Kft. közterhei különböző jogviszonyokban

Kérdés: Egy kft. két 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező taggal működik. Az egyik tag nyugdíjas, a másik főállású anya. A céget egy munkaszerződés alapján működő ügyvezető vezeti, akinek nincs tulajdoni része a cégnél. Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a vállalkozást?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő személyek közül az ügyvezető társadalombiztosítási jogállását a legegyszerűbb megítélni: munkaviszonya alapján biztosított, ennek megfelelően az általános szabályok szerint kell fizetni munkabére után a 29 százalék tb-, a 8,5 százalék nyugdíj- és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.

Választott tisztségviselő tiszteletdíjának közterhei

Kérdés: Kell-e valamilyen járulékot, illetve eho-t fizetni egy társadalmi szervezet választott tisztségviselőjének havi 5000 forint összegű tiszteletdíja után?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. értelmezésében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt, aki: alapítvány, társadalmi szervezet, társadalmi szervezetek szövetsége, társasházközösség, egyesület, köztestület, közhasznú társaság, kamara,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.

Tételes eho fizetése GYES, GYET alatti foglalkoztatás esetén

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a GYES-ben, illetve GYET-ben részesülő munkavállaló foglalkoztatása esetén, hogy nem kell tételes eho-t fizetni? Alkalmazható-e ez a szabály a már érvényben lévő munkaviszonyokra, vagy csak a 2004. január 1. után megkötöttekre? Alkalmazható-e olyan esetben, amikor saját munkavállaló jön vissza GYES folyósítása mellett, napi 4 órában dolgozni?
Részlet a válaszából: […] A Cst. rendelkezéseinek értelmében a gyermekgondozási segélyben részesülő személy – ide nem értve a nagyszülőt – keresőtevékenységet a gyermek másfél éves koráig egyáltalán nem folytathat; a gyermek másfél éves kora után pedig napi 4 órát meg nem haladó időtartamban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 6.

Társas vállalkozó jogviszonya munkaviszony létesítése esetén

Kérdés: Hogyan változik a jogviszonya annak a társas vállalkozónak, aki 2002 augusztusától 2004. január 25-ig ügyvezetői teendőit főállásban, tagi jogviszonyban látta el, január 26-tól azonban főállású munkaviszonyt létesített egy másik vállalkozásban? A tag az ügyvezetői teendőket továbbra is személyesen végzi. Milyen igazolásokat kell az új munkáltató részére kiadni, illetve a társasági szerződésben kell-e a változást rögzíteni, vagy elég csak egy taggyűlési határozat? Van-e egyéb nyilvántartási vagy adatszolgáltatási kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A kötelezettségek meghatározása érdekében, ebben az esetben is első lépésként a jogviszonyt kell tisztáznunk.Társas vállalkozás – valószínűsíthetően kft. – ügyvezetőjéről van szó, aki e teendőit tagsági jogviszonya alapján, tehát társas vállalkozóként látja el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.

Egyéni vállalkozók által alapított társas vállalkozás

Kérdés: Két főállású egyéni vállalkozó kft.-t alapított, melyben az egyikük többségi részesedéssel bír, ő az ügyvezető, és a társaság tevékenységében is személyesen közreműködik. A másik tag szintén közreműködik, banki átutalásokat intéz, és ő végzi a kft. könyvelését. A társasággal olyan megbízási szerződést kötöttek, amely rögzíti, hogy feladataikat egyelőre ingyenesen végzik. A kft.-ben sem járulékot, sem egészségügyi hozzájárulást nem fizetnek (viszont az egyéni vállalkozásban mindketten eleget tesznek a minimumjárulék-fizetési kötelezettségüknek és megfizetik az eho-t). Helyes-e ez így? Kell-e jelenteni a többes jogviszonyt a 38-as bejelentőlapon?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt tekintsük át a jogviszonyokat! Kezdjük az ügyvezetővel. Ő – meghatározó (50 százalék feletti) tulajdoni részesedésére tekintettel – munkaviszonyt vagy megbízási jogviszonyt eleve nem létesíthet a céggel, az ügyvezetői teendőket tagsági jogviszonya alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.

Munkaviszonnyal rendelkező kültag jogviszonya

Kérdés: Milyen járulékfizetési, illetve bejelentési kötelezettség terheli azt az evaalany betéti társaságot, amelynek heti 40 órás főállású munkaviszonynyal rendelkező kültagja ingyenesen végzi a társaság könyvelési feladatait?
Részlet a válaszából: […] Az eva hatálya alá tartozás ténye a társas vállalkozások társadalombiztosítással összefüggő terheit nem érinti, azaz a kérdésben szereplő tag biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét az általános szabályok szerint kell elbírálni és megállapítani.Betéti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.

Felhasználói szerződés

Kérdés: Vegyipari gépeket, berendezéseket tervező társaság munkaviszonyban álló tervezőkön kívül alkalmanként nyugdíjas tervezőket is foglalkoztat. A tervezés során nem szabadalmaztatott szellemi termékek keletkeznek. Eddig a külsős nyugdíjasokat megbízási szerződéssel foglalkoztatták, és e szerint vonták az adókat. Van-e lehetőség ezen munkavállalók szerzői jogviszonyban (60-40) vagyoni-felhasználói szerződéssel történő foglalkoztatására, illetve hogyan kedvezőbb az adózás?
Részlet a válaszából: […] Természetesen kedvezőbb az adóterhelés, ha a magánszemély szerzői jogvédelem alá tartozó alkotás után szerez jövedelmet. Ugyanakkor ezek a szabályok csak akkor alkalmazhatók, ha az Szj-tv. védelme alá tartozó alkotás jön létre, vagy egyébként a törvény védelemben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.

Kiegészítő tevékenységű tag közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettségek terhelik azt az evaalany kft.-t, amelynek öregségi nyugdíjban részesülő, kiegészítő tevékenységet folytató tagja a cégtől jövedelemben részesül? Mi a tag kötelezettsége? Mi a fizetési kötelezettség, ha 2004-ben nem vesz fel jövedelmet, csak osztalékelőleget, illetve osztalékot?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban rögtön meg kell jegyeznünk, hogy a társas vállalkozók társadalombiztosítási kötelezettségeit nem érinti, hogy foglalkoztatójuk az eva hatálya alá tartozik-e, vagy sem.A kérdésben eva hatálya alá bejelentkezett társas vállalkozás kiegészítő tevékenységet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Beltag GYED- és GYES-jogosultsága

Kérdés: Jogosult-e terhességi-gyermekágyi segélyre, GYED-re, GYES-re egy betéti társaság üzletvezető beltagja, ha a szülést követően már nem vesz fel jövedelmet? A társasági szerződés szerint ő a munkavégzésre kötelezett tag, ezentúl is ő írja alá a számlázást, a bevallásokat stb. A kültag is dolgozni fog, jövedelemben részesül. Mi az álláspont az egyéni vállalkozó esetében?
Részlet a válaszából: […] Vizsgáljuk meg először a vázolt helyzetet a folyósítás oldaláról. Az Eb-tv. 41. § (1) bek. b) pontja, illetve 42/C. § a) pontja értelmében a terhességi-gyermekágyi segély és a GYED folyósításának ideje alatt semmilyen jogviszonyban sem lehet díjazás – kivéve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Megbízási díj GYES, GYET alatt

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni, illetve kell-e fizetni eho-t a GYES-en, illetve GYET-en lévő személyek megbízási díja után abban az esetben, ha a kifizetett összeg meghaladja a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben olyan megbízásos jogviszonyban álló munkát végző személyről van szó, akinek e tevékenységből származó járulékalapot képező jövedelme (tehát nem a bruttó megbízási díja, hanem annak az adóelőleg számításánál figyelembe veendő része) a tárgyhónapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.
1
15
16
17
21