteni, 2006. január 1-jétől azonban már így történik az elszámolás. Milyen bizonylatokat kell kitölteni az adómentes összegen felüli összeg kifizetéséről, és helyes-e, ha mindennemű járulékot (munkavállalóit is) vonnak és fizetnek utána? Táppénzalapot képez-e ez a kifizetés?
163. cikk / 219 Személyi jövedelemadó elszámolása
Kérdés: Hogyan fizetheti vissza a személyijövedelemadó-előleget a munkáltató abban az esetben, ha valamennyi dolgozója minimálbéres, ezért nincs szja-kötelezettsége, amiből levonhatná a túlfizetést? 2005. évben egy dolgozó felmondás és végkielégítés fizetése után lépett be a céghez, az szja-nyilatkozata alapján a munkáltató vallotta be a 2005. évi jövedelmét, és az elszámolásnál derült ki, hogy 23 450 forint szja-előleg-túlfizetése van. Mennyi a visszafizetési vagy befizetési határidő az adó rendezésére?
164. cikk / 219 Tovább dolgozó nyugdíjas közalkalmazott besorolása
Kérdés: A bér besorolásánál, illetve a szabadság megállapításánál figyelembe kell-e venni a nyugdíj előtt megszerzett éveket annak a munkavállalónak az esetében, aki közalkalmazottként dolgozott egy intézménynél, táppénzjogosultságának lejárta után 67 százalékos rokkanttá nyilvánították, felmentéssel megszüntették a munkaviszonyát, majd mint nyugdíjast 4 órás munkakörben újra szeretnék közalkalmazottként alkalmazni?
165. cikk / 219 Munkavállalók átadása
Kérdés: Egy kft. tulajdonos-üzletvezetője bérbe kívánja adni a cége által működtetett éttermet. A bérbevevő a kft. alkalmazásában álló munkavállalókat is átvenné, de azt szeretné, ha még kb. 2 hétig az eredeti munkáltató alkalmazásában állnának. Ez alatt az időszak alatt az átvevő el tudná dönteni, hogy mely alkalmazottakra tart igényt, és kikre nem. Megoldható-e ez a dolgozók kölcsönbeadásával? Hogyan történhet meg az átadás úgy, hogy se az átadó, se az átvevő, se a dolgozók érdekei ne sérüljenek?
166. cikk / 219 Határozott idejű munkaszerződés megszüntetése
Kérdés: Hogyan értelmezhető pontosan az Mt. 79. §-a? Folyamatosan meghosszabbított, határozott időre szóló munkaszerződés esetén a felmentési idő minden esetben a határozott idő kezdetétől számít? Valóban csak összesen 5 évig lehet ilyen módon foglalkoztatni a munkavállalókat?
167. cikk / 219 Végkielégítés egyéni járulékai
Kérdés: Helyesen járt-e el a munkáltató abban az esetben, ha a munkavállalónak 2005-ben kifizetett végkielégítéséből 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot, valamint magán-nyugdíjpénztári tagdíjat vont le? A volt dolgozó most reklamál a levonás miatt.
168. cikk / 219 Szakmunkástanulónak kifizetett betegszabadság munkaadói járuléka
Kérdés: Kell-e munkaadói járulékot fizetni a tanulószerződéssel foglalkoztatott szakmunkástanulónak fizetett betegszabadság után? A tanulók díjazása jelenleg 19 965 forint, melyből a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot és a 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot levonja, a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot pedig megfizeti a cég.
169. cikk / 219 4 százalékos mértékű közterhek
Kérdés: Mi a különbség a 4 százalékos egészségbiztosítási járulék és a 4 százalékos eho között?
170. cikk / 219 1951-ben született nő előrehozott öregségi nyugdíja
Kérdés: Milyen feltétellel veheti igénybe az előrehozott öregségi nyugdíjat az az 1951 áprilisában született nő, aki rendelkezik 38 év közszolgálati jogviszonyban eltöltött szolgálati idővel, amelyből 15 évig köztisztviselő volt? Elmehet-e 55 éves korában, illetve jogosult-e előtte felmentési időre, és ha igen, milyen időponttól? Jár-e részére a 40 éves jubileumi jutalom, és mikor fizethető ki legkorábban?
