Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó munkaviszonyának megszűnése

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli október hónapra vonatkozóan azt az átalányadózó egyéni vállalkozót, aki 2025. október 4-től szünetelteti a tevékenységét, és ebben a hónapban semmilyen bevétele nem volt? A vállalkozónak 2025. október 3-ig volt egy heti 40 órás munkaviszonya, amely több éve fennállt, és a munkaadója halála miatt szűnt meg. Mikortól kell megfizetnie az érintettnek az egészségügyi szolgáltatási járulékot ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett személy munkaviszonya alapján fennálló biztosítás október 3-án szűnt meg, de mivel az a megszűnést megelőzően megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt, egészségügyi szolgáltatásra e jogviszony alapján további 45 napig, tehát november 17-ig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 4.

CSED- és GYED-jogosultság többes jogviszonyban

Kérdés: Megkaphatja mindkét munkaviszonyában a CSED-et és a GYED-et a várhatóan 2025. november 26-án születendő gyermekére tekintettel az édesanya, aki egyik munkaviszonyában 2019-től dolgozik napi 6 órás munkaidőben, a másik munkahelyén pedig 2025. február 1-től napi 3 órás munkaidőben, és 2025. július 1-től veszélyeztetett várandósságára tekintettel mindkét jogviszonyában táppénzben részesül?
Részlet a válaszából: […] Mielőtt a CSED- és a GYED-jogosultságról tájékoztatást adunk, először nézzük meg, hogy táppénzre meddig jogosult a különböző jogviszonyaiban a munkavállaló. Ugyanis akinek egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszonya van, annak táppénzre, CSED-re, GYED-re való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 4.

Egyszemélyes kft. többes jogviszonyú tagja

Kérdés: Társas vállalkozónak minősül annak az egyszemélyes kft.-nek a tagja, aki az ügyvezetést választott tisztségviselő jogviszonyban, azaz okirat szerint megbízási jogviszonyban, nulla forint tiszteletdíjért látja el, és személyes közreműködésre tekintettel van egy napi 2 órás munkaviszonya a kft.-ben? Az érintettnek a kft.-n kívül van egy kisadózó egyéni vállalkozása is.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett kft.-tag az ügyvezetést ingyenes megbízási jogviszonyban látja el, így e státuszára tekintettel a Tbj-tv. 4. §-ának 21.5. pontja alapján társas vállalkozónak minősül, és mivel nem rendelkezik heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal, havi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 21.

Többes jogviszonyú társas vállalkozó közterhei

Kérdés: Meg kell fizetnie a minimális járulékot és szociális hozzájárulási adót egy társas vállalkozónak abban az esetben, ha egy másik gazdasági társaságban már biztosított társas vállalkozó, és ebben a jogviszonyában minden hónapban megfizeti legalább a minimálbér után az adókat és a járulékot? Ebben a másik gazdasági társaságban mint társas vállalkozó rendelkezik heti 40 órás biztosítási jogviszonnyal, és a minimálbérnél nagyobb összeg után fizeti a járulékokat.
Részlet a válaszából: […] A kérdéssel összefüggésben először is érdemes tisztázni az egyes biztosítási jogviszonyok jellemzőit.Jelen esetben egy olyan személy jogviszonyait, illetve járulékfizetési kötelezettségeit kell meghatároznunk, aki két gazdasági társaságban is tulajdonos.Azt egészen biztosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 7.

Többes jogviszonyú vállalkozó

Kérdés: Keletkezik járulékfizetési kötelezettsége a „B” kft.-ben annak a vállalkozónak, aki két kft.-ben is tulajdonos, az „A” kft.-ben heti 30 órás munkaviszonyban áll 250 ezer forint munkabérrel, a „B” kft.-ben pedig ingyenesen látja el az ügyvezetői tevékenységet? Hogyan változnának a kötelezettségei, ha a „B” kft.-ben is részmunkaidős munkaviszonyban állna? Az érintett kisadózó egyéni vállalkozóként is működik, amelyet nem szeretne elveszíteni.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett ügyvezető „A” kft.-ben munkaviszonyban áll, ahol a tényleges munkabére alapulvételével rója le a közterheket.Amennyiben „B” kft.-ben nem munkaviszonyban látja el az ügyvezetést, akkor a Tbj-tv. 4. §-ának 21.5. pontja alapján társas vállalkozónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Rokkantsági ellátásban részesülő átalányadózó egyéni vállalkozó táppénze

Kérdés: Hogyan alakul a közteherfizetési kötelezettsége, illetve a táppénzjogosultsága annak a főfoglalkozású egyéni vállalkozónak, aki kifizető felé történő számlázás miatt elvesztette korábbi kisadózói státuszát, és 2025. április 6-tól átalányadózóként dolgozik tovább? Az érintett 2025. február 1-től visszamenőlegesen rokkantsági ellátást kap a június hónapban született komplex felülvizsgálat alapján, amely „C” kategóriába sorolta. A vállalkozó 2025. április 20-tól keresőképtelen, táppénzellátást kap.
Részlet a válaszából: […] A Kata-tv. 5. §-a (1) bekezdésének g) pontja értelmében a kisadózói adóalanyiság megszűnik a bevétel megszerzését megelőző nappal, ha a kisadózó az Art. szerinti kifizetőtől (ideértve a külföldi kifizetőt is) szerez termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Kisadózó egyéni vállalkozó ellátásai

Kérdés:

Hogyan tudja növelni a társadalombiztosítási ellátásainak, illetve a nyugdíjának az alapját, valamint hogyan szerezhet teljes szolgálati időt egy kisadózó egyéni vállalkozó? Létesíthet további munkaviszonyt, megbízási jogviszonyt, illetve mezőgazdasági őstermelői jogviszonyt?

Részlet a válaszából: […] Valóban, a Tny-tv. 39. §-ának (2) bekezdése értelmében az arányos szolgálati idő számításának szabályait a kisadózó egyéni vállalkozóra is alkalmazni kell.A Kata-tv. 9. §-ának (1) bekezdése értelmében a kisadózó ellátási alapja havi 108 ezer forint. Ez –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 22.

Korhatár előtti ellátásban részesülő többes jogviszonyú vállalkozó

Kérdés:

Kell arányosítani a kereseti korlátot abban az esetben, ha egy átalányadózó egyéni vállalkozó, aki egyben egy kft. tulajdonosa is, 2025. május 2-től korhatár előtti ellátásban részesül? Végezhet munkát a tulajdonos a kft.-ben egyszerűsített foglalkoztatás keretében, és ha igen, akkor a keresete, illetve a részére kifizetett osztalék beleszámít a kereseti korlátba?

Részlet a válaszából: […] A Keny-tv. 11. §-ának (1) bekezdése értelmében, ha a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban áll, és az általa fizetendő társadalombiztosítási járulék alapja meghaladja a tárgyév...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 22.

Járulékfizetés többes jogviszonyban

Kérdés:

Hol kell megfizetnie a társadalombiztosítási járulékot a biztosítási jogviszony létrejöttének érdekében annak a személynek, aki két kft. ügyvezető tulajdonosa, és emellett egy sportszövetségben is dolgozik, ahonnan ekhósan veszi ki a jövedelmét? A cégekből semmilyen jövedelmet nem vesz ki az érintett. Elegendő ebben az esetben az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás megfizetése?

Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett természetes személy a saját társaságaiban ingyenes megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetést, ezért a Tbj-tv. 4. §-ának 21.5. pontja szerint mindkét kft.-ben társas vállalkozónak minősül.A biztosítás mindkét társas vállalkozói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 8.

Átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Van valamilyen lehetősége magasabb összegű járulékfizetésre egy főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak, akinek a költséghányada az eddigi 60 százalékról 80 százalékra nőtt, így csökkent a járulékalapja? A vállalkozó nyugdíj előtt áll, ezért szeretne magasabb összegű járulékot fizetni.
Részlet a válaszából: […] Az átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapját a Tbj-tv. 40. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint kell meghatározni.E szerint az őt havonta terhelő társadalombiztosítási járulék alapja az év elejétől (a biztosítási jogviszony keletkezésétől) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.
1
2
3
…
38