295 cikk rendezése:
1. cikk / 295 Cafeteriajuttatások
Kérdés: Hogyan kell megállapítania a munkáltatónak a munkavállalók cafeteriakeretét abban az esetben, ha nem januártól, hanem áprilistól vezeti be ezeket a juttatási formákat? A teljes évre járó SZÉP-kártya-keretet megkaphatják ebben az esetben a dolgozók, vagy csak az évből hátralévő kilenc hónapra járó juttatást? Az Aktív Magyarok alszámlára utalt összeg csökkenti a SZÉP-kártya-keretet, vagy azon felül adható? Milyen egyéb kedvező adózású juttatásokat érdemes még adni a dolgozóknak?
2. cikk / 295 Belföldi kiküldetéssel kapcsolatban felmerült költségek
Kérdés: Hogyan kell elszámolni a munkavállalók munkavégzéssel kapcsolatban felmerülő költségeit abban az esetben, ha ahhoz, hogy bizonyos munkákat el tudjanak végezni, esetenként több napot is vidéken – tehát nem a szokásos munkavégzési helyen – kell tölteniük, és ilyen esetben a munkáltató a szállást és az étkezést is kifizeti a részükre? A 437/2015. Korm. rendeletben meghatározott napi 500 forint napidíjon felül kifizetett összeg adóköteles bevételnek számít ebben az esetben? Egyes meghatározott juttatásnak minősülnek ebben az esetben a többletköltségek? Milyen igazolások, dokumentumok alapján igazolhatja a munkavállaló a kiküldetés során felmerült kiadásait?
3. cikk / 295 Hazautazás költségei keresőképtelenség ideje alatt
Kérdés: Megtéríthető jogosan, illetve meg kell téríteni a munkavállaló részére a hazautazás költségeit abban az esetben, ha 2025. január 1–31. között keresőképtelen állományban volt 9-es kóddal, de ennek ellenére február elején leadta igényét a költségtérítésre?
4. cikk / 295 Baleset minősítése
Kérdés: Úti balesetnek minősítheti a kifizetőhely az alábbi esetet? A munkavállaló saját személygépkocsijával érkezett a munkahelyére, a céges parkolóban megállt, kiszállt az autójából, és nem a kijelölt útrészen ment be a céghez, hanem a parkolón keresztülvágva, ahol a fák ültetése miatt kihelyezett térelválasztó köveken megcsúszott a lába, és térdre esett. A baleset napján ónos eső esett, az út mindenhol nagyon csúszós volt.
5. cikk / 295 Magasabb összegű családi pótlékban részesülő gyermek utazási kártyája
Kérdés: Milyen módon, hol tud érdeklődni az asztmás gyermekére tekintettel magasabb összegű családi pótlékban részesülő szülő a gyermek részére járó utazási kártya után, amire – tudomása szerint – jogosult lenne, de nem kapta meg?
6. cikk / 295 A szabadság kiadása
Kérdés: Ki kell adnia a munkáltatónak az éves szabadságot a munkavállaló kérésére abban az esetben, ha a dolgozó arra hivatkozik, hogy befizetett egy kéthetes külföldi utazásra, a munkáltató viszont igényt tart a munkavégzésre, mert egy nagyobb megrendelése érkezett?
7. cikk / 295 Harmadik országbeli munkavállalók bejelentése
Kérdés: Helyesen jár el a több mint 250 fős állománnyal rendelkező munkáltató az általa foglalkoztatott 80-90 fő harmadik országbeli munkavállalók bejelentésével kapcsolatban, ha a munkavállalásra jogosító tartózkodási engedéllyel történő beutazás után megkéri a dolgozók részére az adóazonosító jelet, amelynek birtokában bejelenti a foglalkoztatás megkezdését a ’T1041-es adatlapon fiktív tajszámmal, és a foglalkoztatás megkezdésének napján igényli meg a tajszámot, amelyet azonnal bejelent, amikor megérkezik? A munkaszerződés aláírása, a foglalkoztatás megkezdése és a tajszám igénylése tehát ugyanazon a napon történik. Megfelel a jogszabályoknak ez az eljárás, vagy egy esetleges foglalkoztatásfelügyeleti hatósági ellenőrzés során számítania kell szankciókra a foglalkoztatónak? Kérjük, a Kúria Kfv. 45.183/2022/7-es számú döntését is legyenek szívesek figyelembe venni a válaszadásuk során.
8. cikk / 295 Munkába járást szolgáló bérlet keresőképtelenség esetén
Kérdés: Köteles megtéríteni a bérlet 86 százalékát a munkáltató abban az esetben, ha a munkavállaló szeptember 16-tól folyamatosan keresőképtelen, munkát nem végez, táppénzben részesül, és a munkába járáshoz szükséges országbérletet szeptember 22-én vette meg?
9. cikk / 295 Román–magyar kettős állampolgár tajkártyája
Kérdés: Milyen módon szerezhet tajkártyát és így egészségügyi ellátásra jogosultságot Magyarországon egy román–magyar kettős állampolgár, aki magyar személyi igazolvánnyal és útlevéllel rendelkezik, de nincs magyarországi lakcíme, a munkaviszonya sem itt van, és Magyarországon szeretne elvégeztetni egy műtétet, amely nem minősül sürgősségi beavatkozásnak?
10. cikk / 295 Ügyvezető üzleti utazása
Kérdés: Milyen közterhek megfizetése mellett tudja kifizetni a kft. a társas vállalkozói jogviszonyban álló ügyvezetője által vásárolt repülőjegyet, ha a számla a magánszemély nevére szól, nem a vállalkozásra? Az ügyvezető Németországban él, de a magyar társadalombiztosítási szabályok vonatkoznak rá. Németországból utazott Magyarországba a kft. ügyeinek intézésére.
