191 cikk rendezése:
61. cikk / 191 Felügyelőbizottsági tagok tiszteletdíjának járulékai
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a magánszemélyeket, illetve a munkáltatót egy kft. nyugdíjas felügyelőbizottsági tagjainak tiszteletdíja után?
62. cikk / 191 Nevelőszülő jövedelme
Kérdés: Jogosult-e jövedelempótló juttatásra az a nevelőszülő, aki 3 éve végzi ezt a tevékenységet, amelyért havi 15 000 forint tiszteletdíjat kap, 18 éves munkaviszonnyal rendelkezik, de 4 éve semmilyen munkát nem végez? Az igénylését elutasították, mert a tiszteletdíjat hozzáadták a család jövedelméhez, pedig tudomása szerint ez az összeg nem számít jövedelemnek.
63. cikk / 191 Megbízási szerződés alapján fizetett díj járulékai
Kérdés: Milyen járulékok fizetésére kötelezett az a tolmács, illetve szakértő, aki az általa elvégzett munkáról megbízási szerződés alapján számlát bocsát ki? Kell-e ehót vagy szociális hozzájárulási adót fizetnie a foglalkoztatónak a kifizetett jövedelem után? Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a foglalkoztatónak a nyugdíjas ülnökök részére kifizetett jövedelem után?
64. cikk / 191 Részvénytársaság vezérigazgatójának tiszteletdíja
Kérdés: Megbízási díjként vagy tiszteletdíjként kell számfejteni egy részvénytársaság vezérigazgatója számára az ügyvezetésért kifizetett havi 200 000 forintot? A költséghányad elszámolása miatt fontos ennek a kérdésnek az eldöntése.
65. cikk / 191 Választott tisztségviselők tiszteletdíjának közterhei
Kérdés: Valóban szociális hozzájárulási adót kell fizetni az egészségügyi hozzájárulás helyett 2012. január 1-jétől a részvénytársaságnál munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző választott tisztségviselők a minimálbér 30 százalékát el nem érő tiszteletdíja után?
66. cikk / 191 Szolgálati járandóságban részesülő megbízott ügyvezető járulékai
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli az ügyvezetőt abban az esetben, ha nem tagja a társaságnak, szolgálati járandóságban részesül, és a teendőit megbízási jogviszony keretében látja el?
67. cikk / 191 Korhatár előtti ellátás, rokkantsági ellátás megszüntetése
Kérdés: Mit jelent pontosan az a mondat, hogy a 2012. január 1-jétől bevezetett rokkantsági ellátás és korhatár előtti ellátás megszüntetésére azért kerül sor, mert "...foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor"? Korábban a korengedményes nyugdíjasnak, illetve a rokkantnyugdíjasnak előre be kellett jelentenie, ha jogviszonyt létesít? Mit kell tennie annak, aki már január 1-je előtt munkaviszonyban, tagi jogviszonyban állt?
68. cikk / 191 1953-ban született nő nyugellátása
Kérdés: Érdemes-e előrehozott öregségi nyugdíjba mennie 2011. december 31-ig egy kft. 1953-ban született női alkalmazottjának, vagy jobban jár anyagilag, ha kivárja az öregségi nyugdíjra jogosító 62. életévét? Ki tud előre nyugdíjat számolni a különböző feltételek alapján, hogy a munkáltató segíteni tudjon az alkalmazottainak a döntésükben?
69. cikk / 191 Rokkantsági nyugdíj
Kérdés: Beszámítható-e a rokkantnyugdíjassá nyilvánítás előtti öt hónap táppénz, ha a nyugdíjas személy munkát szeretne vállalni? A munkavállaló tudomása szerint négy hónapig 70 százalékos lehet a kereset, csak azután lesz jogosult a rokkantnyugdíjra.
70. cikk / 191 Nyugdíjas vállalkozó
Kérdés: Van-e valamilyen bejelentési kötelezettsége annak, aki 40 év munkaviszony után májustól kérte a nyugdíjazását, de mellette szeretné tovább folytatni a vállalkozását? Mennyit dolgozhat a nyugdíj mellett, hogy ne veszítse el a jogosultságát a nyugellátásra?
