229 cikk rendezése:
1. cikk / 229 Ellátás keresőképtelenség kódjának módosulása esetén
Kérdés: Betegszabadságot vagy táppénzt kell folyósítani annak a munkavállalónak, aki 2025. február 19-től folyamatosan baleseti táppénzben részesült, majd május 26-tól „8”-as kóddal hozta az orvosi igazolást, tekintettel arra, hogy a balesetből kifolyólag meggyógyult, de egyéb más betegségei miatt továbbra is keresőképtelen?
2. cikk / 229 Üzemi baleset minősítése munkahelyi rendbontás esetén
Kérdés: Mi minősül munkahelyi rendbontásnak az üzemi baleset elbírálása során? A szóváltás is beletartozik? Hogyan kell elbírálni azt az esetet, ha két munkavállaló szóváltásba keveredik, az egyikük el akarja hagyni a helyszínt, viszont a másik a karjánál fogva megrántja, ami által a távozni kívánó munkavállalónak orvos által igazolt sérülése keletkezett, és keresőképtelen állományba került? A munkavédelem munkabalesetként kezeli az esetet? Üzemi balesetnek minősíthető ez alapján az eset?
3. cikk / 229 Közcélú munkavégzés során elszenvedett baleset
Kérdés: Milyen ellátást vehet igénybe a száj- és körömfájás elleni védekezés érdekében elrendelt közcélú munkavégzés során a tartásihely-azonosítón nyilvántartott tenyésztelepen munkavégzés közben elszenvedett baleset sérültje az egészségbiztosítás keretein belül? A munkát végző a tevékenység ellátása során, munkavégzéssel összefüggésben, a ragadós száj- és körömfájás típusú vírussal fertőzött állatállomány kezelése közben elrendelt feladatkörében állat rúgásától szenvedett térdsérülést. Jogosult lehet baleseti táppénzre ebben az esetben? Amennyiben igen, milyen feltételekkel igényelhető az ellátás?
4. cikk / 229 Két munkaviszonnyal rendelkező munkavállaló üzemi balesete
Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult a munkavállaló abban az esetben, ha „A” munkáltatónál 2020. április 1-jétől dolgozik napi 8 órás munkaviszonyban, de a munkaideje – a munkabér összegének változatlanul hagyásával – napi 6 órára csökkent 2025. február 17-től, amely napon napi négyórás részmunkaidős munkaviszonyba állt a „B” munkáltatónál, ahol még aznap, a munkaidő vége előtt üzemi balesetet szenvedett, és keresőképtelen volt február 18-tól március 21-ig? A munkavállaló az „A” munkáltatójánál sem tudja elvégezni a munkáját, így ebben a jogviszonyában is keresőképtelen.
5. cikk / 229 Baleset üzemi jellegének vizsgálata meglévő alapbetegség esetén
Kérdés: Karbantartó munkakörben munkát végző munkavállaló munkaköri feladatába tartozó bútorzat megemelése során szenvedett derékhúzódásos balesetet. A baleset körülményeinek rögzítésére rendszeresített jegyzőkönyv felvétele során nyilatkozott, hogy megelőzően is már fennállt meglévő alapbetegsége van. Meglévő porckorong-sérvesedés alapbetegsége ismeretében mely követendő eljárást indokolt a kifizetőhelynek lefolytatni? El kell-e utasítani ebben az esetben a baleset üzemi jellegét?
6. cikk / 229 Baleset minősítése
Kérdés: Úti balesetnek minősítheti a kifizetőhely az alábbi esetet? A munkavállaló saját személygépkocsijával érkezett a munkahelyére, a céges parkolóban megállt, kiszállt az autójából, és nem a kijelölt útrészen ment be a céghez, hanem a parkolón keresztülvágva, ahol a fák ültetése miatt kihelyezett térelválasztó köveken megcsúszott a lába, és térdre esett. A baleset napján ónos eső esett, az út mindenhol nagyon csúszós volt.
7. cikk / 229 Jogosultság baleseti táppénzre
Kérdés: Jogosult baleseti táppénzre, és ha igen, mikortól meddig az a munkavállaló, aki 2025. január 6-tól áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában napi 8 órás munkaviszonyban, és január 9-én munkavégzés közben balesetet szenvedett, ami miatt még ettől a naptól „4”-es keresőképtelenségi kóddal keresőképtelen állományba került? A kifizetőhely a balesetet elismerte üzemi balesetnek, a munkavállaló baleseti táppénzt igényelt 2025. január 9-től február 14-ig, azzal, hogy a baleset napján a munkaidejéből már 4 órát ledolgozott, amelyre megkapta a munkabérét. A dolgozó előző munkaviszonya 2024. november 20-án szűnt meg. A dolgozó tájékoztatta a kifizetőhelyet, hogy 2023. decembertől egy korábbi baleset következtében baleseti járadékban is részesül.
8. cikk / 229 Elhunyt munkavállaló özvegyének fizetett juttatás
Kérdés: Kell a munkaadónak járulékot vonnia abból a kifizetésből, amelyet egy üzemi balesetben elhunyt munkavállalója özvegyének peren kívüli megállapodás alapján fizet ki?
9. cikk / 229 Keresőképtelenséggel nem igazolt úti baleset
Kérdés: A munkavállaló reggel munkahelyére menet megcsúszott, elesett, balesetet szenvedett. Sérülése azonban olyan csekély mértékű, hogy azzal nem fordult orvoshoz, a baleset napján és azóta is munkát végez. Elismerhető a baleset üzemi jellege, vagy el kell utasítani, mert a munkavállaló nem lett keresőképtelen?
10. cikk / 229 Munkahelyi verekedés
Kérdés: Elismerhető üzemi balesetnek, ha a munkahelyen munkavégzés közben két dolgozó összeverekedik, és az egyik súlyos sérüléseket szenved? Hány százalékos táppénz számfejthető ebben az esetben a dolgozó részére? Elismerhető úti balesetnek, ha a dolgozót munkába menet megtámadják, megverik, aminek következtében súlyosan megsérül?
