Egynapos egyszerűsített foglalkoztatás

Kérdés: Minden esetben napi számfejtéseket kell-e végezni, amennyiben az egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett munka 1-1 napos, tekintettel arra, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás nem kedvezményes szabályainak alkalmazása esetén a bér kifizetése a napi munkavégzés befejezésekor történik? A bevallás és befizetés határideje ez esetben is a tárgyhót követő 12-e? Kell-e naponta minden esetben igazolást adni ugyanúgy, mint a kilépő dolgozóknál a kilépéskori igazolás az éves adóbevalláshoz?
Részlet a válaszából: […] Egynapos foglalkoztatás esetén a bért egy napra számfejtenikell, a munkavállalónak pedig mindazon – a munkaviszony megszűnéséhezkapcsolódó – elszámolásokat, igazolásokat át kell adni, amit különbözőtörvények előírnak. A járulékok, illetve munkavállalótól levont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 18.

Romániai munkaviszony beszámítása köztisztviselő besorolásánál

Kérdés: Figyelembe vehető-e a közszolgálati jogviszonyban ügykezelő munkakörben foglalkoztatott személy besorolásánál a Romániában eltöltött munkaviszony?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. 7. § (1) bekezdés értelmében közszolgálati jogviszonybüntetlen előéletű, cselekvőképes – 10. § (4)–(7) bekezdésében, a 10/A. (7)bekezdésében foglaltak, valamint ügykezelői feladatkör kivételével -közigazgatási versenyvizsgával és legalább középiskolai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 20.

86 százalékos egészségkárosodott személy státusza

Kérdés: Hányas rokkantsági csoportba tartozik egy 86 százalékos egészségkárosodott rokkantnyugdíjas személy? Dolgozhat-e abban az esetben, ha a II. csoportba sorolják?
Részlet a válaszából: […] Arra a kérdésre, hogy a 86 százalékos mértékbenegészségkárosodott személy melyik rokkantsági csoportba tartozik, csak azOrszágos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet által kiadottszakhatósági állásfoglalás alapján lehet választ adni. Ugyanis abban azesetben, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Szuperbruttósítás társadalombiztosítási ellátások esetén

Kérdés: Meg kell-e emelni 27 százalékkal a TGYÁS, GYED, illetve a táppénz összegét a személyi jövedelemadó számításánál, tekintettel arra, hogy a foglalkoztató ezek után nem fizet társadalombiztosítási járulékot?
Részlet a válaszából: […] Nem minden jogszabályban kell keresni mélyebb értelmet, mertnincs benne. Ilyen az adóalap-kiegészítés, vagy népszerű nevén aszuperbruttósítás is. A jogalkotó kicsit bonyolultan egy egyszerű szorzástfogalmazott meg, melynek lényege, hogy az adóalap meghatározásához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 23.

Választott tisztségviselők munkaerő-piaci járuléka

Kérdés: Kell-e 2010. január 1-jétől a választott tisztségviselők után munkaerő-piaci járulékot fizetni, illetve ha valaki ugyanazon cégnél munkaviszonyban is áll, és választott tisztségviselő is, akkor hogyan alakul a cég munkaerőpiacijárulék-fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] A Munkaerő-piaci Alapot megillető járulékokkal kapcsolatosszabályokat korábban teljes egészében az Flt. tartalmazta. Közülük a munkaadóiés munkavállalói járulékra vonatkozó szabályok 2010. január 1-jétőlmódosításokkal (pl. elnevezésük munkaerő-piaci járulékra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 23.

Rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló egészségbiztosítási járuléka

Kérdés: Kell-e egészségbiztosítási járulékot vonni egy rehabilitációs járadékban részesülő munkavállalótól? Jogosult lesz-e ez alapján táppénzre?
Részlet a válaszából: […] A kérdés eldöntésénél azt kell megvizsgálni, hogy arehabilitációs járadékban részesülő személy saját jogú nyugdíjasnak minősül-evagy sem. Erre a válasz a Tbj-tv. 4. § f) pontjának 1. alpontjában találhatómeg, melynek értelmében saját jogú nyugdíjasnak kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 12.

Védett kor

Kérdés: Valóban létezik-e a nyugdíjazás előtt az úgynevezett védett kor, és mikortól alkalmazható ez egy 1953-ban született nő esetében? Melyik életkor betöltését kell figyelembe venni nyugdíjkorhatárként?
Részlet a válaszából: […] Először is azt szükséges leszögezni, hogy a köznyelvbenvédett kornak nevezett intézmény kizárólag az Mt. alapján munkaviszonybanfoglalkoztatott munkavállalókat érinti. A korhoz kötődő védettség amunkaviszony munkáltatói rendes felmondással történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 15.

Egyetemi hallgató őstermelő járulékai

Kérdés: Kell-e társadalombiztosítási járulékot fizetnie egy 21 éves egyetemi hallgatónak, aki egy mezőgazdasági őstermelő családi gazdaságban végez munkát?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 5. § i) pontja értelmében biztosítottnak minősül amezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és amár megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve 1. az őstermelői tevékenységet közös igazolvány...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 24.

54 éves magán-nyugdíjpénztári tag visszalépése a tb-nyugdíjrendszerbe

Kérdés: Valóban visszaléphet-e a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe egy 54 éves magán-nyugdíjpénztári tag, és ha igen, mit kell tennie ennek érdekében? Fel kell-e venni a kapcsolatot a nyugdíj-biztosítási igazgatósággal, vagy elég szólni a nyugdíjpénztárnál?
Részlet a válaszából: […] Az Mny-tv. rendelkezéseit a 2009. évi LXXVII. tv.módosította. A megváltozott rendelkezések lehetővé teszik a magán-nyugdíjpénztáritagok társadalombiztosítási rendszerbe történő visszalépését. Az Mny-tv. 123. §(15)–(16) bekezdésének 2009. július 9-étől hatályos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 10.

Magán-nyugdíjpénztári tagság megszüntetése

Kérdés: Megszüntethető-e a magán-nyugdíjpénztári tagság, és ha igen, hogyan teheti ezt meg a magánszemély?
Részlet a válaszából: […] A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szólótörvény 2009. július 9-étől hatályos rendelkezése szerint atársadalombiztosítási nyugellátásban nem részesülő pénztártag 2009. december31-éig visszaléphet a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe, amennyiben1....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 15.
1
…
16
17
18
…
29