Többes jogviszonyú vállalkozó

Kérdés: Végezheti a teendőit a továbbiakban "0" forintos megbízási díj ellenében, járulékfizetés nélkül egy kft. ügyvezetője, aki jelenleg munkaviszonyban, teljes munkaidőben látja el a tevékenységet, és emellett egy kisadózó betéti társaság főállásúnak nem minősülő tagja? 2018. január 1-jétől az érintett főállású kisadózóként szeretne biztosítottá válni a kedvezőbb közteherfizetés miatt.
Részlet a válaszából: […] A változás (tehát a munkaviszony megszűnése) a kisadózói jogviszonyát csak abban az esetben érinti, ha nem tulajdonos tagja a kft.-nek. Amennyiben ugyanis a kft. tulajdonos tagjáról van szó, akkor mindössze annyi történik, hogy nem heti 36 órát elérő munkaviszonyára, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.

Többes jogviszony megszűnése

Kérdés: Jogutódlásként kell kezelni az OEP-ellátások szempontjából azt az esetet, ha egy munkavállaló egy cégcsoport két tagjánál is foglalkoztatásban áll, de az egyiknél megszűnik a jogviszonya?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben többes jogviszonyról van szó, melyek közül az egyik megszűnik. Ebben az esetben jogutódlásról nem beszélhetünk, és nem alkalmazható az Eb-tv. R. 28. §-a (5) bekezdésének azon előírása, miszerint jogutódlás esetén a biztosítási jogviszony kezdőnapja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 28.

Megbízási díj számfejtése

Kérdés: Teljes hónapra egy összegben, vagy a teljesített napokra vonatkozóan részletekben kell elszámolni a megbízási díjat abban az esetben, ha egy szabadfoglalkozású egészségügyi szolgáltatást nyújtó cég határozatlan idejű megbízási szerződéssel foglalkoztat több munkavállalót, akik nem dolgoznak a hónap minden napján, illetve minden munkanapján, sőt az is előfordul, hogy a hónapban csak 1-2 napon végeznek munkát? A megbízási díj számfejtésére minden esetben a tárgyhónapot követő hóban kerül sor.
Részlet a válaszából: […] Mielőtt a kérdést megválaszolnánk, ejtünk néhány szót a szabadfoglalkozás keretében egészségügyi tevékenységet végző dolgozók jogviszonyáról. A 2003. évi LXXXIV. tv.-ben találhatóak az idevágó szabályok, melyek szerint egészségügyi tevékenység végzésére az alábbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 7.

Átalányadózó egyéni vállalkozó nyugdíjazása

Kérdés: Módosítani kell visszamenőlegesen az átalányadó alapját annak az egyéni vállalkozónak, akinek 2017. október hónapban lesz meg a 40 év jogosultsági ideje, és élni is szeretne a nyugdíjjogosultságával, így nyugdíjasként kiegészítő tevékenységet folytató átalányadózó egyéni vállalkozóként a költséghányada 40 helyett 25 százalék lesz? Amennyiben igen, akkor hogyan befolyásolja ez a nyugdíja összegét, hiszen magasabb lesz az átalányadó alapja, és önellenőrzés után – többek között – nyugdíjjárulékot is be kell még fizetnie?
Részlet a válaszából: […] Az átalányadó alapja és az egyéni vállalkozó társadalombiztosítási kötelezettségei között valóban szoros kapcsolat van, hisz a biztosított, többes jogviszonyban nem álló vállalkozó a – minimális adó- és járulékfizetésre vonatkozó szabályok figyelembevételével – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 24.

Járulékfizetés több jogviszony esetén

Kérdés: Helyesen jár el a magánszemély abban az esetben, ha egy egyszemélyes kft. megbízási jogviszony keretében működő ügyvezetőjeként kapott havi 20 ezer forintos megbízási díja után megfizeti a szociális hozzájárulási adót, őstermelői tevékenysége alapján pedig a bevétel 20 százaléka után a 10 százalékos nyugdíjjárulékot és a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot? A kft. tagjaként személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében, de tagi jövedelmet nem vesz fel. Eleget tesz ezzel a közteherfizetési kötelezettségeinek, vagy keletkezik egyéb fizetési kötelezettség is?
Részlet a válaszából: […] A járulékfizetésre irányuló kérdés megválaszolásának előfeltétele a biztosítási jogviszonyok tisztázása. Az említett személy ugyanis egyidejűleg három jogviszonyban áll: mezőgazdasági őstermelő, emellett egy kft.-ben (melynek tulajdonos tagja) személyesen közreműködik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 26.

Heti 36 órát elérő munkaviszonnyal rendelkező társas vállalkozó bejelentése

Kérdés: Mi az oka annak, hogy be kell adni a '08-as bevallás M lapját nullásan azokról a társas vállalkozókról is, akik máshol rendelkeznek heti 36 órát elérő munkaviszonnyal, ahol a bejelentésük és a közteherfizetés is rendben megtörténik?
Részlet a válaszából: […] A bejelentési kötelezettség oka, hogy a heti 36 órás munkaviszonyban álló társas vállalkozó biztosított, és a tényleges tagi jövedelme alapján járulékfizetési kötelezettség terheli. E jogviszonya alapján is szert tehet szolgálati időre, illetve járulékalapot képező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 18.

Többes jogviszonyú mezőgazdasági őstermelő szülése

Kérdés: Egy kismama közel kétéves folyamatos biztosítási jogviszonnyal rendelkezik, amelyből az első év megbízási jogviszony volt, míg az ezt követő több mint fél év már munkaviszony. Emellett mezőgazdasági őstermelői tevékenységet is folytat, immár három éve. Figyelembe vehető ebben az esetben az őstermelőként szerzett jövedelem a CSED és a GYED összegének megállapításakor?
Részlet a válaszából: […] A kérdés nem tartalmazza az említett őstermelő bevételének nagyságát (ami a biztosított mezőgazdasági őstermelő esetében meghatározza a járulékfizetési kötelezettséget, illetve a járulékok és ellátási alapok összegét), de jelen esetben ennek ismerete nem is szükséges,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 9.

Többes jogviszonyú tag

Kérdés: Milyen járulék fizetésére kötelezett egy kft. személyesen nem közreműködő tulajdonos ügyvezetője abban az esetben, ha egy betéti társaság bejelentett kisadózó beltagjaként a havi 75?ezer forintos tételes adó fizetését vállalta?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban azt kell leszögeznünk, hogy a kisadózói jogviszony semmilyen formában sem befolyásolja a kft.-ben fennálló járulékfizetési kötelezettséget, ugyanakkor a kisadózói jogállásra hatással lehet a kft.-ben létesített biztosítási jogviszony.Kft.-tag ügyvezetőjéről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 25.

Hiányzó jövedelem nyugdíjkérelem esetén

Kérdés: Hol nézhet utána hivatalosan elektronikus formában a vállalkozása adatainak az a magánszemély, aki 1988-1996 között többes jogviszonyú egyéni vállalkozó volt, 2017-ben nyugdíjkérelmet nyújtott be, de a kapott jogosultságiidő- és keresetkimutatásban a vállalkozásból befizetett járulékokat és jövedelmet nem vették figyelembe? Mi a további teendő ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a nyugellátás megállapítására irányuló eljárásban az átlagszámítási időszakon (1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításáig terjedő idő) belüli időtartamban nem vettek figyelembe bért, akkor a közigazgatási határozat elleni fellebbezésben kell kérni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 25.

Többes jogviszonyú nem főfoglalkozású kisadózó

Kérdés: Valóban meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy kiegészítő tevékenységű társas vállalkozónak annak ellenére, hogy kisadózó egyéni vállalkozóként már megfizeti a 25 ezer forintos tételes adót, és a Kata-tv. rendelkezései szerint ezzel mentesül a járulékok megfizetése alól?
Részlet a válaszából: […] A havi 25 ezer forintos tételes adó nem általában, hanem a kisadózó vállalkozásban mentesít az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól. A Kata-tv. 9. §-a szerint a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó kisadózó vállalkozások és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.
1
12
13
14
37