Többes jogviszony

Kérdés: Kell valamilyen járulékot fizetni egy újonnan alakult kft. ügyvezetője után abban az esetben, ha nem tagja a cégnek, jövedelmet semmilyen formában nem vesz fel, és két másik kft.-ben rendelkezik heti 20-20 órás munkaviszonnyal, illetve van egy saját kft.-je, ahol tag és ügyvezető is egyben? Hogyan kell bejelenteni az új ügyvezetői jogviszonyt a '08-as bevallásban ebben az esetben? Kell valamilyen minimumjárulékot fizetni a saját cégben az ügyvezetői tevékenység után, illetve be kell jelenteni valamilyen módon ezt a jogviszonyt?
Részlet a válaszából: […] A kérdések sorrendjében a következő válaszokat adjuk. A magánszemély után abban a társaságban, amelyben anélkül tölti be az ügyvezetői tisztséget, hogy a tagja lenne, nem kötelező járulékot fizetni, feltéve, hogy az ügyvezetést nem munkaviszony, hanem megbízási jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 17.

Átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Kellett volna átlagolni a járulékalapot annak a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a jövedelme 2017 első 6 hónapjában nem érte el a minimálbér összegét, így a járulékokat a főállású egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint fizette meg, a második félévben realizált jövedelme viszont a minimálbér többszöröse volt, amely után teljes összegben megfizette a járulékokat? Összességében így sokkal több járulékot fizetett, mint amennyit az egész évben ténylegesen keletkezett jövedelme után kellett volna.
Részlet a válaszából: […] A biztosított, többes jogviszonyban nem álló átalányadózó egyéni vállalkozó a 2011. évi CLVI. tv. 456. §-ának (1) bekezdése, illetve a Tbj-tv. 29. §-ának (3) bekezdése értelmében havonta az átalányadó alapja, de legalább a minimálbér (garantált bérminimum) 112,5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.

Családi kedvezmény

Kérdés: Keletkezhet adóhiány abban az esetben, ha egy dolgozó a GYED lejárta előtt 2 hónappal visszament dolgozni, és 3 gyermeke után kérte az adókedvezmény érvényesítését, ami a GYED-ből is érvényesítésre került? A dolgozó havi bruttó munkabére 161 000 forint, a GYED összege pedig 94 500 forint volt.
Részlet a válaszából: […] A családi kedvezmény részletszabályait az Szja-tv. 29/A és 29/B §-ai, az adóelőleg-megállapítás, adóelőleg-nyilatkozat részleteit pedig az Szja-tv. IX. fejezete tartalmazza. Ezek a szabályok kifejezetten nem engedik, viszont nem is tiltják azt, hogy a családi kedvezmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.

Többes jogviszonyú vállalkozó

Kérdés: Végezheti a teendőit a továbbiakban "0" forintos megbízási díj ellenében, járulékfizetés nélkül egy kft. ügyvezetője, aki jelenleg munkaviszonyban, teljes munkaidőben látja el a tevékenységet, és emellett egy kisadózó betéti társaság főállásúnak nem minősülő tagja? 2018. január 1-jétől az érintett főállású kisadózóként szeretne biztosítottá válni a kedvezőbb közteherfizetés miatt.
Részlet a válaszából: […] A változás (tehát a munkaviszony megszűnése) a kisadózói jogviszonyát csak abban az esetben érinti, ha nem tulajdonos tagja a kft.-nek. Amennyiben ugyanis a kft. tulajdonos tagjáról van szó, akkor mindössze annyi történik, hogy nem heti 36 órát elérő munkaviszonyára, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.

Többes jogviszony megszűnése

Kérdés: Jogutódlásként kell kezelni az OEP-ellátások szempontjából azt az esetet, ha egy munkavállaló egy cégcsoport két tagjánál is foglalkoztatásban áll, de az egyiknél megszűnik a jogviszonya?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben többes jogviszonyról van szó, melyek közül az egyik megszűnik. Ebben az esetben jogutódlásról nem beszélhetünk, és nem alkalmazható az Eb-tv. R. 28. §-a (5) bekezdésének azon előírása, miszerint jogutódlás esetén a biztosítási jogviszony kezdőnapja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 28.

Megbízási díj számfejtése

Kérdés: Teljes hónapra egy összegben, vagy a teljesített napokra vonatkozóan részletekben kell elszámolni a megbízási díjat abban az esetben, ha egy szabadfoglalkozású egészségügyi szolgáltatást nyújtó cég határozatlan idejű megbízási szerződéssel foglalkoztat több munkavállalót, akik nem dolgoznak a hónap minden napján, illetve minden munkanapján, sőt az is előfordul, hogy a hónapban csak 1-2 napon végeznek munkát? A megbízási díj számfejtésére minden esetben a tárgyhónapot követő hóban kerül sor.
Részlet a válaszából: […] Mielőtt a kérdést megválaszolnánk, ejtünk néhány szót a szabadfoglalkozás keretében egészségügyi tevékenységet végző dolgozók jogviszonyáról. A 2003. évi LXXXIV. tv.-ben találhatóak az idevágó szabályok, melyek szerint egészségügyi tevékenység végzésére az alábbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 7.

Átalányadózó egyéni vállalkozó nyugdíjazása

Kérdés: Módosítani kell visszamenőlegesen az átalányadó alapját annak az egyéni vállalkozónak, akinek 2017. október hónapban lesz meg a 40 év jogosultsági ideje, és élni is szeretne a nyugdíjjogosultságával, így nyugdíjasként kiegészítő tevékenységet folytató átalányadózó egyéni vállalkozóként a költséghányada 40 helyett 25 százalék lesz? Amennyiben igen, akkor hogyan befolyásolja ez a nyugdíja összegét, hiszen magasabb lesz az átalányadó alapja, és önellenőrzés után – többek között – nyugdíjjárulékot is be kell még fizetnie?
Részlet a válaszából: […] Az átalányadó alapja és az egyéni vállalkozó társadalombiztosítási kötelezettségei között valóban szoros kapcsolat van, hisz a biztosított, többes jogviszonyban nem álló vállalkozó a – minimális adó- és járulékfizetésre vonatkozó szabályok figyelembevételével – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 24.

Járulékfizetés több jogviszony esetén

Kérdés: Helyesen jár el a magánszemély abban az esetben, ha egy egyszemélyes kft. megbízási jogviszony keretében működő ügyvezetőjeként kapott havi 20 ezer forintos megbízási díja után megfizeti a szociális hozzájárulási adót, őstermelői tevékenysége alapján pedig a bevétel 20 százaléka után a 10 százalékos nyugdíjjárulékot és a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot? A kft. tagjaként személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében, de tagi jövedelmet nem vesz fel. Eleget tesz ezzel a közteherfizetési kötelezettségeinek, vagy keletkezik egyéb fizetési kötelezettség is?
Részlet a válaszából: […] A járulékfizetésre irányuló kérdés megválaszolásának előfeltétele a biztosítási jogviszonyok tisztázása. Az említett személy ugyanis egyidejűleg három jogviszonyban áll: mezőgazdasági őstermelő, emellett egy kft.-ben (melynek tulajdonos tagja) személyesen közreműködik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 26.

Heti 36 órát elérő munkaviszonnyal rendelkező társas vállalkozó bejelentése

Kérdés: Mi az oka annak, hogy be kell adni a '08-as bevallás M lapját nullásan azokról a társas vállalkozókról is, akik máshol rendelkeznek heti 36 órát elérő munkaviszonnyal, ahol a bejelentésük és a közteherfizetés is rendben megtörténik?
Részlet a válaszából: […] A bejelentési kötelezettség oka, hogy a heti 36 órás munkaviszonyban álló társas vállalkozó biztosított, és a tényleges tagi jövedelme alapján járulékfizetési kötelezettség terheli. E jogviszonya alapján is szert tehet szolgálati időre, illetve járulékalapot képező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 18.

Többes jogviszonyú mezőgazdasági őstermelő szülése

Kérdés: Egy kismama közel kétéves folyamatos biztosítási jogviszonnyal rendelkezik, amelyből az első év megbízási jogviszony volt, míg az ezt követő több mint fél év már munkaviszony. Emellett mezőgazdasági őstermelői tevékenységet is folytat, immár három éve. Figyelembe vehető ebben az esetben az őstermelőként szerzett jövedelem a CSED és a GYED összegének megállapításakor?
Részlet a válaszából: […] A kérdés nem tartalmazza az említett őstermelő bevételének nagyságát (ami a biztosított mezőgazdasági őstermelő esetében meghatározza a járulékfizetési kötelezettséget, illetve a járulékok és ellátási alapok összegét), de jelen esetben ennek ismerete nem is szükséges,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 9.
1
11
12
13
36