382 talált cikk a több jogviszony kifejezésre

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.

Kérdés: Kell-e tételes ehót fizetnie annak az egyéni vállalkozónak, aki heti 20 órás munkaviszonyt létesített, ahol a munkáltató megfizeti utána a 975 forint összegű hozzájárulást?

Kérdés: Figyelembe vehető-e az egyéb jogviszonyból származó jövedelem a táppénz számításakor egy társaság munkavállalója esetében, aki kettős jogviszonyban áll, az egyik heti 40 órás munkaviszony, a másik munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (választott tisztségviselő)? A dolgozó mindkét jogviszonya megszűnt 2007. május 31-én, passzív táppénz iránti igényt nyújtott be 2007. június 1-jétől. A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelméből 2006. január 1-jétől 2006. augusztus 31-ig a 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot levonta a foglalkoztató. Kell-e mindkét jogviszonyhoz táppénzes igazolás?

Kérdés: Hogyan kell helyesen alkalmazni a minimum-járulékalapról szóló rendelkezéseket az evás főfoglalkozású egyéni vállalkozók esetében, tekintettel arra, hogy ebben a körben bevétel van és nem jövedelem? Levonhatja-e a költségeit a vállalkozó a jövedelem kiszámításánál? Szólhat-e bármilyen összegről a havi bevallás, attól függően, hogy mennyi a jövedelem? Mit jelent az, hogy a Tbj-tv. 29. §-a 2007. április 1-jétől hatályos?

Kérdés: Milyen összegű tételes ehót kell fizetnie a munkavállaló után annak a munkáltatónak, ahol korábban kezdődött a munkaviszonya, mivel mindkét helyen 20-20 órában foglalkoztatott, és egyforma 110 000 forint a munkabére?

Kérdés: Hogyan mehet előrehozott öregségi nyugdíjba 2008 májusában egy 1951-ben született, határozatlan időre kinevezett közalkalmazott felső vezető nő? Jogosult lesz-e a 8 hónap felmentési időre és jubileumi jutalomra abban az esetben, ha ő kezdeményezi a nyugállományba vonulást? Jár-e részére felmentési idő és végkielégítés, ha felmentik munkaköréből? Milyen juttatások illetik meg akkor, ha a munkahely átszervezéssel, jogutóddal szűnik meg, és a vezető nem fogadja el a felajánlott lehetőségeket? Megszüntetheti-e a munkáltató felmentési idő és végkielégítés nélkül a munkaviszonyt akkor, ha a dolgozó előrehozott nyugdíj megállapítását kéri, és a folyósítást szünetelteti?

Kérdés: A teljes munkaviszonya, vagy a nyugdíjasként ledolgozott évek után jár-e a végkielégítés, illetve a felmentési idő egy nyugdíjas közalkalmazottnak felmentésekor abban az esetben, ha a munkavállaló azon a munkahelyen dolgozik tovább, ahonnan nyugdíjba ment? Miben tér el a szabályzás, ha nem ugyanabban az intézményben vállal nyugdíjasként munkát, ahol előzőleg dolgozott?

Kérdés: A hatályban lévő jogszabályok alapján lehetséges-e, hogy a főállásában igénybe vegye a táppénzt, a mellékfoglalkozásában azonban dolgozzon az a munkavállaló, aki 2005 decemberétől – főállása mellett – részmunkaidőben dolgozik, és belépése napjától fizeti az egyéni egészségbiztosítási járulékot, és a cég is az előírt járulékokat? A dolgozó 2007. március 22-étől veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen beteg, azonban a mellékfoglalkozásában olyan munkakört lát el, amely otthon is végezhető. A főfoglalkozású munkahelyen társadalombiztosítási kifizetőhely működik.

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak a megbízási jogviszonyban álló ügyvezetőnek, aki rendelkezik heti 36 órás alkalmazotti munkaviszonnyal? Helyesen értelmezzük-e, hogy megbízási jogviszony esetében a személyi jövedelemadó alapja a megbízási díj 90 százaléka, a járulék alapja pedig a megbízási díj 100 százaléka?

Kérdés: Végezhet-e társas vállalkozóként is munkát egy 2006. október 1-jétől működő kft. ügyvezetője, aki havonta a minimálbér összegének megfelelő tiszteletdíjat kap? Hogyan alakul ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség?