Megváltozott munkaképességű munkavállaló

Kérdés: Mindkét cég figyelembe veheti a rehabilitációs hozzájárulás elszámolása során azt a megváltozott munkaképességű munkavállalót, aki két munkáltatónál áll munkaviszonyban napi 4-4 órás munkaviszonyban? Ezzel kapcsolatban a NAV információs füzetében az egyik munkáltató azt olvasta, hogy a munkavállalót az Art. szerint az adókötelezettségek teljesítésére kijelölt munkáltatónál kell a rehabilitációs hozzájárulás tekintetében figyelembe venni, és ez elbizonytalanította. Ki jelöli ki a munkáltatót ebben az esetben?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mm-tv. 22. szakaszának előírásai alapján a rehabilitációs hozzájárulás tekintetében azt a megváltozott munkaképességűnek minősülő személyt lehet figyelembe venni, akinek a napi munkaideje a 4 órát eléri.Például, ha adott munkáltatónál (nevezzük ezt a céget "A"...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. november 7.

Két közalkalmazotti jogviszony egyidejűleg

Kérdés: Vállalhat másik teljes munkaidős közalkalmazotti jogviszonyt egy teljes munkaidős közalkalmazott úgy, hogy a két jogviszonyban eltöltött idő nem ütközik egymással (éjszakai nevelő és napközben szakács)? Amennyiben lehetséges, akkor a második közalkalmazotti állás után is ugyanazok a járuléklevonási, illetve fizetési kötelezettségek állnak-e fenn, mind munkavállalói, mind munkáltatói részről, mint az első jogviszonyban?
Részlet az állásfoglalásából: […] Általánosan elmondható, hogy sem a Kjt., sem az Mt. nem tartalmaz olyan egyértelmű jogszabályt, amely megtiltaná egy munkavállalónak, hogy párhuzamosan kettő vagy akár több jogviszonyt létesítsen, figyelemmel kell lenni azonban néhány általános szabályra, amely a munkáltatók...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. október 11.

Átalányadózó egyéni vállalkozó közterheinek alapja

Kérdés: Vonatkozik a minimálbér hatszoros összegében meghatározott kedvezmény a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó járulék- és szociálishozzájárulásiadó-alapjára, vagy csak a személyi jövedelemadó számítása során vehető figyelembe?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Szja-tv. 47. §-ának (4a) bekezdése értelmében az átalányadózó egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele alapján nem állapít meg adóelőleget addig, amíg az adóelőleg alapja az adóévben az adóév elejétől összesítve az éves minimálbér felét nem haladja meg. Ha az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. augusztus 22.

Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó közterhei keresőképtelenség esetén

Kérdés: Befolyásolja egy egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettségét, ha a főállású munkaviszonyában jelenleg keresőképtelen és táppénzben részesül, de a vállalkozásában folyamatosan dolgozik, és kivétet számol el? Hogyan változik a helyzet abban az esetben, ha megszűnik a munkaviszonya? Hogyan kell a közterheket megfizetnie abban az esetben, ha a saját kft.-jében – ahol jelenleg ingyenes megbízási jogviszony keretében végzi az ügyvezetői teendőket – személyes közreműködést vállal, és ezzel társas vállalkozóvá válik? Akadálya lehet ez a rokkantsági ellátás igénylésének?
Részlet az állásfoglalásából: […] Mindenekelőtt tisztázzuk a jogviszonyokat.Az érintett személy a kérdés megfogalmazásának pillanatában egyidejűleg három biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban áll.Egyrészt munkaviszonyban [amely esetében a "főállású" jelző vélhetően azt jelenti, hogy teljes...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. augusztus 8.

Egyszemélyes kft. ügyvezetőjének járulékai

Kérdés: Terheli járulékfizetési kötelezettség az "A" egyszemélyes kft. ügyvezető tagját abban az esetben, ha heti 40 órás munkaviszonyban áll "B" társaságnál, ahol jelenleg fizetés nélküli szabadságon van, és GYES-ben részesül?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés érdekében elsődlegesen azt kell tisztázni, hogy az említett tag az ügyvezetést milyen jogviszonyban látja el az "A" kft.-ben.Amennyiben megbízási jogviszonyban, akkor a Tbj-tv. 4. §-ának 21.5. pontja alapján társas vállalkozónak minősül, és havi minimális adó-...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. június 27.

Többes jogviszonyú őstermelő járulékfizetése

Kérdés: Beszámításra kerül az őstermelőként vállalt járulékfizetés a nyugellátás számítása során abban az esetben, ha az érintett rendelkezik egy heti 20 órás munkaviszonnyal is, ahol a minimálbér arányos részének megfelelő összegű munkabért kap?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének h) pontja értelmében a mezőgazdasági őstermelőre nem terjed ki a biztosítás, amennyiben bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyokat (választott tisztségviselő, megbízás, vállalkozási jellegű...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. június 27.

Többes jogviszonyú vállalkozó közterheinek alapja

Kérdés: Csökkentheti az egyéni vállalkozásában figyelembe veendő járulékalapot a kft.-ben megszerzett járulékalapjával az egyéni vállalkozó, aki heti egyórás munkaviszonyban látja el egy kft. ügyvezetői teendőit?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben van ráció, ugyanakkor a válasz egyértelműen nem.Az említett személy a kft.-ben munkaviszonyban áll, amely alapján a járulék- és szociálishozzájárulásiadó-alapja a tényleges munkabére, de legalább a minimálbér 30 százaléka.Biztosított egyéni vállalkozóként...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. június 6.
Kapcsolódó címke:

Többes munkaviszonyú munkavállaló táppénze

Kérdés: Jogosult lesz mindkét munkahelyén táppénzre az a munkavállaló, aki 2020. július 1-jétől áll napi 6 órás munkaviszonyban jelenlegi munkáltatójánál, 2023. május 2-ától egy másik munkáltatónál napi 3 órás munkaviszonyt létesített, és 2023. május 8-ától keresőképtelen, ami miatt egyik munkáját sem tudja ellátni? A keresőképtelenség előreláthatóan hosszú ideig fog tartani.
Részlet az állásfoglalásából: […] Táppénzre az a biztosított jogosult, aki a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt válik keresőképtelenné, és társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett. Táppénz a keresőképtelenség időtartamára jár, legfeljebb azonban a keresőképtelenség első napját...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. június 6.

GYED megállapítása

Kérdés: Helyesen járt el a kifizetőhely az alábbi esetben? Egy 2019 óta a munkáltatónál dolgozó munkavállaló 2022. októberben szült, a szülés napjától megigényelte a CSED-et, amelyet a kifizetőhely folyósított is részére. 2022. november 1-jétől azonban visszamondta az ellátást, mert keresőtevékenységet folytat (egy másik társaságban ügyvezető). 2023. április 1-jétől GYED-et igényelt, nyilatkozott, hogy többes jogviszonyosként a másik társaságban nem igényli ezt a pénzbeli ellátást, ezért kérelme alapján a kifizetőhely megállapította részére a GYED-et, amelynek alapja a megelőző 365 napban elért tényleges jövedelme (figyelemmel a GYED-maximumra). Befolyásolja az ellátás megállapítását a 2022. november 1. és a 2023. március 31. közötti időszak, amikor a dolgozó fizetés nélküli szabadságon volt gyermeke gondozására tekintettel?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés megválaszolásánál elsődlegesen felmerül az a kérdés, hogy az anyának a másik jogviszonya a gyermek születése előtt is fennállt, vagy 2022. november 1-jétől áll csak fenn. Feltételezzük, hogy csak 2022. november 1-jétől áll fenn, mert egyébként a CSED-et nem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. május 16.

Átalányadózó egyéni vállalkozó családi járulékkedvezménye

Kérdés: Érvényesítheti valamilyen módon a családi járulékkedvezményt egy főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha az átalányban megállapított I. negyedéves jövedelme nem haladja az adómentes határt, ezért havonta a garantált bérminimum után fizet társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót? A vállalkozó I. negyedéves bevétele 2 millió forint volt, és 40 százalékos költséghányad alkalmazására jogosult.
Részlet az állásfoglalásából: […] A Tbj-tv. 34. §-ának (6) bekezdése értelmében a családi járulékkedvezmény nem csökkenti azt a járulékkötelezettséget, amelyet az Szja-tv. szerint adómentes vagy bevételnek nem minősülő járulékalap után kell megfizetni (ide nem értve a munkavállalói érdekképviseletet...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. április 25.
1
…
4
5
6
…
31